Több mint száz év után megszűnik a létminimumról szóló kiadvány, a jövőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) más mutatószámot vezetne be. Az utolsó, tavalyi jelentés szerint 87 351 forint volt havonta a létminimum, az egyfős háztartások 35-36 százaléka élt ennél kevesebből.
A vasárnapi boltzár bevezetését követően - február és április között - több mint kétezer fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben, ráadásul a túlórák száma is öt éve nem látott magasságokban járt - írja közleményében a blokkk.com a KSH adataira hivatkozva. Ez jókora fricska azoknak, akik az elmúlt napokban és hetekben magabiztosan állították, hogy nem történt elbocsátás a márciusban életbe lépett intézkedések miatt.
Áprilisban éves alapon 3,9 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek Magyarországon. Ezzel az előző hónaphoz képest 1,6 százalékponttal csökkent a reálkeresetek növekedési üteme, ám e mögött az infláció visszatérése is áll. Az elsődleges munkapiaci foglalkoztatottság lényegében stagnált, a létszámbővülés áprilisban csak a közmunkás állomány megugrásának volt köszönhető, számuk 35 ezer fővel bővült márciushoz képest.
A tavalyi első negyedévvel összehasonlítva 4,5 százalékkal csökkent a beruházások volumene az idei első három hónapban - derül ki a KSH csütörtöki közléséből. A két hete megjelent magyar GDP-adat után már sejthető volt, hogy gyenge lesz a statisztika, mivel a szakemberek a közölt 3,4 százalékosnál erőteljesebb gazdasági növekedésre számítottak.
Február és április között 7,6 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb az első negyedéves adatnál. Ugyanakkor, hogy ez mennyiben köszönhető a közmunkás állomány növekedésének és mennyiben a piaci munkahelyek létrejöttének, az csak a jövő hónapban fog kiderülni az intézményi statisztikából.
Márciusban a nettó reálbérek éves szinten 5,5 százalékos emelkedést mutattak, ami az egy évvel ezelőtti növekedési ütemnek majdnem a dupláját jelenti. Az alkalmazottak száma ugyanakkor csökkent februárhoz képest, ám ez kizárólag a közmunkás-létszám apadásának köszönhető, a versenyszférában pár ezer fővel bővült a létszám.
A 2014. év eddig ismertté vált lakáspiaci adatai a forgalom erőteljes élénkülését jelzik, az értékesített lakások száma több mint 30 százalékkal emelkedett 2013-hoz képest - derül ki a KSH legfrissebb lakásárakra vonatkozó statisztikáiból. Jellemző, hogy főként használt lakások cseréltek gazdát, az új lakások részesedése a lakáspiaci forgalomból csak 2,8%-os volt. A használtlakás-árak emelkedése tovább folytatódott az év utolsó három hónapjában, így éves szinten 3,9%-kal voltak magasabbak, mint 2013-ban, de a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára 5,1 százalékkal emelkedett annak köszönhetően, hogy az ingatlanok köre a drágább kategória felé tolódott el.
Kevesebb új lakásépült ugyan az idei első negyedévben, mint tavaly, de a lakásépítési engedélyek száma jelentősen, 44 százalékkal növekedett 2014. január-márciushoz viszonyítva - derül ki a KSH által közzétett legfrissebb adatokból.
2015 első negyedévében 7,8 százalékos munkanélküliségi rátát mért a KSH, ami 0,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi adatnál. Az év ugyanezen időszakát vizsgálva utoljára ennél alacsonyabb szinten 2007 első negyedévében járt a mutató.
Idén februárban éves összevetésben 5,8%-kal nőtt a magyar ipari termelés mind a nyers, mind a kiigazított adatok szerint, így az idei első két hónap átlagában 5,6%-os a bővülés, azaz lendületes évkezdésről beszélhetünk. A KSH adatai alapján az látszik, hogy a feldolgozóipar termelése 5,9%-kal nőtt februárban, amelyen belül az egyharmados súlyú járműipar teljesítménye 17%-kal szárnyalt. Nem túlzás tehát a címben is megfogalmazott állítást használni, igaz óvatosságra adhat okot, hogy a nagyrészt exportra szánt járműgyártás kapcsán az új megrendelések éves szinten kissé csökkentek, miközben a belföldi megrendelések 10%-kal ugrottak.
A magyar lakosság tavaly összesen 8,4 milliárd forintnyi borravalót és csaknem ugyanennyi, 8,3 milliárd forint hálapénzt adott, utóbbi legnagyobb részét, 4,1 milliárd forintot a kórházi orvosok kapták - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján közzétett adatokból.
