Az Eurostat közleményének csütörtök délelőtti publikálása után a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank (mint az EDP-jelentés összeállításának felelősei) közös közleményt adtak ki az Eximbank-elszámolási vita ügyében. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig egyetért a KSH és az MNB közös álláspontjával.
Az Eximbank nem sorolható a foglyul ejtett pénzügyi vállalkozások kategóriájába, mivel pénzügyi közvetítést végző önálló intézményi egység - így érvel a KSH az Eurostattal jelenleg is fennálló elszámolási vitában. A magyar statisztikai hivatal szerint ezért nem is szükséges az Eximbankot átsorolni az államháztartáson belülre. Az uniós szakértők más uniós tagállamokban is vizsgálódtak ilyen ügyekben és volt olyan ország, ahol az elmúlt években lezárult ez a folyamat. Többségében az Eurostat álláspontja kerekedett felül. Ezek az eredmények sokat elárulhatnak a magyar vita kimeneteléről is.
Vitában állnak a magyar hatóságok az Európai Unió statisztikai hivatalával. Az Eurostat ugyanis azt javasolta, hogy az Eximbankot sorolja át a magyar kormány az államháztartáson belülre. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak, többszáz milliárd forint a tét, és ha a magyar kormány számára kedvezőtlen eredmény születik, akkor az megdobhatja a korábbi évek államadósság-adatait. Ha pedig az Eurostat hajthatatlan, akkor jókora szégyenfoltot gyűjt be a magyar kormány.
2015 végén összesen 738 milliárd forintot tett ki az az összeg, amit itthon már kifizettünk az EU-pályázatok nyerteseinek, de az Európai Bizottság még nem fizette ki azt az Államkincstárnak - derült ki abból az átfogó jelentésből, amelyet ma hozott nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal. Az összeg nagyon közel esik ahhoz a tartományhoz (770-780 milliárd forint), mint amit egy másik elemzési módszerrel hétfőn már megírt a Portfolio. A KSH mai adataiból az is kiderül, hogy idén év végére még 305 milliárdos követelésállománnyal kalkulál az Európai Bizottsággal szemben, azaz még mindig finanszírozza a magyar büdzsé a brüsszeli pénzkifizetési késlekedést.
Tavaly december és idén február között 6,1 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a megelőző 6,2 százalékról. A munkanélküliek száma 275 ezer főre csökkent, míg közmunkásból 219 ezer főt számoltak.
Éves összevetésben januárban 6,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek Magyarországon, ám ha a közfoglalkoztatást nem számítjuk ebbe bele, a növekedés a 7 százalékot is eléri.
Az ezredfordulóhoz képest csökkent, a 2005-ös állapothoz képest azonban kissé nőtt a nemek közötti megkülönböztetés a munkahelyeken. A nők még mindig nehezebben jutnak vezető álláshoz, és ott sokkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak - írja a Világgazdaság a KSH egy új kiadványára hivatkozva.
A november és január közötti időszakban 6,2 százalékot tett ki a munkanélküliségi ráta Magyarországon, hasonlóan a legutóbbi adathoz képest. A foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, a szezonálisan kiigazított adat is arra utal, hogy sok havi bővülés után a bővülés megtorpanni látszik.
2015-ben 7612 új lakás épült összesen Magyarországon, ami 9 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A kiadott építési engedélyek száma ugyanakkor emelkedett, 2015-ben 30 százalékkal haladta meg a 2014-es évit. Budapesten ennél is nagyobb volt az emelkedés, a kiadott építési engedélyek száma 72 százalékkal nőtt. Új lakást azonban kevesebbet adtak át, mint egy évvel korábban. Az idei évre igazán kedvezőek a kilátások, az áfa-csökkentés és az új CSOK-szabályok egyaránt felpörgethetik a lakásfejlesztéseket.
Decemberben 4,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH friss közléséből. Ami pedig az egész évet illeti, 2015-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, amit leginkább az állami szektorban történt béremelések hajtottak.
