Engedélyezte a magyar állam tulajdonszerzését az MKB Bank Zrt.-ben az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa. A döntés egyúttal a bank által teljesen vagy részben birtokolt leányvállalatokban való állami tulajdonszerzést is jelent - olvasható az MNB közleményében.
Jövőre már más szerkezetben bővül a gazdaság, mint az idén. A GDP-t a korábbi előrejelzésekhez képest sokkal inkább a lakossági fogyasztás húzza, a beruházás és az export kevésbé.
Két új eszköz bevezetésével segíti a Magyar Nemzeti Bank a lakossági devizahitelek elszámolását és kivezetését - jelentették be a jegybank mai sajtótájékoztatóján. Ezzel egyszerre kerülnék el, hogy a forint árfolyamára nyomás nehezedjen, és hogy a jegybank devizatartaléka jelentősen csökkenjen.
Fontosabb részletek
A jegybanknak készített jelentésben 206 pénzintézet 450 saját szerződési feltételt minősített tisztességtelennek, az általuk alkalmazott mintegy 3000-ből, miközben 2300-at tartottak tisztességesnek, a többit nem minősítették - írta a Magyar Nemzet.
Mai ülésén sem változtatott az irányadó rátán a monetáris tanács, így maradt 2,1%-on az alapkamat. A döntés megegyezik a piaci várakozásokkal, a befektetők az MNB kommunikációjának megfelelően a kétéves lazító ciklus után tartósan az alacsony kamatszint fenntartását várják. Ma megismerhetjük a csütörtökön megjelenő inflációs jelentés főbb számait is, előzetesen arra lehet számítani, hogy a növekedési prognózist felfelé mozdítja a jegybank, az inflációs előrejelzésben nem várható jelentős változás.
Idén 3,3%-ra gyorsulhat a gazdaság növekedése, jövőre pedig 2,4%-kal bővülhet a GDP - közölte a Magyar Nemzeti Bank a csütörtökön megjelenő inflációs jelentés főbb számait a szokásoknak megfelelően kedd délután. Az infláció idén átlagosan 0,1% lehet, és jövőre 2,5%-ra gyorsul a pénzromlás üteme.
A jegybank indoklása szerint tartósan laza monetáris kondíciókra van szükség a jövőben, hogy teljesüljön a középtávú inflációs cél - ebben tehát nem változott a kamatpolitikával kapcsolatos iránymutatása a Magyar Nemzeti Banknak, ugyanakkor az inflációs jelentősből megtudtuk azt is, hogy idén nulla százalék közelében alakulhat a fogyasztói árindex. Az alábbiakban a jegybank indoklását tesszük közzé.
A szeptember közepi állapot szerint a Növekedési Hitelprogram II. szakaszában 380 milliárd forintnyi hitelt folyósítottak a bankok, a hónap végére elérhető a 400 milliárd forint, sőt októberben "simán elérhetjük" az 500 milliárdos eddigi keretösszeget is - vetítette előre a program dinamikáját Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Napi Gazdaság konferenciáján ezzel indokolta azt a közelmúltbeli döntést, hogy miért emelte meg a Monetáris Tanács a keretösszeget 500-ról 1000 milliárd forintra. A jegybankár szerint bár sokan sokféle ötlettel előállnak, hogy mely részterületét lehetne változtatni az NHP-nak, de ő úgy fogalmazott, hogy "ha lehet sokkal jobbat csinálni, akkor fogunk, de egyelőre nem látom, hogy ezt hogyan lehetne megcsinálni".
Itthon ismét dönt a Magyar Nemzeti Bank, de ennek a piaci súlya már igen kicsi lesz, hiszen az egybehangzó vélemények szerint nem vágják tovább a kamatokat. A kérdés innentől kezdve már csak az, hogy meddig maradhatunk a jelenlegi 2,1 százalékos szinten. A hetünk legfontosabb eseményei ezért a nemzetközi színtérre terelődnek, ahol az Egyesült Államok bruttó hazai termékének végleges számára és az eurózónás konjunktúra legújabb mutatóira lesz érdemes figyelnünk.
Négy biztosító tette zsebre tavaly a hazai biztosítási szektor profitjának 98%-át. Ami a bankszektorban az OTP, az a biztosításiban a nyereség szempontjából az Aegon. A tőzsdei befektetők által figyelt, hosszú ideig veszteséges CIG Pannónia Életbiztosító mára a nyereségesebb biztosítók közé került. A fentiek mellett más érdekességek is kiderülnek az MNB nemrég közzétett Aranykönyvéből.
Jövő héten is változatlanul hagyja az irányadó rátát a jegybank - ez a piaci várakozás a Portfolio felmérése szerint. Nem jellemzi ennyire egységes vélemény a távolabbi jövőt. Az elemzők egy része arra számít, hogy az MNB már a Fed jövőre várt kamatemelését is követni fogja, mások viszont a jóval távolabbi frankfurti kamatemeléstől várja a szigorító ciklus beindulását.