Noha a kivándorlás mértékének mérése továbbra sem egyszerű kérdés, az adminisztratív nyilvántartások alapján úgy tűnik, 2014-ben mintegy 31,5 ezer magyar vándorolt el külföldre legalább egy évre, ami a KSH becslései szerint 46 százalékkal több az egy évvel korábbi létszámnál. A tavalyi utolsó negyedévben az ingázók száma is 15 ezerrel magasabb volt, mint egy évvel korábban.
2014-ben az előzetes adatok szerint 2,6%-os volt a GDP arányában Magyarország kormányzati szektorának hiánya, ami 0,1%-kal magasabb, mint a 2013-as deficitszám - közölte ma reggel a KSH, miután egy szokásos eljárás keretében jelentette az adatokat az Eurostatnak is. A 2,6%-os előzetes tényadat nem számít meglepetésnek, hiszen például az Európai Bizottság a február eleji országprognózisai között már szintén ezt jelenítette meg és várakozása szerint idén 2,7%-os, jövőre 2,5%-os lehet a hiány az akkor ismert büdzsékeretek változatlansága mellett. Az NGM szerint a 2,9% helyett 2,6%-on alakult deficit elsősorban a vártnál jóval gyorsabb tavalyi GDP-növekedés eredménye és úgy látja, hogy most "ezek az adatok jó alapot adnak a 2015. évre tervezett hiánycél tartásához és a további adósságcsökkentéshez."
Idén januárban átlagosan 5,6 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek éves alapon, ami az elmúlt évek januári bővüléseihez képest igen magasnak mutatkozik, ám a nettó értelemben vett magas mutatóhoz jelentősen hozzájárul az igencsak alacsony inflációs környezet. A bruttó bérek 4,1 százalékkal emelkedtek átlagosan, ami az év első hónapjához képest - amikor jellemzően a legtöbb béremelés történik - nem kiemelkedő. Ugyanakkor a létszámadatokkal kapcsolatban van egy rendkívül jó hírünk: a versenyszférában alkalmazottak létszáma januárban 5 éves csúcson járt.
Kimondottan jelentős béremelkedésről tanúskodnak a ma napvilágot látott KSH adatok: tavaly decemberben éves alapon 7,7 százalékkal nőttek átlagosan a nettó reálkeresetek a nemzetgazdaságban. A nominálbéreket nézve utoljára 2013 őszén láthattunk ekkora emelkedést éves alapon. Ez a magas szintű bérkiáramlás már csak azért is érdekes, mert akár az MNB-t is meginogtathatja további kamatvágási szándékaiban, noha a piac többsége erre számít.
A ma reggel közzétett magyar januári inflációs adat is meglepetést okozott, hiszen a vártnál is nagyobb, 1,4%-os éves alapú árcsökkenést mutatott a KSH. A maginflációs mutató is kissé tovább ereszkedett 0,7%-ra és éppen ez az, amire hivatkozva azt hangsúlyozta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy nem fenyeget Magyarországon a defláció.
Az importszám kissé lefelé módosítása miatt az előzetesen közöltnél 12 millió euróval több, 843 millió eurós többlet alakult ki novemberben a magyar külkereskedelemben, ami az utóbbi évek második legmagasabb havi adatának számít - közölte ma reggel a felülvizsgált adatot a KSH.
A hivatalos statisztikák is megerősítik azt, ami az ingatlanközvetítők becslései alapján eddig is sejteni lehetett. 2014-ben jelentősen bővült a forgalom a magyarországi lakáspiacon, ráadásul a használt lakások árai is emelkedésnek indultak - derült ki a KSH lakáspiaci statisztikai tükréből, mely a 2014. harmadik negyedéves adatokat dolgozta fel.
Októberben a nemzetgazdaságban az átlagos nettó kereset 3,3 százalékkal növekedett éves alapon, ami az októberi mínusz 0,4 százalékos inflációval együtt 3,7 százalékos nettó reálbér-emelkedést jelent.
A belföldi értékesítés és az ipari export is a gyengélkedés jeleit mutatja, közben a rendelésállományi statisztikák sem fényesek - ezek együttesen okozták azt a jókora negatív meglepetést, miszerint októberben 2,6%-os visszaesés mutatkozott az ipari termelésünkben, noha élénkülésre volt esély. A KSH ma reggel közzétett részletes októberi adataiból az is látszik, hogy feldolgozóipari alágazatok közül már jóformán csak a járműiparunk (illetve ennek exportja) "tartja valamennyire a lelket" az egész feldolgozóiparban (azaz ott is lassul a növekedés), közben az elektronikai exportunk éves alapon kissé csökkent. A rövid távú kilátásaink sem fényesek, hiszen a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése mindössze 2,3%-kal emelkedett éves alapon.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Ha újra hatalomra kerülne az elnökjelölt.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
