MNB

Minden, amit az MNB újításáról tudni kell!

A nemzetgazdaság magas bruttó külsõ adósságának és így a magas refinanszírozási igénynek a mérséklése a fõ célja a Magyar Nemzeti Bank által ma reggel bejelentett, összetett hatású intézkedéscsomagnak, amelynek sikeres végrehajtásával csökkenhet az ország külsõ pénzügyi sérülékenysége. Az intézkedéscsomag az állam belsõ (forintalapú) finanszírozás irányába való elmozdulását segítheti elõ azáltal, hogy az MNB irányadó eszköze kéthetes kötvénybõl kéthetes betétté alakulna, ez pedig mintegy 600-1000 milliárd forintnyi pénz megmozdulását érné el fõként az állampapírpiac irányába, leszorító hatást kifejtve a hozamokra.

Fontosabb részletek

  • Az intézkedéscsomag végrehajtása a következõ hónapokban több lépcsõben valósul meg
  • Az egyik fontos (kiinduló) lépése, hogy a kéthetes MNB-kötvény betétté alakul, amelyben a külföldiek nem tarthatják majd a jelenleg mintegy 800 milliárd forintot kitevõ pénzüket
  • Így vagy elhagyja a pénz az országot, vagy más forintalapú eszközöket keres
  • Az irányadó eszközbõl való kiszorulással javul az MNB kamateredménye és szûkül a mérlegfõösszege
  • A fõ cél tehát az, hogy a (magyar és külföldi) bankok megmozduljanak az állampapírok irányába, a többlet kereslet mértéke több százmilliárd forint lehet
  • Egyelõre kérdéses, hogy az ÁKK erre hogyan reagál forintalapú állampapír kibocsátási magatartásával
  • Az állam a forintalapú állampapír piacon a bankok felõl megjelenõ többlet kereslettel (többlet kibocsátás mellett) plusz likviditáshoz jut
  • Ezt felhasználhatja devizaalapú adósságlejáratai finanszírozására (csökkenne a bruttó külsõ adósság), illetve abba a kényelmes helyzetbe kerülhet, hogy nem kell többé devizakötvényt kibocsátania (esne az államadósság devizaaránya)
  • A program megvalósíthatósága nagyban függ attól a finomhangolástól, hogy az MNB miként segíti elõ a megváltozott piaci környezetben a bankok likviditáskezelését a különbözõ piaci idõszakokban.

Nagy horderejű bejelentést tesz csütörtökön reggel az MNB (2.)

Szokásosnak semmiképp sem mondható "elemzői háttérbeszélgetést" tart csütörtökön reggel 8 órakor a Magyar Nemzeti Bank - derül ki abból a meghívóból, amelyet több más sajtóorgánum mellett a Portfolio.hu is megkapott. Az eseményen elhangzottakról a helyszínről tudósítunk.

Pleschinger: a kamatvágás tovább növeli a kockázatokat

Az árfolyamgát kiszélesítése kedvező megoldás lehet, ezért nem nagyon gondolom, hogy devizaadós-mentés céljából a devizatartalék egy részére szükség volna - nyilatkozta Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja a Napi.hu-nak.

A bankoknál folyamatban van a jogsértő díjak visszafizetése

Az MTI által megkérdezett hitelintézetek ugyan nem értenek egyet a jegybank márciusi elmarasztaló határozataiban foglaltakkal, de a kiszabott, több mint 1 milliárdos büntetést befizetik, az ügyfeleknek pedig a hónap végéig visszautalják a határozat szerint jogtalanul felszámított összegeket.

Ellenőrizetlenül költ gigantikus programjára az MNB?

A februárban bejelentett 30 milliárd forintos, műkincs-visszavásárlási céllal létrehozott Értéktár program és a 10 milliárdos, PhD-ösztöndíjrendszert is tartalmazó Közgondolkodás program mellett tavaly év végén egy összesen 90 milliárd forintos ingatlanvásárlási és felújítási keretről is döntött az MNB igazgatósága, noha a Felügyelőbizottság szerint amögött nincs semmiféle átlátható stratégia és egyébként a döntést nyilvánosságra sem hozták - számol be a meglehetősen szokatlan ügyről az Index.

