Jelentős, 50 bázispont körüli ugrás következett be ma a forintalapú 10-20 éves államkötvények hozamában a másodpiaci referenciahozamok alapján, és így a hozamgöbe rövid és hosszú oldalának hozamai egy szintre kerültek.
Pénteken reggel már arról érkezett hír, hogy sikerült megakadályozni a lángok továbbterjedését Pest megyében Tatárszentgyörgy határában, aztán délelőtt újabb közleményt kellett kiadnia az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (OKF). Ebben már arról írnak, hogy a szél miatt kitörtek a lángok a tűzoltók által korábban körülhatárolt területről.
A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent egy olyan rendelet, amely a külföldi, harmadik országbeli munkavállalók számára lényegesen lazított egyrészt a Paks II. projekttel összefüggő munkavállalás szabályain, másrészt azon munkavállalók számára is lazítás történt, akik Ukrajnából és Szerbiából érkeztek hazánkba.
A rendkívüli magasságokba emelkedő tőzsdei gáz- és áramárak mellett sokkoló gáz- és áramár ajánlatokat kapnak a magyarországi cégek a kereskedőktől, hiszen közeleg az új gázév októberi kezdete, illetve augusztus 1-től kikerült a kkv-kör jelentős része a rezsicsökkentéssel védett körből – mutat rá a Telex körképe.
Még akkor is csak 2,5 hónapra elegendő gáztartaléka lenne Németországnak, ha novemberre a mostani 78%-ról 95%-ra fel tudná tölteni a gáztárolóit, de utóbbi célt gyakorlatilag lehetetlen elérni, így a tél második felében a gázválság nagyrészt azon múlik, hogy az oroszok mennyi gázt küldenek Németországba – rajzolódik ki a Portfolio kalkulációiból és a német Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetőjének friss nyilatkozataiból. Sőt, Klaus Müller arra is figyelmeztet, hogy több évig tartó súlyos kihívások látszanak, azaz nem is a most következő tél lesz a leghúzósabb a gázpiacon.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének szerdai adása. A műsor első részében a ma publikált második negyedéves hazai GDP-adatról volt szó, ami pozitív meglepetést okozott a közgazdászok várakozásaihoz képest. A gazdasági növekedéssel kapcsolatban Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a hazai kiskereskedelmi láncok 2021-es jelentéseivel foglalkoztunk. A műsorból az is kiderül, hogy hogyan alakult a ranglista az Aldi, a Lidl, a Tesco és a többi kiskereskedelmi üzlet között, illetve, hogy mi vár a szektorra az év hátralévő részében. A témával kapcsolatban Fekete Beatrix, lapunk részvény rovatának elemzője volt a Checklist vendége.
Az első féléves kedvező növekedési adatok után a magyar kormány is a GDP-bővülés lassulására számít.
A kínai EVE akkumulátor-gyártó nagyméretű hengeres akkumulátorokkal fogja ellátni a BMW-t Európában. Ezzel a német autógyártó lépést tarthat a Teslával az új technológia bevezetésében. A kínai akkumulátor-gyártás rohamléptekben terjeszkedik Európában. Ennek a folyamatnak nagy nyertese Magyarország, amely az elmúlt időszakban hatalmas kapacitásbővítő beruházásokat nyert el, jelentősen megerősítve pozícióját a globális ellátási láncban.
Számít-e a hitelminősítői döntés? A vállalati életben természetesen nagyon is számít. Elismert hitelminősítőktől kapott megfelelő besorolás nélkül ki sem lehet lépni kötvénnyel, részvénykibocsátással a tőkepiacra. A gazdasági szereplőknek pedig sokat segít, ha a Fitch, a Moody’s vagy a Standard & Poor’s elvégzi azt a kockázatelemzést, amelyre a legtöbb potenciális befektetőnek nincs módja. De vajon a szuverén kockázati besorolás számít-e még? Persze, hogy számít: a péntek esti közleményében a Standard & Poor’s megtartotta ugyan a magyar állam BBB besorolását, de a stabil kilátások helyett negatívat adott: a rákövetkező hétfőn a forint az euróval szemben elvesztette értéke kettő százalékát, szinte bizonyosan az országkockázatot érintő bejelentés hatására.
