2015-ben Magyarországon 468 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztési tevékenységre, ami 6,2%-os növekedésnek felel meg. A GDP arányában ez 1,39%-os érték, ami mérsékelt javulást jelent a 2014-es adathoz képest - olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent Kutatás-fejlesztés, 2015 című statisztikai tükréből.
Történelmi mélypontra, 4,9 százalékra süllyedt 2016 nyarán a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A közmunkások száma nem emelkedett a június-augusztusi időszakban, arányuk 5 százalék volt az aktív népességen belül.
Idén az első 7 hónapban a szökőnaphatást is figyelembe véve 1,9%-kal kevesebb gyermek született, mint tavaly ilyenkor, de ezzel párhuzamosan a halálozások száma is 10%-kal esett - derült ki a KSH által ma közölt adatokból. A friss statisztikák szerint idén az első 7 hónapban immár 17%-kal több házasságkötés történt, mint egy évvel ezelőtt.
Mikrocenzust tart 2016. október 1-je és november 8-a között a Központi Statisztikai Hivatal. A népesség-összeírás során több ponton is újít a KSH: a vizsgált minta a korábbinál jóval nagyobb, 10 %-os lesz, és ez az első alkalom, hogy a kérdőívek kitöltése kizárólag elektronikusan történik. További újdonság, hogy kiegészítő kérdéssorok megválaszolására is kérik az adatszolgáltatókat. Az összeírás az ország 2148 településén mintegy 440 ezer címet érint. A mikrocenzust törvény rendeli el, a kiválasztott lakásokban lakók részvétele kötelező.
Nyár közepén is fennmaradt a magas bérdinamika Magyarországon: júliusban reálértéken 7 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek átlagosan a nemzetgazdadságban, amit az árak csökkenése is segített. A versenyszférában ennél valamivel lassabb, 6,6 százalékos volt a nettó reálbérek éves növekedése. Júniushoz képest az elektronikai termékek gyártásával és a vegyi anyagok, termékek előállításával foglalkozó cégeknél nőttek látványosan rendszeres bérek a versenyszektorban, míg a közszférában a közigazgatásban dolgozók egy részének a fizetése emelkedett.
A júniusi 2,4%-os esés után júliusban újabb 0,4%-kal csökkent havi alapon a magyar ipari termelés szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva - közölte a kellemetlen adatot a KSH. A gyenge teljesítmény miatt az éves index a júniusi 0,3%-os csökkenés után újabb 0,1%-os csökkenést mutatott júliusban munkanaphatástól tisztítva.
Az idei év leglassabb éves növekedési ütemét produkálta júliusban a magyar kiskereskedelmi forgalom, hiszen a KSH által ma közzétett első becslés szerint júliusban csak 3,8%-os volt a bővülés munkanaphatástól kiigazítva.
Magyarországon hagyományosan magas a lakástulajdonlási arány, ami egyúttal azzal is jár, hogy kevésbé szeretünk költözni. Ezen belül pedig még kevésbé jellemző, hogy valaki más városban rendezi be az új otthonát. Bár arányuk némi növekedést mutatott, a 2003-ban mért 22 százalékról 2015-re 27 százalékra emelkedett a más városba költözők aránya az összes költözésen belül. További tendencia, hogy a kisebb településeken élők még az átlagnál is jobban ragaszkodnak az otthonukhoz, esetükben a legmagasabb a helyben maradók aránya. A korábbi otthonhoz ragaszkodás mellett fontos tényező, hogy sokak számára az árak közötti jelentős különbségek is nehezítik a településváltást. A drágább, erős munkaerőpiaccal rendelkező és pont ezért kedvelt célpontnak számító területeken sok esetben még egy panellakás sem jön ki a más, elmaradottabb megyében eladott tégla lakás árából.
Júniusban is fennmaradt az idén tapasztalt magas bérdinamika, a nettó reálkeresetek átlagosan 7,5 százalékkal jártak magasabban, mint egy évvel korábban. Az állami béremelések nélkül, csak a versenyszférában 6,8 százalékos volt júniusban az éves reálbér-emelkedés.
Magyarországon a nyugat-európai országokhoz képest még mindig sokkal kevesebben bérelnek lakást, a többség saját tulajdonú ingatlanban él. Ennek ellenére a lakásbérlés nálunk is egyre elfogadottabbá válik, a tavalyi évben országosan a lakosság 11 százaléka bérelt lakásban élt. Ennek kapcsán megnéztük, hogy kik választják a magánbérletet vagy az önkormányzati bérlakást a különböző jövedelmi viszonyok szintjén, valamint mennyire elterjedt a lakásbérlés a kisebb és mennyire a nagyobb lakosságszámú településeken.