Az MNB milliárdokért veszi meg az átutalási rendszert a bankoktól

Az MNB vételi ajánlatot tett a rajta kívül jelenleg 21 bank tulajdonában álló, lakossági és vállalati átutalásokat, valamint beszedéseket lebonyolító, monopolhelyzetű pénzügyi szolgáltató GIRO Zrt. nagytulajdonosi körének, melyet a nagytulajdonosok elfogadtak - tette közzé a jegybank a honlapján.

Háromnegyed éves csúcson az állam pénzügyi tartalékai

A márciusi nagy összegű dollárkötvény kibocsátás hatására alaposan felduzzadtak a magyar állam likvid pénzügyi tartalékai és így háromnegyed éve nem látott szintre kapaszkodtak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett előzetes statisztikai mérlegéből.

Hétezer vállalkozást segített Matolcsy programja

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja (nhp) első körében 7179 vállalkozás vett részt, 9853 szerződéssel; a vállalatok többsége mikrocég volt, mintegy 85 százalékuknak korábban is volt bankhitele, és átlagosan 60 millió forint értékű hitelt vettek fel - olvasható az MNB honlapján megjelent egyik legfrissebb tanulmányban.

A PSZÁF beolvadása növelte tavaly az MNB költségeit

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013. évi működési költsége 14,3 milliárd forintot ért el, ami az előző évinél mintegy 23 százalékkal magasabb volt, a költségek növekedése a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának következménye, döntően a személyi létszám bővítéséből fakadt - olvasható a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának jelentésében.

94 milliárdnál Matolcsy programja - Jönnek a változások

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) két szakaszában eddig összesen mintegy 800 milliárd forint hitelt helyeztek ki, az összeg eléri a teljes kis- és középvállalkozói (kkv) hitelállomány 20 százalékát. Az nhp eddig összesen mintegy 10 000 vállalkozáshoz jutott el, a hitellel rendelkező kkv-k 22 százalékához - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek.

Nem tárgyalt a kamatról a jegybank

A szokásos egymondatos közleményében jelezte a Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testülete, hogy ami ülésén a megszokott rendnek megfelelően nem tárgyalta az alapkamat kérdését.

Mi lesz most a forinttal? A piaci szakértők válaszolnak

Mivel a vártnak nagyjából megfelelő eredmény látszik kialakulni a magyarországi parlamenti választások alapján, ezért nagyobb mértékű piaci elmozdulásokra emiatt nem számítanak az általunk megkérdezett piaci kereskedők, illetve szakértők.

Nem akar az MNB piactorzító felvásárlást látni a bankszektorban

Nem egészséges, ha a hazai piacon jelen levő nagybankok összeolvadáson keresztül növekednek - jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott pénteki interjújában Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Bár Nagy Márton banknevet nem említett, aktualitást adhat szavainak a héten elterjedt értesülés, miszerint az OTP közel került az MKB Bank megvásárlásához. Az interjúban a devizahitelekről is beszélt az igazgató.

Átalakul az állam és a bankrendszer kapcsolata

A Magyar Nemzeti Bank néhány héttel ezelőtt vitát indított arról, hogy - tanulva a válságból, illetve az azt megelőző időszakból - miként kellene kinéznie egy fenntartható gazdasági növekedést támogató, prudens bankrendszernek Magyarországon. A vitaanyagra reagálva született több cikk, melyek véleményem szerint egyrészt hasznos, építő jellegű kritikákat fejtenek ki, másrészt jól tükrözik a javaslatainkkal kapcsolatos téves előítéleteket. Mindkettőre célszerű reagálni, bízva abban, hogy további, a jelenlegi piaci szereplők véleményét megjelenítő hozzászólások is születnek a jövőben.

Üzleti megállapodást a bankrendszerrel!

Az elmúlt hetekben megjelent, a bankrendszer jövőjét és kívánatos ismérveit bemutató jegybanki tanulmány kapcsán jelentős véleménykülönbség bontakozott ki a pénzügyi szakma képviselői közt. Megszólaltak banki és gazdaságpolitikai szakértők, központi banki vezetők és vélhetően lesz egyeztetett kereskedelmi banki álláspont is. Egy fontos érintetti kör azonban eddig hallgat és talán nem is fog tudni megszólalni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új nagybank született Magyarországon, ötből egy bankszámlát már nála nyitnak a magyarok
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.