Törlesztőrészletek: megjelent Matolcsy rendelete
Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást - jelentette be a jegybank augusztus 27-én. Most a Magyar Közlönyben az ezzel kapcsolatos rendelet is megjelent.
Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást - jelentette be a jegybank augusztus 27-én. Most a Magyar Közlönyben az ezzel kapcsolatos rendelet is megjelent.
Az alacsony betéti kamatok miatt a lakosság körében nagyon népszerűek az értékpapírok, a kiemelkedő június után az értékesítés viszont visszaesett a szektorban. Júliusban 57 milliárd került értékpapírokba, a legnagyobb sláger továbbra is a befektetési alap és az állampapír. A befektetők keresik az alternatív lehetőséget, egyedi részvények vásárlására kicsit az esély, inkább alapokon keresztül akarnak részesedni a magasabb hozamokból - derül ki az MNB statisztikáiból.
Az EKB irányadó kamatának csökkentése és "pénzpumpálása" a gazdaságba támogatja a magyar jegybanki alapkamat hosszabb távú tartását - nyilatkozta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja az MTI-nek szerdán.
Teljes összhangban döntött a Monetáris Tanács a kamatok szinten tartása mellett - derült ki a jegybank ma közzétett jegyzőkönyvéből. A Monetáris Tanács tagjai megjegyezték, hogy az éleződő geopolitikai feszültségek óvatosságot indokolnak, de hazánk sérülékenysége csökkenhet. A gazdaság fellendülőben van, de még mindig elmarad a potenciális szintjétől. Meglátásuk szerint a jelenlegi kamatkörnyezet tartós fenntartása indokolt. Ennél konkrétabbat tehát most sem mondtak a jegybanki döntéshozók és ezzel a korábbi álláspontjuk sem változott. Az alábbiakban a jegyzőkönyvet közöljük (a kiemelések tőlünk származnak).
Engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási és bejelentés nélküli pénzügyi szolgáltatás közvetítésére irányuló függő ügynöki tevékenységet végzett a Meritum Hungary - állapította meg az MNB, amely megtiltotta a jogsértő tevékenységek folytatását, s összesen 56 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a társaságot.
A devizahitelesek és a bankok számára sorsdöntő frakcióülést tart mától a Fidesz Tapolcán. Pénteken be is nyújtják információnk szerint azt a törvényjavaslatot, amely a kölcsönök újraszámításáról és a devizahitelesek kompenzációjáról szól. Eldől tehát, mennyit kapnak vissza a devizahitelesek és milyen formában, az azonban nyitott kérdés maradhat, miként zajlik majd a devizahitelek forintosítása, és mi jön utána. Könnyen előfordulhat például, hogy a törlesztőrészlet hirtelen csökkenését fokozatos emelkedés követi majd. 9 kérdés és 9 válasz formájában összefoglaljuk, amit most tudunk. Nagyjából ennyi lényeges kérdést meg kellene válaszolniuk a politikusoknak is, úgy látszik azonban, hogy a tervek szétcsúsztak, és nem lesz egyszerre mindegyik problémára megoldás.
Immár hatályos a jegybank határozata, amellyel visszavonta az Alba Takarékszövetkezet működési engedélyét. Mindez megnyitja az utat a takarék végelszámolása vagy felszámolása, illetve a betétesek kártalanítása előtt - derül ki az MNB közleményéből.
Az augusztusi előzetes jegybanki statisztikák szerint 35,5 milliárd eurónyi nemzetközi tartalékunk van, ami 300 milliós növekedést jelent júliushoz képest.
Matolcsy György az utolsó pillanatban lemondta a közgazdász vándorgyűlésen való szereplését, így a záró előadást Balog Ádám tartotta. Az MNB alelnöke szerint az MNB felkészült arra, hogy a devizahiteles tisztességtelenségek elszámolása és a forintosítás során is devizát biztosítson a bankoknak. Ennek feltétele a rövid lejáratú banki források csökkentése és az, hogy a devizatartalék felhasználása ne egyetlen pillanatban, inkább szakaszosan történjen meg. Ezt figyelembe véve akár már most, egyszerre is megtörténhetne a forintosítás.
A hazai gazdaság teljesítményét több mint egy százalékkal is megemelheti a jegybanki növekedési hitelprogram, amelynek második szakaszának pénzügyi keretét a héten duplázta meg a monetáris tanács ötszázmilliárd forintról ezermilliárdra; és ugyancsak hasonló mértékű pozitív hatást fejtettek ki a magyar GDP-re a folyamatos kamatcsökkentések - erről Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója beszélt a Magyar Hírlapnak adott, szombaton megjelent interjújában.
2011-ben úgy láttam, a bankrendszerünk kezd zombivá válni. Azóta csak romlott a helyzet - fogalmazott előadásában Felcsuti Péter az MKT Közgazdász-vándorgyűlésén. Szerinte a devizahitelezés egy buborék volt, ma pedig egy több szereplős probléma. Kezdetben tetszett neki az MNB növekedési hitelprogramja, de mára előjöttek a hibái.
