Magyarország megkezdte a kereskedelmi tárgyalásokat arról, hogy a hosszú távú orosz gázvásárlási szerződésen felül további legfeljebb 700 millió köbméternyi gázt megvásároljunk a piacról és azt még a fűtési szezon előtt betároljuk – jelentette be egy a mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter.
A háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak, ezért Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggelre a Karmelita kolostorba összehívta a kormánykabinetet, amelynek tagjai a szakmai kabineteket vezető miniszterek - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Ezzel egyidőben Orbán Viktor Facebook-oldalán is megjelent egy fotó a mai tanácskozásról azzal az üzenettel, hogy "Energia-veszélyhelyzet Európában!".
Az energiaellátás bizonytalanságai, a megemelkedett energiaárak és az infláció veszélyezteti az európai gazdaságok rendes működését, az energiatárolók feltöltése ezért kulcskérdés lesz a következő hónapokban - jelentette ki a magyar pénzügyminiszter Brüsszelben kedden.
Magyarország és Románia kész segíteni egymást az energiabiztonság területén, így jelenleg tárgyalások zajlanak a nukleáris fűtőelemek új szállítási útvonaláról és a két ország közötti földgáz-interkonnektor kapacitásbővítéséről - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben annak kapcsán, hogy Bogdan Lucian Aurescu román külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat (képünkön).
Kétnapos ülést tart a héten az Országgyűlés, ismét a plenáris ülés elé kerül a 2023-as költségvetési törvényjavaslat.
Pozitívan értékelték egyes európai tisztségviselők a magyar kormány által a napokban bejelentett engedményeket az EU-pénzes megállapodás érdekében, „de a két fél közötti kérdések összetettsége miatt még sok munka vár ránk, mielőtt áttörés várható” – írja vasárnap esti összefoglalójában a Financial Times. A Portfolio-nak hasonló saját információi vannak a témában.
Az amerikai pénzügyminisztérium pénteken közölte, hogy felmondja a Magyarországgal kötött 1979-es kettős adóztatást kizáró egyezményét, miután Budapest úgy döntött, hogy megvétózza az Európai Unió új, 15 százalékos globális minimumadójának bevezetését – írja a Reuters.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. Mai kiemelt témánk volt, hogy magyar idő szerint péntek hajnalban meggyilkolták Abe Sinzó, korábbi japán miniszterelnököt, aki 2006 és 2007 között, valamint 2012 és 2020 között volt hatalmon. A hajnali merénylettel kapcsolatban vendégünk volt Ferber Katalin, közgazdász, gazdaságtörténész, aki 1993 és 2010 között több japán egyetemen is tanított, valamint Sűdy Zoltán, Magyarország korábbi japán nagykövete is. A mai műsor második részében foglalkoztunk még a ma publikált új hazai inflációs adattal, amely témában Beke Károly, a Portfolio Makro rovatának elemzője volt a vendégünk, majd pedig a csütörtökön lemondott Boris Johnson politikai pályájáról beszéltünk Pintér Károly egyetemi docenssel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-amerikai Intézetének vezetőjével.
Miután bejelentette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy négy területen konkrét engedményeket tett az Európai Bizottság felé a kormány a megegyezés érdekében, majd Orbán Viktor kormányfő közölte, hogy az összes technikai akadály elhárult a megegyezés útjából, megkereste a Portfolio az Európai Bizottság illetékes szóvivőit. Számos kérdést feltettünk nekik, amelyekre általánosságban küldtek gyors válaszokat.
Ritkán látunk olyan gazdasági és piaci helyzet összefoglalót Orbán Viktor kormányfőtől, mint amivel csütörtök este jelentkezett a Facebook-oldalán, hiszen szó van benne az euró dollárral szembeni árfolyamáról, az olaj- és gázpiacról, a magyar ellátásbiztonságról, az ipari termelésről és az idei GDP-növekedési kilátásainkról, foglalkoztatásról, illetve a költségvetési fegyelemről. Közben viszont a forint árfolyamáról, illetve az EU-megállapodás esélyeiről nem tett említést, igaz egy mai agrárkamarai rendezvényen utóbbiról nagyon biztató dolgokat mondott és ez is jókora erősödést váltott ki ma a forintnál.
Óriási napon belüli fordulatot láttunk csütörtökön a forint árfolyamában, hiszen reggel még 415 felett is járt az euróval szemben, kora estére viszont már az újabb és újabb erősödési hullámokban 402,5-ig jutott. Mindez amellett következett be, hogy estére még tovább erősödött a dollár az euróval szemben, azaz alapesetben továbbra is ellenszél fújt a forintnál. Mindez jól rávilágít arra, hogy a magyar gazdaságpolitika elmúlt 24 órában mutatott látványos fordulata kellett ahhoz, hogy a forint is óriási fordulatot mutasson be.
