Hitelminőségi szempontból pozitív a magyar bankok számára, hogy a Magyar Nemzeti Bank a múlt heti bejelentése alapján a mostani 65%-ról 2017 elejéig fokozatosan 100%-ra emeli az előírt devizafinanszírozás megfelelési mutatót (DMM) - tette közzé véleményét hétfőn a Moody's.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) második szakaszában mintegy 126 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek eddig, ennek több mint 98 százaléka új hitel - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek, hozzátéve: 2014. május 1-jéig a két szakaszban együtt 834 milliárd forint összegben szerződtek a bankok.
Magyarországon az uniós csatlakozás óta jelentősen megnőtt a bankrendszer szerepe a gazdaság finanszírozásában - véli a jegybank ügyvezető igazgatója.
Az MNB tiszta vizet öntött a pohárba: a legnagyobb átutalási forgalmat bonyolító rendszer megvásárlása körüli pletykákra reagálva felfedte terveit. Három fő cél áll a felvásárlás hátterében: a monopolhelyzetben lévő "pénzügyi közmű" államosítása, az átutalási díjak csökkentése, és legalább 10-15 fejlesztési ötlet, amit ezentúl erőteljes szabályozás nélkül is véghez tudnak vinni. Utóbbiakról azonban egy 10 fős, banki képviselőkből álló testülettel is konzultának majd. Az is kiderült, hogy a Bankszövetség elővásárlási jogot kapott, és a Giro eladásától nem kell tartaniuk a bankoknak. A felsővezetés szándékának megfelelően sikerült elkerülni, hogy hatósági árszabályozással tegyék veszteségessé, így olcsóvá a céget. Az MNB úgy tartja, jó üzletet kötött. A témáról Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatója nyilatkozott nekünk.
Ma is 10 bázispontot vágott a jegybank, ezzel 2,5%-ra süllyedt az alapkamat. A döntés nem okozott meglepetést, a piac is erre számított. A fõ kérdés az volt, hogy a jegybank vajon a mai közleményében tesz-e egyértelmû utalást a kamatciklus végére, vagy épp ellenkezõleg: további kamatcsökkentéseknek ágyaz meg. Azonban erre a kérdésre a választ sikerült olyan homályosan megfogalmazni, hogy még a dodonaiak is irigykednének.
Mennyivel nő a bankok forrásköltsége, és mennyivel romlik emiatt a bankok eredménye? Talán ez a két legfontosabb kérdés az MNB kedden ismertetett rendelete után, hiszen a devizaforrások szabályozásával kapcsolatos szigorítást hoz a bankok számára. A Portfolio.hu által megkérdezett banki szakértők szerint az intézkedés negatív eredményhatása nem lesz jelentős.
A múlt héten jelzett intézkedések után ma újabb, a devizahitelek forrásait érintő fajsúlyos szabályozási változást jelentett be a Magyar Nemzeti Bank. Az intézkedés célja kettős: 1. erősíteni a bankok lejárati összhangját, 2. csökkenteni az MNB devizatartalék-tartási igényét. Ennek érdekében a bankszektor jelenleg hatályos Devizafinanszírozás Megfelelési Mutatóját (DMM) friss jegybankrendelettel szigorítja a jegybank: a tartalmi változás mellett a jelenlegi 65%-os minimumnak 2017 elejéig el kell érnie a 100%-ot. Az EKB támogatásáról biztosította a jegybank tervét, a bankok profitjára és a devizahitelek árazására gyakorolt hatása pedig várhatóan minimális lesz - hangzott el az MNB mai eseményén.
Hárommillió forintos bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Astra Biztosító fióktelepére, mivel az valótlan információk közlésével korlátozta a fogyasztókat a telefax útján történő panaszok megtételében.
Egyszerűen összefoglalható a jegybank múlt héten bejelentett intézkedéssorozatának célja: az MNB azt akarja, hogy az ő kéthetes instrumentuma helyett állampapírba fektessenek a hazai bankok, és ezzel csökkenjen a külföldi finanszírozók jelentősége, az ország külső pénzügyi sérülékenysége. A Portfolio.hu által megkérdezett banki vezetők pozitívan, bár mérsékelt lelkesedéssel fogadták a döntést. A jelek szerint a program sikeressége nem Magyarországon fog eldőlni.
Rövid, de sűrű hetünk lesz, több jegybanki döntéssel is tarkítva. Kedden a Magyar Nemzeti Bank vághatja tovább a kamatokat, míg szerdán a globális pénz- és tőkepiacokat leginkább meghatározó Federal Reserve lassíthatja további 10 milliárd dollárral az eszközvásárlási programját a piaci konszenzus szerint.
A monetáris lazítás összetett formájára utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja és ha ebből indulunk ki, akkor a tankönyvi összefüggések alapján a forintra nehezedő gyengülési nyomásról, valamint az állampapír hozamokra leszorító hatásról beszélhetünk. Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdéskört, akkor lényegében ugyanezen irányokat tudjuk megjelölni a két eszközosztály kapcsán. Amint azonban csütörtöki elemzésünkben már hangsúlyoztuk: nagyon sok múlik majd azon, hogy az MNB "csomagja" milyen mértékben tudja megváltoztatni a bankok magatartását, azaz milyen összegek mozdulnak meg a forintalapú állampapírpiac felé.