Az 500 millió forint feletti projekthitelekből és 200 millió forint feletti, banki mérlegbe vett ingatlanokból vásárolna a jegybank által felállítani tervezett eszközkezelő (bad bank), amely valamikor októberben kezdheti meg a vásárlásokat piaci árazás mellett - jelentette be Balog Ádám, a jegybank alelnöke az MKT Közgazdász-vándorgyűlésén.
A Magyar Nemzeti Bank úgy tud 200 milliárdot elkölteni, hogy még marad is neki. Mégis honnan? A lecsupaszított válasz az, hogy árfolyamnyereségből. Az erősebb forint mellett vett devizatartalékát most sokkal gyengébb forint mellett váltja a kormánynak, ezért pedig nyereséget számol el. Megkérdeztük a jegybankot, hogy pontosan milyen ügyletek állnak a dolog mögött és próbáltak-e minél nagyobb árfolyamnyereséget elérni valamilyen módon. Elmondásuk szerint ez utóbbi nem történt meg, míg az ügyletek konkrét részleteit nem mondhatják el, mert abból kikövetkeztethető lenne, hogy volt-e intervenció. Az ügy kapcsán hangsúlyozni szeretnénk, hogy szerintünk még messze nincs vége a történetnek, hiszen a jövő év elején esedékes forintosítás újabb brutális nyereséget hozhat majd a jegybanknak, aki úgy tűnik, nem lesz rest azt elkölteni.
Lehetséges-e növekedés hitelezés nélkül? - ezt a kérdést tette fel a közgazdasági vándorgyűlés második napján Virág Barnabás. Az MNB közgazdasági elemzésekért és előrejelzésekért felelős igazgatója azt mondja, igen, ám a "creditless recovery" lassabb nehézkesebb kilábalást ígér. Mi is ebben vagyunk, de már látjuk a fényt az alagút végén.
Ekkora pénzbőség nem volt a világban az elmúlt száz évben - mondta Heim Péter az MKT idei Közgazdász-vándorgyűlésén tartott előadásában. Megkérdőjelezte, hogy a bankok a válság előtt prudensen hiteleztek volna. A hitelezés beindulásának gátja szerinte az egész EU-ban a nem teljesítő hitelállomány magas aránya. Viszont aki "bajba sodorta a bankot, nem fogja azt mondani az általa kihelyezett hitelre, hogy ez rossz hitel volt". Ha a "forintosítás vagy bármi átcsúszik jövőre", szerinte jövőre sem lesz nyereséges a bankszektor, de a mérlegtisztításnak (devizahiteles ügy, bad bank) le kell zárulnia jövő nyárra. A jegybank az elmúlt másfél évben szerinte jól teljesített, de vigyázni kell, mert előbb-utóbb véget ér a bankóprés korszaka.
A Magyar Nemzeti Bank felpezsdítette a hazai befektetési ingatlanpiacot az Eiffel Palace megvásárlásával, hiszen kevés az ilyen adásvétel. Az ügylet részletei iránt ezért is fokozottan érdeklődik a szűkös információhalmazból dolgozó ingatlanos szakma. Annak elemzését másra hagyom, hogy a támogatott, tűrt, tiltott t-skálán hol helyezkedik el a Központi Bank befektetési célú ingatlanvásárlási tevékenysége, illetve, hogy az eladó tulajdonosi hátterének tisztázottsága fontos-e a közpénz költése miatt. Most csak az adásvételi értékkel kapcsolatban tisztáznék egy dolgot: az ügylet számaiból nem érdemes a piacra vonatkozó következtetéseket levonni.
Nincs kategorikus álláspontja Magyarországnak arról, hogy csatlakozzon-e a bankunióhoz, vagy sem - mondta Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az MKT nyíregyházi Közgazdász-vándorgyűlésén.
A Transparency International közérdekű adatigényléssel fordult Matolcsy György jegybankelnökhöz. Ebben a TI azt kéri az MNB-től, hogy tárja fel: milyen politikai és szakmai felhatalmazás birtokában és milyen megfontolás alapján döntött úgy, hogy 160 milliárd forinttal támogatja a pénzügyi szakemberek képzését. A szervezet arra is kíváncsi, hogy a jegybank egyeztetett-e bárkivel is a gigantikus pénzköltést megelőzően. Közben az ügyben az ellenzék is meg szeretné hallgatni az MNB elnökét, azonban Matolcsy György a költségvetési bizottság ülésének összehívását törvénytelennek tartja.
Augusztus végéig 337,4 milliárd forintnyi új hitelszerződést kötöttek a növekedési hitelprogram (NHP) tavaly október 1-je óta tartó második szakaszában - közölte az MNB. Ahogy arra idővel számítani lehetett, a Monetáris Tanács úgy döntött, hogy 500 milliárd forintról 1000 milliárd forintra emeli a program keretösszegét.
Londoni elemzők két fontos megállapítást tettek Magyarországról szóló friss anyagukban: úgy gondolják, a devizahiteleket a piacihoz nagyon közeli árfolyamon forintosíthatják, illetve hogy év végéig még akár 30 bázispontos kamatvágásra is sort keríthet az MNB.
Megszólalt az amerikai elnök.
Művészet vagy másolat?
Nagy újítások jöhetnek az új szériával.
Fájdalmas lenne ez Putyinnak.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