Áprilisban 934 euróra nőtt ezer köbméterenként az orosz gázimport ára, azaz köbméterenként 350 forintra, miközben az Energiahivatal 50 forinton tartja nyilván a gázmolekula árát a rezsicsökkentés keretében, így gyakorlatilag hétszeres áron vette a magyar állami cég a gázt, amin több mint 100 milliárd forintos vesztesége keletkezhetett – mutat rá a friss statisztikák alapján a Népszava. Éppen ezért kérdéses, hogy a kormány által minap bejelentett rezsivédelmi alap 600 milliárdos keretösszege elegendő lesz-e az idei évre, hiszen a gázárak extrém magasságok felé tartanak az orosz szállítási bizonytalanságok miatt.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Ha Magyarország kilépne a globális minimumadó egyezményéből, azzal nem akadályozná meg azt, hogy a nálunk letelepedett multik tevékenységét többletadó terhelje, legfeljebb a különbözetet nem nálunk, hanem külföldön (pl. Németországban) kellene azt megfizetni. A kilépés azt is jelentené, hogy Magyarország a továbbiakban nem részese a nemzetközi egyezmény másik pillérének, a digitális óriáscégek adóztatásának sem. Vagyis egy ilyen lépés minden szempontból vesztes helyzetbe hozná Magyarországot. Ezt érdemes lenne megfontolni, mielőtt a magyar delegáció értesítené a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétpilléres minimumadó egyezményének többi 140 résztvevőjét és a szervezet titkárságát a kormány esetleges kilépési szándékáról.
Az Európai Unió akár Magyarországgal, akár Magyarország nélkül, de elfogadja a minimumadót - jelezte Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter csütörtökön a Reuters szerint.
Az MVM Csoport növeli a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművi portfólióját: megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalata, az MVM Zöld Generáció Kft. egy 28,8 megawatt beépített teljesítményű fotovoltaikus kiserőművet - napelemparkot - épít Debrecenben - jelentették be a város és a cég vezetői csütörtökön, miután a helyi repülőtér melletti déli ipari övezetben elhelyezték a beruházás alapkövét.
Egymilliárd euró értékű innovációs alap létrehozásáról szóló megállapodást írt alá a NATO-tagállamok közül 22, köztük Magyarország a szervezet madridi csúcstalálkozóján, csütörtökön. A pénzügyi alapot kiegészíti a NATO új innovációs mechanizmusa (DIANA), amelyet "a transzatlanti innovációs közösség fejlesztésének támogatására" hoztak létre. A DIANA egyebek mellett a mesterséges intelligenciára, a makroadatok feldolgozására, a kvantumtechnológiákra, a biotechnológiákra és az új anyagok fejlesztésére irányuló újításokra, innovációkra összpontosít.
Egy évtized után új stratégiai koncepcióval fog előállni a NATO a héten esedékes csúcstalálkozón. A stratégia első alkalommal fog Kínáról mint aggasztó tényezőről beszélni, azonban a tagállamok között vita van arról, hogyan írják le az országot, illetve az Oroszországhoz való viszonyát – írja a Reuters.
Már eddig is jócskán hiányoztak az EU-pénzek a magyar költségvetésből, és ha az év hátralévő részében, illetve 2023-ban is csak minimális összegben jönnének, akkor 2023 végére összességében már több ezer milliárdos lenne az elmaradás, így drasztikusan más pályára keveredne a magyar államháztartás és az egész gazdaság a tervekhez képest – derül ki a Portfolio új forgatókönyv elemzéséből. Ezt annak kapcsán készítettük el, hogy ma jár le a jogállamisági levélben megszabott kéthónapos válaszadási határidő az Európai Bizottság által felvetett problémákra és a minap elhangzott az is a magyar kormány részéről, hogy minden forgatókönyvre, beleértve az EU-s pénzek elmaradását is, felkészült. Sőt, a napokban az is kiderült, hogy az összes elérhető hitelt is felvenné a kormány az uniós helyreállítási programból, így ez is rávilágít arra, hogy tényleg nagyon kellenének az EU-pénzek.
2021 végén 42 414 milliárd forint volt az államháztartás bruttó adóssága. De mégis kik finanszírozzák ezt az óriási összeget, ami a GDP 76,6 százalékának felel meg? Többek között erről is beszélt Beke Károly, lapunk Makro rovatának elemzője a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Megnéztük, hogy mit érdemes tudni ezekről a cégekről.
De a várakozások nem reálisak.
Mennyibe kerül most egy négyzetméter havonta?
Percről percre tudósítunk.
Május 9-én tapasztalt mentorok segítik a fiatal vállalkozókat.
Azért sokan megcsillantották az alkalmazkodóképességüket is.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