A gép- és fémipar "legörbülése", illetve a járműgyártás enyhe növekedése együttesen vezetett oda, hogy júniusban váratlanul újra mínuszba fordult a magyar ipari termelés éves indexe - derül ki a KSH ma közzétett részletes adataiból. A havi alapú termelés 2,4%-kal esett, illetve az első fél évben átlagosan 2,3%-kal nőtt az iparunk éves összevetésben. Előretekintve az új megrendeléseknél is lefordulás látszik az exportrendelések miatt, így egyelőre egyáltalán nem festenek jól az ipari kilátásaink, és még a múlt héten vázolt 4% körüli éves átlagos bővülés sem biztos, hogy összejön. Márpedig ez nagyon kellene ahhoz, hogy a magyar GDP-növekedés a második félévben határozottan gyorsuljon.
A Portfolio konszenzusában szereplő 2,1%-kal szemben 2,6%-kal nőtt a második negyedévben a magyar gazdaság a KSH által közzétett előzetes, nyers adatok szerint. A Portfolio által irányadónak tekintett, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat ugyanakkor csak 1,7%-os éves alapú növekedést mutatott. Negyedéves alapon 1,1%-kal bővült a GDP-nk az április-júniusi időszakban.
560 ezer lakás áll jelenleg üresen Magyarországon, ami a 4,4 milliós lakásállomány 12,7 százaléka - derül ki a KSH legfrissebb felméréséből. Az átlagos alapterület 80 négyzetméter, a havi fenntartási költség pedig 40 ezer forint. Folyamatosan csökken a nem elfogadható minőségű lakások aránya, de a lakók több mint 60 százaléka valamilyen szempontból így is elégedetlen jelenlegi otthonával.
Bár az előzetes tavaly év végi adatok szerint úgy tűnt, hogy a lakáspiac veszített a lendületéből, és az árak egy mérsékeltebb növekedési pályára kerülnek, az idei első negyedévben ismét kilőttek. A használt lakások a válság óta megfigyelt legnagyobb növekedést produkálták, és átlagosan 5,6 százalékkal drágultak. Az áremelkedés Budapesten volt a legmagasabb, illetve a Közép-Magyarországi régióban, a kis lemaradóban lévő községek azonban messze nem mutattak ilyen jó eredményeket. A válság előtti lakásárak szintjét a fővárosi már rég utolérte, sőt mintegy több mint 20 százalékkal már le is körözte. Magyarország többi régiója közül egyedül a Nyugat-Dunántúlon kellett többet fizetni 2016. első negyedévében a lakóingatlanokért, mint 2007-ben - derül ki a KSH legfrissebb számaiból.
2016 I. félévében 3420 új lakás épült, 11%-kal több mint egy évvel korábban - olvasható a KSH legfrissebb gyorstájékoztatójában. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépületek építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 13 236 volt, ami több mint kétszerese a 2015. I. félévinek.
2016 második negyedévében a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak száma lényegében kiegyenlítődött, mindkét csoport 5,1 százalékát teszi ki a gazdaságilag aktív népességnek. A foglalkoztatottság továbbra is szép bővülést mutat: közmunkások nélkül is több mint 120 ezer fővel emelkedett a létszám egy év alatt.
Májusban 7,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel a korábban, vagyis a munkaerő-piaci feszültségek közepette fennmaradt az előző hónapok magas növekedési üteme. A versenyszférában ennél egy hajszállal alacsonyabb, 7,5 százalékos volt a reálbérek éves növekedése, míg a közszférában - közmunka nélkül számítva - 11,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek köszönhetően az állami béremelési programoknak.
Havi alapon májusban 0,8%-kal emelkedett az építőipari termelés volumene, viszont az éves visszaesés üteme 26,6%-ra rúgott. Az uniós forrásból végzett munkák kifutása még mindig lefelé húzza az ágazat teljesítményét.
Megerősítette az előzetesen közölt, meglepően gyenge, májusi ipari termelési adatokat mai második becslésével a KSH, így tehát havi alapon kiigazítva 0,7%-os volt a csökkenés mértéke. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi 5,5%-os ugrás csak átmeneti volt és folytatta a magyar ipar a februárban és márciusban is megfigyelt havi lemorzsolódást. Úgy tűnik, hogy ebben továbbra is a húzóágazatnak számító járműgyártás az egyik fő felelős, ráadásul az új megrendelések sem sok jót mutatnak ezen a téren, illetve nemzetgazdasági szinten sem.
Az ország három különböző régiójában születtek meg a PPA-ügyletek.
Elon Muskról is szó esett.
Kibővítik a figyelt termékek körét
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