Az ipar, az export, illetve a lakossági fogyasztás élénkítő hatása lehetett a fő húzó tényező a tavaly év végére meglepően felgyorsuló magyar GDP-növekedés mögött, illetve konkrét ok az EU-források kifizetésének csúcsra pörgetése lehetett - ez rajzolódik ki a most közzétett, várakozásokat meghaladó negyedik negyedéves GDP-adat kapcsán érkezett reakciókból. Előretekintve idénre mindenki a 2,9%-os éves átlagos növekedési ütem lassulására számít, részben éppen az EU-források lassabb kifizetése, részben a bizonytalanabb külpiaci konjunktúra miatt.
Tavaly decemberben éves összevetésben 8,1%-kal nőtt az építőipari termelés volumene, így az év átlagában 3,0%-os lett a bővülés - derül ki a KSH által közzétett adatokból. Decemberben havi alapon a szezonálisan és munkanappal kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,3%-kal emelkedett. Az idei kilátásokat tekintve egyelőre nem túl biztató, hogy bár a megkötött új szerződések volumene dinamikusan bővült, de közben a vállalkozások hó végi szerződésállománya még mindig jócskán alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél.
A Portfolio konszenzusában szereplő 2,6 százalékkal szemben 3,2 százalékkal nőtt a tavalyi utolsó negyedévben éves összevetésben a magyar gazdaság - közölte első becslésében ma reggel a Központi Statisztikai Hivatal a nyers adatot. A konszenzus feletti adat lehetőségére tegnapi körképünkben már rámutattunk. A munkanappal kiigazított adat is 3,1%-os növekedést mutatott.
A hazai lakáspiac kettős arcát mutatja, bár jelentős, több mint 10 százalékos áremelkedésre került sor az országos átlagos lakásárakat tekintve 2015 első 9 hónapjában, nem mindenhol örülhetnek a fenti növekedésnek. A kis települések esetében például a növekedés csak 4,2-6,3 százalékos volt. Esetükben a válság előtti maximumokhoz hasonlítva továbbra is jelentős az árkülönbség, szinte mindenhol kétszámjegyű, több esetben a 20 százalékot is átlépi. Az ingatlan típusok között úgy tűnik a lakótelepi ingatlanpiac talált leginkább magára, a válság előtti maximumot több esetben is átlépték az árak, mint például Közép-Magyarország, az Észak-Alföld vagy a Nyugat-Dunántúl lakótelepein, utóbbi esetében a különbség a 30 százalékot is meghaladja. A családi házak ugyanakkor sokkal rosszabbul állnak, az árak növekedése az országos átlag alatt maradt, és a válság előtti szinttől is messze van az az összeg, melyért értékesíthetőek. A különbség még a legjobban teljesítő Nyugat-Dunántúlon is közel 10 százalékos a KSH legfrissebb számai szerint, de több esetben akár 25-30 százalékkal is olcsóbban lehet házakhoz jutni mint 2007-2008-ban a csúcs idején.
Novemberben 4,7 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban - ez a növekedési ütem megegyezik az októberi adattal. A létszámstatisztika összességében a foglalkoztatás mérsékelt csökkenéséről számol be, ugyanakkor a versenyszektorban kismértékben folytatódott a bővülés.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 3,6%-kal emelkedett novemberben az előző hónaphoz képest.
Felülvizsgálta az inflációs kosarát a Központi Statisztikai Hivatal - írja a Világgazdaság. Ennek hatására új termék- és szolgáltatáskörök kerültek be.
A szeptembertől novemberig tartó időszakban 6,2 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta - derül ki a KSH friss foglalkoztatottsági statisztikájából. Ez 0,2 százalékponttal alacsonyabb a múlt havi adatnál és rekord alacsony szintnek számít.
A Központi Statisztikai Hivatal módszertanváltásának köszönhetően jelentősen, legalább 1,2 millió fővel csökkenhet papíron a létminimum alatt élők száma Magyarországon - írja a Népszabadság.
Idő kérdés, mikor jön az újabb csörte.
Visszatért a régi hagyomány.
Szombaton kettészakadt az ország.
Legalább 15 ember megsérült a támadásban.
Tűzszünetre is felszólított.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