Több pénzügyi szolgáltatónál már megkezdődött azoknak az összegeknek a visszafizetése, amelyeket az érintett intézmények korábban jogszerűtlen díj- és költségemelésekkel vontak el a fogyasztóktól. Ugyanakkor az MNB úgy döntött, az eredetileg előírt 2014. április 30. helyett a felmerülő problémák elhárításáig, feladatok elvégzéséig, de legkésőbb 2014. május 31-ig kell visszafizetniük a bankoknak az összegeket. Ez nem érinti a pereskedő bankokat, esetükben a bíróság dönt a visszafizetés felfüggesztésének elutasításáról, vagy elrendeléséről.
Április 29-i ülésén újabb kamatcsökkentésről dönthet a jegybank, így az alapkamat 2,6 százalékról 2,5 százalékra csökkenhet - vélik szinte egyöntetűen a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők. Úgy gondolják azonban, fontos szinthez érkezett az MNB, akár meg is állhat itt a kamatvágással - legalábbis egyelőre.
Bár helyesnek mondható az MNB célja, az ország külső sérülékenységének csökkentése, ám a csütörtökön bejelentett jegybanki intézkedések nem biztos, hogy célt érnek, és az sem egyértelmű, hogy jelentős átrendeződés következik be hatásukra a hazai állampapírpiacon - derül ki az MTI által két magyar piaci szakértővel készített körképből. A tegnapi bejelentéssel kapcsolatban írt Portfolio.hu elemzés (amely a bankok magatartásával kapcsolatos kérdőjeleket is tartalmazta), illetve az első londoni elemzői vélemények alábbi cikkeinkben olvashatók:
Rendkívüli tájékoztatás keretében közölte az OTP Bank csütörtök este, hogy eladta a GIRO Zrt-ben lévő tulajdonrészét a Magyar Nemzeti Banknak.
Londoni elemzők szerint több cél teljesülését szolgálhatja a Magyar Nemzeti Bank új intézkedéssorozata. Ez azonban függ a program részleteitől és a banki szereplők reakciójától. Egyes szakértők szerint jó irányba tett lépésként értékelik a bejelentéseket.
Tartalmában és hatásában is komplex intézkedéscsomagot jelentett be ma reggel a Magyar Nemzeti Bank, amely több legyet üt egy csapásra . A fő célt, az állam külső pénzügyi sérülékenységének csökkentését - amelyet már az egy éve bejelentett Növekedési Hitelprogrammal is kitűzött - ugyanis úgy érheti el, hogy az ehhez vezető lépésekkel több részcélját is kipipálhatja. Így például "kiűzheti" a külföldi bankok pénzét az irányadó jegybanki eszközből, a nyereségességet szolgálva zsugoríthatja a mérlegét, a bankrendszert pedig ráveheti arra, hogy az eddiginél is több állampapírt vegyen. Ezáltal az államadósság finanszírozása az eddigieknél is intenzívebben fordul majd a hazai, forintalapú források felé. Ha mindezen részcélokat zökkenőmentesen sikerül teljesíteni, akkor az MNB a bankrendszer általnos likviditástöbbletét arra fordíthatja, hogy az ország sérülékenysége csökkenjen.
Egy kézbe kerül a hazai átutalások legnagyobb rendszerének 10 évre visszanyúló, név szerint is rögzített tranzakciós adatbázisa. Sokan felkapták a fejüket a hírre, hogy az MNB 9,5 milliárd forintért megveszi a 2013-ban 1,7 milliárdos profitot elérő, a rendszert üzemeltető Girót. A Portfolio.hu információi szerint a jegybank nagyon határozottan lépett fel a felvásárlás ügyében, a bankok nem mertek a jegybank akaratával szembemenni. Még azt se sikerült kiharcolniuk, hogy elővásárlási jogot szerezzenek. A BAR-listaként ismert, minden hitelfelvevő adatát tartalmazó KHR-t is szerették volna saját kézben tartani, de végül ez sem jött össze. Az MNB célja egyrészt az átutalási díjak csökkentése, másrészt az azonnali átutalás bevezetése lehet.
A nemzetgazdaság magas bruttó külsõ adósságának és így a magas refinanszírozási igénynek a mérséklése a fõ célja a Magyar Nemzeti Bank által ma reggel bejelentett, összetett hatású intézkedéscsomagnak, amelynek sikeres végrehajtásával csökkenhet az ország külsõ pénzügyi sérülékenysége. Az intézkedéscsomag az állam belsõ (forintalapú) finanszírozás irányába való elmozdulását segítheti elõ azáltal, hogy az MNB irányadó eszköze kéthetes kötvénybõl kéthetes betétté alakulna, ez pedig mintegy 600-1000 milliárd forintnyi pénz megmozdulását érné el fõként az állampapírpiac irányába, leszorító hatást kifejtve a hozamokra.
Fontosabb részletek
Szokásosnak semmiképp sem mondható "elemzői háttérbeszélgetést" tart csütörtökön reggel 8 órakor a Magyar Nemzeti Bank - derül ki abból a meghívóból, amelyet több más sajtóorgánum mellett a Portfolio.hu is megkapott. Az eseményen elhangzottakról a helyszínről tudósítunk.
Itt van az SZVR jelentése.
Megérkeztek a fennmaradó extraprofitadók részletei is. Gerlaki Bence államtitkár ismertette.
Nagyítóval kereshetik majd az egyszerű alapmodelleket.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
