Megszólalt az MNB az amerikai bankcsődök magyar hatásairól, ez nem 2008
Nincs közvetlen hatása a magyar bankpiacra a Silicon Valley Bank és a Signature Bank csődjének – közölte az MNB a Reuters tudósítása szerint.
Nincs közvetlen hatása a magyar bankpiacra a Silicon Valley Bank és a Signature Bank csődjének – közölte az MNB a Reuters tudósítása szerint.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása, amelynek első részében arról volt szó, hogy Matolcsy György jegybankelnök ismét erős kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Vendégünk Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője, akivel a nap másik fontos híréről, a 25,4 százalékos februári inflációról is beszélünk. A második blokkban arról az amerikai és német szivárogtatásról volt szó, amely szerint egy ukránbarát csoport állhat a tavaly szeptember végi robbantás mögött, amelyben megsérült az északi áramlat 1 és 2 vezeték. Vendégünk volt Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. A harmadik blokkban arról az üvegplafonról volt szó, amelybe sajnos sok nő a karrierje során beleütközik és amely miatt alacsony a nők aránya a döntéshozó pozíciókban. Vendégünk volt Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője.
A lakásbiztosítási piacot alapjaiban forgatta fel a kormány múlt heti rendelete, mit lépnek a piaci szereplők az új szabályok megjelenése után? Milyen problémákat és milyen lehetőségeket nyitott ki a rendelet? Erről volt szó Biztosítás 2023 konferenciánk harmadik szekciójának első panelbeszélgetésén.
A cél az, hogy a 20% feletti inflációt a lehető leggyorsabban alacsony tartományba szorítsuk. A jegybank ezt teszi, és a következő időszakban is ezt fogja tenni - mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Parlamentben. Úgy vélte, magas inflációval nem lehet felzárkózni, vagyis minél gyorsabban csökkentjük, annál hamarabb térünk vissza újra a növekedési pályára.
Az MNB visszavonta a Magyar Gazdák Kölcsönös Biztosító Egyesületének tevékenységi engedélyét. Az intézmény nem rendelkezik a működése folytatásához szükséges minimális szavatolótőkével, s a tőkepótlásra nincs szándéka. A működése során növénybiztosítással, így aszálykockázatokkal is foglalkozó egyesület – minimális számú vitatott esetet kivéve – kárkifizetéseit rendezte, élő szerződései már nincsenek - írja az MNB a közleményében.
Februárban 25,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami megfelel az előzetes várakozásoknak. Ezzel valószínűleg a januári áremelkedés volt a csúcs, komolyabb esés viszont várhatóan csak az év második felében jön majd.
Az extraprofitadó és a kamatstop ellenére 485 milliárd forint adózott nyereséggel zárta a magyar bankszektor 2022-t, ami a korábbi kamatkörnyezetben, de a mostanihoz hasonló kormányzati terhek mellett már nullszaldó körül alakult volna. Az osztalékbevételek nélkül számított tőkearányos megtérülés így is csak 4,4% volt, ami a nemzetközi benchmarkok szerint gyatrának mondható.
A devizapiaci pozícionáltságból arra lehet következtetni, hogy időnként próbálkoznak a magyar deviza ellen pozíciókat felvenni a befektetők, azonban a jelenlegi kamatszintek mellett továbbra is öngyilkosság ezeket hosszú ideig fenntartani. Az igazán érdekes majd az lehet, hogyan reagál a forint az esetleges kamatcsökkentésre, bár az MNB legutóbbi kommunikációja alapján az továbbra sincs a küszöbön.
Három nagy eredményrontó tényező, a kárinfláció, az aszály és az állami túladóztatás ellenére tűrhető, 36 milliárd forintos nyereséggel és 7,4%-os díjbevétel-növekedéssel zárta 2022-t a magyar biztosítási szektor az MNB hétfőn reggel megjelent éves biztosításpiaci statisztikái szerint. Alábbi elemzésünk mellett részletesen foglalkozunk a témával szerdai Biztosítás 2023 konferenciánkon is. Rekordszintű érdeklődés mellett zajlik a szakmai esemény, az utolsó helyek még kiadók, érdemes regisztrálni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy vajon minek köszönhető és meddig tarthat a forint év eleje óta tartó diadalmenete. A témáról Nagy Viktort, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Műsorunk második részében azzal foglalkoztunk, hogy milyen kontextusban érdemes értelmezni azt a százmilliárdos nagyságrendű terhet, mellyel a bankszektor az új tartalékolási szabályok miatt kénytelen szembenézni. Ezzel kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Utoljára 2016 elején, a mostani CSOK bevezetésekor vett fel kevesebb lakáshitelt a magyar lakosság az idén januári 41 milliárd forintnál, ami éves összehasonlításban 62%-os zuhanást jelent. A fogyasztási és a vállalati hitelek is gyengén muzsikáltak az év első hónapjában, utóbbi adatait csak a Vodafone-felvásárlás kozmetikázta ki. Az MNB ma közzétett januári statisztikáiban azonban a lakossági betétek alakulása a legszomorúbb: az itt tapasztalt nettó 334 milliárd forintos pénzkivonásra korábban még soha nem volt példa, és minden bizonnyal a csúcson lévő infláció váltotta ki.
