Magyar szempontból a keddi kamatdöntés lesz a hét legfontosabb eseménye, a nemzetközi makronaptár azonban a hét első felében szinte teljesen üres. Pénteken aztán fordul a kocka és csak kapkodjuk a fejünket a GDP- és inflációs adatok tengerében.
Kedden a Monetáris Tanács ülésén döntés születhet a kamatfolyosó felső szélének csökkentéséről, ezzel pedig az MNB elindulhat a lassú lazítás útján. Egyelőre a 18 százalékos irányadó kamat szinte biztosan a helyén marad, de talán kedd délutánra többet tudunk majd annak jövőbeli sorsáról is. Éppen ezért a keddi ülés akár a fordulópontot is jelentheti a magyar monetáris politikában, így a forint árfolyamára is hatással lehet.
A monetáris tanács jövő heti ülésén döntés születhet a kamatfolyosó szűkítéséről, a felső kamatplafon jelentős csökkentésével - derül ki Virág Barnabás szavaiból. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke a vg.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy a 18 százalékos irányadó kamat változtatására csak az ezt követő üléseken kerülhet sor.
Az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatósága az autópálya- és hulladékkoncesszió mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bútorvásárlásait is vizsgálja. Mind a három ügyben a Transparency International tett bejelentést.
Újra nagy erőkkel támadnak az apróhirdetéses csalók: saját tapasztalatainkat és egyes publikussá tett eseteket látva nagy hullámban jelentkeznek fake felhasználók a Facebok Marketplace-en közzétett hirdetésekre. Volt olyan áldozat, akinek több mint kétszázezer forintja bánta, hogy egy csaló túljárt az eszén. A felpörgő csalásokat tükrözik a hivatalos statisztikák is: 2022 utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest több mint 7-szer annyit próbálkoztak és közel 3-szor több sikeres visszaélést hajtottak végre a csalók átutalásokkal.
Februárban nagyot javult a folyó fizetési mérleg egyenlege az előző hónaphoz képest, a deficit 620 millió euróval 160 millió euróra csökkent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján pénteken megjelent előzetes adatok szerint.
A DORA rendelet egyik legfőbb célja, hogy egységesítse szabályok szerint azonos követelményeket határozzon meg a teljes pénzügyi szektor digitális ellenállóképességével szemben - fejti ki Biró Gabriella, az MNB informatikai felügyeleti főosztályának vezetője, aki a témáról Digital Transformation konferenciánkon tart előadást. A rendelet már hatályba lépett, 2025 január 17-étől kell alkalmazni, ám addig még egy sor részletszabály érkezik, illetve jogharmonizációra is szükség lesz. A bankoknak évente kockázatelemzést kell elvégezniük, változnak az incidensjelentési szabályok, a jelentős intézmények számára pedig fenyegetettségalapú penetrációs teszteket ír elő a rendelet.
Gyakorlatilag csak a headline magyar inflációs mutató mérséklődött márciusban, a maginfláció és az MNB által kiemelten figyelt alapmutatók további emelkedést mutattak – derül ki a jegybank friss elemzéséből. Ez pedig egyre inkább a negatív oldalát domborítja ki a friss adatnak, a magyar áremelkedés szerkezete alapján legfeljebb statisztikailag beszélhetünk trendfordulóról.
Jelentősen rontotta idei magyar GDP-előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), miközben az inflációban a korábbinál magasabb értéket várnak. A kedden megjelent friss World Economic Outlook szerint a fizetési mérleg hiánya még az idén is jelentős lehet, az MNB előrejelzésével szemben nem sikerül majd a felére faragni.
Az MNB vizsgálata nyomán 45 millió forint bírságot szabott ki az O.F.SZ. Országos Fizetési Szolgáltató Zrt.-re, egyebek közt a vállalatirányítás, felügyeleti adatszolgáltatás, kockázatelemzés és -kezelés, tőkeszámítás, számvitel, likviditás és az IT terén feltárt szabálytalanságok miatt. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztetik a pénzforgalmi szolgáltató biztonságos működését, de a jegybank megítélése szerint szükség van azok mielőbbi kijavítására - közölte a felügyelet.
