Minden, amit az MNB újításáról tudni kell!
A nemzetgazdaság magas bruttó külsõ adósságának és így a magas refinanszírozási igénynek a mérséklése a fõ célja a Magyar Nemzeti Bank által ma reggel bejelentett, összetett hatású intézkedéscsomagnak, amelynek sikeres végrehajtásával csökkenhet az ország külsõ pénzügyi sérülékenysége. Az intézkedéscsomag az állam belsõ (forintalapú) finanszírozás irányába való elmozdulását segítheti elõ azáltal, hogy az MNB irányadó eszköze kéthetes kötvénybõl kéthetes betétté alakulna, ez pedig mintegy 600-1000 milliárd forintnyi pénz megmozdulását érné el fõként az állampapírpiac irányába, leszorító hatást kifejtve a hozamokra.
Fontosabb részletek
- Az intézkedéscsomag végrehajtása a következõ hónapokban több lépcsõben valósul meg
- Az egyik fontos (kiinduló) lépése, hogy a kéthetes MNB-kötvény betétté alakul, amelyben a külföldiek nem tarthatják majd a jelenleg mintegy 800 milliárd forintot kitevõ pénzüket
- Így vagy elhagyja a pénz az országot, vagy más forintalapú eszközöket keres
- Az irányadó eszközbõl való kiszorulással javul az MNB kamateredménye és szûkül a mérlegfõösszege
- A fõ cél tehát az, hogy a (magyar és külföldi) bankok megmozduljanak az állampapírok irányába, a többlet kereslet mértéke több százmilliárd forint lehet
- Egyelõre kérdéses, hogy az ÁKK erre hogyan reagál forintalapú állampapír kibocsátási magatartásával
- Az állam a forintalapú állampapír piacon a bankok felõl megjelenõ többlet kereslettel (többlet kibocsátás mellett) plusz likviditáshoz jut
- Ezt felhasználhatja devizaalapú adósságlejáratai finanszírozására (csökkenne a bruttó külsõ adósság), illetve abba a kényelmes helyzetbe kerülhet, hogy nem kell többé devizakötvényt kibocsátania (esne az államadósság devizaaránya)
- A program megvalósíthatósága nagyban függ attól a finomhangolástól, hogy az MNB miként segíti elõ a megváltozott piaci környezetben a bankok likviditáskezelését a különbözõ piaci idõszakokban.