A lakossági és a vállalati hitelek kihelyezése egyaránt csökkent a negyedik negyedévben, az éves hiteldinamika lelassult. Általánosnak mondható a hitelkereslet csökkenése és a bankok szigorítási szándéka az MNB pénteken ismertetett „Hitelezési folyamatok” kiadványa szerint. A vállalati oldalon előre törtek a devizahitelek, a rövid lejáratú hitelek és a támogatott konstrukciók, a lakossági oldalon pedig mind a lakáshitelek, mind az igénybe vett CSOK-támogatások jelentős visszaesése látható.
A tavalyi negyedik egyedévben 8 százalékkal emelkedett a személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja 2021 azonos időszakához képest. A kárráfordítások eközben egy év alatt 13 százalékkal nőttek, a szervíz- és alkatrészköltségek drágulása és a devizaárfolyam-változás hatásaként – áll az MNB friss KGFB-indexében.
Éves szinten több mint 100 milliárd forinttal növeli a magyar bankszektor terheit a jegybanknak a kötelező tartalékráta megduplázlásával és a tartalékra fizetett kamat negyedrészben való eltörlésével kapcsolatos lépése, ezért azt kérte tegnap a Magyar Bankszövetség az MNB-től, hogy vezesse ki az intézkedést. Az MNB most szintén közleményben válaszolt a bankszövetség kritikájára. Szerinte a változtatások után is megfelelő likviditási és tőkepufferrel rendelkezik majd a bankszektor a hitelezési képessége megőrzéséhez.
Több tényező is arra mutat, hogy komoly változásoknak néz elébe a hazai biztosítási piac. A kormányzat, az MNB, a MABISZ és az alkuszok is elérkeztek ahhoz a ponthoz, mely újabb lendületet adhat az elmúlt években téli álomba merült szektornak. A Biztosítási Elemző Központ - több vezető biztosító véleményét - is tartalmazó összefoglalója izgalmas és kihívásokkal teli időszakot vetít előre, mely a teljes lakosságot érinteni fogja.
Drága mulatság a szigorú monetáris politika üzemeltetése egy jegybank számára, de a magas kamatok mellett olcsóbb adminisztratív eszközök is a rendelkezésére állnak, hogy az infláció elleni fegyverként használja a bankokat. Ebben láthatta meg a fantáziát az MNB vezetése a kereskedelmi bankok kötelező tartalékának legújabb változtatásaival. A monetáris politikai felszín alatt nem más ez, mint egy újabb, százmilliárd forintos nagyságrendű transzfer az MNB, a bankok, az állam és a lakosság közötti körkörös pénzáramlásban egy zárolásszerű lépéssel, ezúttal a bankok kárára, a jegybank javára, nem véletlenül tiltakozott ma a bankszövetség.
Éves szinten több mint 100 milliárd forinttal növeli a magyar bankszektor terheit a jegybanknak a kötelező tartalékráta megduplázlásával és a tartalékra fizetett kamat negyedrészben való eltörlésével kapcsolatos lépése, ezért azt kérik az MNB-től, hogy vezesse ki az intézkedést, mielőtt bevezetné.
Csalók hívnak telefonon magánszemélyeket, s ennek során az MNB nevében próbálják megszerezni az ügyfelek adatait, pénzét. A jegybank nem végez lakossági vagy vállalati ügyfelek számára kereskedelmi banki elszámolási, vagy adminisztrációs tevékenységet, így nem is keresi meg az ügyfeleket. A megkeresett vagy megkárosított állampolgároknak célszerű a rendőrséghez fordulni - írja a Magyar Nemzeti Bank a közleményében.
Már elérhető a Portfolio Checklist szerdai adása. Az adás első részében arról volt szó, hogy miért zavarta meg az elemzőket Virág Barnabásnak az MNB alelnökének, a keddi kamatdöntést követő értékelője, mikor csökkenhet az irányadó kamat és mi lesz ennek a következménye. Vendégünk Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második rész témája, hogy Törökország belpolitikai botrányoktól, egészen elképesztő mutyiktól hangos három héttel a földrengés után úgy, hogy hamarosan választások lesznek. Kikezdi-e Erdogan hatalmát ez a helyzet? Erről Kerekes Miklóssal, a Portfolio globál rovatának elemzőjével beszélgetünk.
Az MNB vizsgálata nyomán 28,2 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Posta Életbiztosítóra, egyebek közt a belső szabályzatok hiányosságai, az informatikai biztonság, a csalásmegelőzés, a kiszervezések, a kárbejelentések rögzítése, illetve az ügyféltájékoztatás kapcsán felmerült szabálytalanságok miatt - derül ki az MNB közleményéből.
Vezetők nélkül marad az űrügynökség.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ritka orosz csúcsfegyvert semmisítettek meg az ukránok.
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