Hétéves mélypontra esett a lakáshitelek kihelyezése Magyarországon, februárban kevesebb mint harmada volt az új szerződések összege az egy évvel korábbinak. A fogyasztási hitelek ennél mérsékeltebb visszaesést mutatnak, így elmondható, hogy már több személyi kölcsönt vett fel a lakosság, mint lakáshitelt. Az MNB friss adatai szerint a vállalati hitelezés is gyengén teljesített az év második hónapjában, a lakosság banki betétállománya pedig egy év alatt drámai mértékben, 8%-kal csökkent, vélhetően a vágtató infláció és az alacsony betéti kamatok miatt. Közelgő május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk ezekkel a témákkal, érdemes regisztrálni!
Svájcban és az Egyesült Államokban sikerült megelőzni a globális pánikot - véli Kandrács Csaba, az MNB alelnöke az Indexnek adott interjúban. A szakember szerint nem fordulhat elő Magyarországon olyan bankcsőd, mint Amerikában. Most a jegybank elsődfleges célja az infláció letörése, szerinte ha az inflációt nem tudjuk kontrollálni, akkor nem beszélhetünk fenntartható és hosszú távú növekedésről sem.
A jelenlegihez hasonló, magas kamatkörnyezet, infláció, növekvő költségek, csökkenő üzemi marzsok, csökkenő kockázatvállalási kedv által jellemzett környezetekben tapasztalataink szerint felértékelődnek a belső finanszírozási és a csoporton belüli finanszírozási megoldások a vállalatok körében. Az elmúlt években mindettől függetlenül is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a centralizált treasury funkciók, úgy mint a „cash-pooling”, „in-house banking”, és egyéb központi likviditásmenedzsment rendszerek és megoldások.
Az MNB 105 millió forint bírságot szabott ki a SET Groupra a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre, illetve a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A – tőzsdei kereskedését tekintve jelenleg is felfüggesztés alatt álló – kibocsátónak záros határidőn belül a hiányzó pénzügyi jelentései pótlása érdekében is lépéseket kell tennie. Az MNB több témában a befektetők tájékoztatására kötelezte a kibocsátót és a megállapításai nyomán újabb feljelentést tesz.
A makrogazdasági kockázatok nem lettek kisebbek az előző negyedévhez képest, komoly kihívás ebben a környezetben robosztus előrejelzéssel előállni – mondta a friss inflációs jelentés bemutatásakor Balatoni András, az MNB igazgatója.
Az utóbbi hetek piaci feszültsége megint rávilágított a forint sérülékenységére, az amerikai és európai bankszektor problémáinak hatására rögtön a spekulánsok célkeresztjébe került a magyar deviza, majd a hangulat megnyugvásával megint a 18 százalékos kamatszint került előtérbe erősítve a forintot. Az átmeneti megingás miatt pedig az MNB továbbra is óvatos a kamat csökkentését illetően, az elemzők egyre nagyobb része szerint júniusig nem is fogja elkezdeni a lazítást a jegybank. Vagyis, ha tényleg lecsillapodik a piac, akkor újabb forinterősödési kör jöhet, hiszen a kamat védelme most erősebb lehet, mint az aggodalom.
Az MNB kiemelten figyelemmel követi a nemzetközi piacokat az utóbbi hetek feszültségei után, a kamatkondíciókban továbbra is indokolt az óvatosság - emelte ki keddi, a kamatdöntés után tartott háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. A jegybank alelnöke szerint a magas inflációt csak összehangoltan lehet letörni, hogy az év végére egyszámjegyűre csökkenjen.
Nem változott az MNB előrejelzése az idei inflációra vonatkozóan, a decemberi prognózishoz hasonlóan most is széles sávot határozott meg a jegybank a lehetséges idei inflációra. A jövő évre vonatkozó előrejelzést viszont némileg felfelé, míg az idei GDP-növekedési előrejelzést némileg lefelé módosította a jegybank.
Az MNB ma 14 órakor változatlanul hagyta az alapkamatot, a 15 órakor megjelent, indoklást tartalmazó közleményében pedig több érdekesség is van. Az egyik, hogy a jegybank leáll az energiaimporthoz szükséges devizaigény biztosításával. A másik, hogy a jegybank a helyzetértékelésébe beemelte a globális bankpiaci turbulenciát mint fontos szempontot.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatkondíciókat az MNB Monetáris Tanácsa. Így az alapkamat továbbra is 13 százalék, a kamatfolyosó két széle pedig 12,5, illetve 25 százalék.