Semmi okunk azt feltételezni, hogy bármi jó kisülhet abból, ha Matolcsy György és a jegybankunk 200 milliárdos fegyverrel száll szembe a közgazdaságtan főáramával. El sem tudjuk képzelni, hogy miként néz majd ki egy olyan tankönyv, ami "gyökeresen különbözik a neoliberális tanoktól". Bár a jegybankelnökünk szerint hazánkban 2010-től már ez a szemlélet uralkodik, mi nem értjük hogyan lehet egy ilyen gazdaságpolitikai gyakorlatra (bármilyen is legyen az) csak úgy azt mondani, hogy az egy közgazdasági iskola. Az pedig egyáltalán nem igaz, hogy a közgazdaságtudomány mai főárama meghaladott volna! Ráadásul mióta a jegybank dolga, hogy megreformálja a közgazdasági és pénzügyi oktatást? Ha már mindenképpen ragaszkodik hozzá a jegybank vezetése, hogy az állampolgárok pénzét (merthogy az MNB eredménye is az) ilyenre költse, akkor inkább segítse az egyébként nem is annyira rosszul működő közgazdasági karokat Budapesten. A tengernyi pénzével annyi jót tehetne!
Melyik Magyarország legnyereségesebb bankja, és melyik a legveszteségesebb? Hány bank termelt profitot, és hány sáfárkodott rosszul a tulajdonosok pénzével 2013-ban? Milyen mértékben zsugorodtak, netán növekedtek a bankok öt év alatt? Melyik is pontosan Magyarország második legnagyobb bankja? Többek között ezekre a kérdésre is választ kapunk, ha belelapozunk az MNB friss Aranykönyvébe, vagy egyszerűen elolvassuk az alábbi cikket. Számos megdöbbentő tényre fény derült: van olyan nagybank például, amelynek csaknem felére esett a hitelállománya a válság elejéhez képest.
Az MNB kezdeményezése alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte az ALBA Takarékszövetkezet felszámolását. Húsz munkanapon belül így megtörténik a betétesek kártalanítása - közölte a felügyelet.
"Két hét múlva jön az állam, de még nem tudjuk, hogy ki vezeti majd a bankot" - nyilatkozta az MKB egyik vezetője a Figyelőnek, amely arról is ír mai cikkében, hogy a kormány vezetői tárgyalásokat folytattak az elmúlt hetekben osztrák bankárokkal is. Felerősödött a pletyka, hogy a magyar állam újabb nagybankokat venne.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktívan közreműködik a devizahitelek elszámolásában, valamint a devizahitelek konverziójában - nyilatkozta Balog Ádám. A jegybank alelnöke szerint van mód a devizahitelek egy lépésben történő konverziójára, ami az elszámolással együtt összességében 11-12 milliárd eurós devizaigényt jelenthet.
Minden idők harmadik legmagasabb összegét, 438 milliárd forintnyi nettó EU-transzfert könyvelhetett el Magyarország az idei második negyedév során, ha pedig a ma megjelent adatokból és nyilatkozatból indulunk ki: a harmadik negyedévi kilátások még kedvezőbbek.
Mióta kiderült, hogy az MNB (Magyar Nemzeti Bank) pesti irodaházat vett, ráadásul nem is akármilyet, a politikai és gazdasági újságírók és elemzők már többször ízekre is szedték (teljesen jogosan) az ügyletet. Bár már úgy festett, hogy kezd egy kicsit lecsengeni a dolog, az atlatszo.hu internetes portál azonban azt szellőztette meg, hogy az MNB hatalmas ráfizetéssel (még az általunk kalkulált értéknél is) vásárolta meg legújabb ingatlanbefektetését, az Eiffel Palace-t. A lap állításai, és a csatolt dokumentumok szerint a fejlesztő Horizon Development mintegy 15 millió eurós profittal szállt ki az ügyletből. Az MNB és a fejlesztő azonban, nem meglepő módon, mindent cáfol.
Az MNB készen áll arra, hogy devizatartalékának bizonyos részét a devizahitelek forintosítására fordítsa - mondta Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak.
Több mint 400 milliárd forinttal csökkentek a kormányzati betétek augusztusban, amivel a kincstári egységes számlán (kesz) 1713 milliárd forint maradt hó végén. A csökkenés hátterében az áll, hogy nemrég egy deviza és egy forint alapú kötvénylejárat is volt, összesen 650 milliárd forintos nagyságrendben - derült ki a jegybank előzetes statisztikai mérlegéből. A számok mélyére nézve pedig az látszik, hogy a lejáró devizaadósságot nem a devizabetétek terhére fizette vissza az állam, hanem a jegybanknál váltott hozzá pénzt. Ez pedig egy hónap alatt ismét jelentős árfolyamnyereséget hozott a jegybanknak, a Portfolio számításai szerint nagyjából 34 milliárd forintot.
Az első egy ukrán állampolgár volt.
Köztük az Európai Unió is.
Összejátszhattak a hatóság embereivel.
A mélyelemzés és a kritikai gondolkodás nem helyettesíthető algoritmusokkal.
Egy szakaszon megrongálódott a pálya is.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