Az Európai Unió keleti tagállamainak gazdaságai valószínűleg a lassulás első jeleit mutatják majd az idei év második félévben. A 2022-es év erős kezdete után Oroszország ukrajnai háborúja, az Unió szankciós politikája és az energiaválság egyaránt sújtja a vállalatokat és a fogyasztókat - írta meg a Bloomberg.
Egészen elképesztő gázárat mondott be ma a téli hónapokra a Gazprom, hiszen gyakorlatilag azt vázolta, hogy további legalább 60%-os áremelkedés várható. Ha ez bekövetkezne, az azt jelentené, hogy egy köbméter gáz tőzsdei ára a mostani 950 forint körülről 1600 forint fölé ugrana, így komolyan felvetődne az a kérdés is, hogy mi lesz a magyar rezsicsökkentés frissen bejelentett szabályaival. Most ugyanis úgy néz ki a helyzet, hogy az átlagfogyasztás feletti részre köbméterenként augusztustól 732,4 forintot, októbertől 752,5 forintot kell fizetnie a lakosságnak „piaci” árként, a januártól érvényes árakról még nincs döntés, de közben a Gazprom az idei számoktól közel 1000 forinttal magasabb tényleges piaci árat vetített előre.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsorban a hazai ingatlanpiaccal foglalkozunk, ahol a csökkenő kereslet ellenére is növekvő árakat látunk, ami gyakran az eladók szubjektív érzékelésének is köszönhető. Arról, hogy milyen tényezők alakítják az ingatlanárakat jelenleg, és várható-e csökkenés a közeljövőben, Futó Pétert, a Portfolio ingatlanelemzőjét kérdeztük.
Lényegében minden fontos mutató kedvezőtlenül alakult a júniusi magyar építőipari statisztikában, hiszen éves alapon kiigazítva 5,2%-os volt az esés, ami éves alapon 8,2%-os esést okozott, ha pedig a 2015-ös fix bázishoz viszonyítunk: ott is jelentős a legörbülés látszik. Sőt, a kilátások sem rózsásak, mert az új megrendelések beszakadtak éves alapon, így a teljes szerződésállomány is stagnál már, közben viszont az építőipari termelői árak részben az energiaárak miatt szárnyalnak.
Annak ellenére lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke Kovács Helga Mariann, Varga Zs. András Kúria-elnök felesége, hogy kevesebb, mint a fele szavazatot kapta meg a bíróktól a versenytársához képest – tudta meg kiszivárgott bírósági iratokból a brit Observer. A hvg.hu forrásai megerősítették az információt.
Mivel a háztartásokat is érinti az, hogy a cégautókat július 30-tól kizárták a 480 forintos hatósági árból, hiszen magánhasználatra is vannak céges autók, ezért a KSH már az augusztusi inflációs adatba is beleszámolja ezt a hatást.
Minden korábbinál kisebb lehet a hazai málnatermés idén, egy-két év múlva pedig lehet, hogy csak import- és a kiskertekben termesztett gyümölcshöz juthatunk hozzá – számolt be a Világgazdaság.
Az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője a hőhullámok és a szárazság miatt sürgős fellépésre szólított fel az éghajlatváltozás kezelése érdekében. Josef Aschbacher szerint az energiaválság problémája mellett ideje komolyan venni a még nagyobb veszély jelentő klímaváltozást is - számolt be a Reuters. A Magyarországról és a Nagy-Britanniáról a napokban készített műholdképek is jól mutatják: nagy a baj.
Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka óta folyamatosan érkezik kőolaj Magyarországra is a Barátság kőolajvezetéken, miután a Mol átvállalta az orosz fél által fizetendő tranzitdíjat – adta ki csütörtök reggel a közleményt a Technológiai és Ipari Minisztérium. A tárca hangsúlyozta, hogy a hazai ellátás a néhány napos szünet ellenére nem volt veszélyben, hiszen hazánk több hétre elegendő tartalékkal rendelkezik.
Nagyon nagy egy globális recesszió kialakulásának veszélye. Speciális viharzóna felé halad a világ, Európában szupercella-jelenségek várhatók - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
„Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is”, ezért „növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét” – ilyen, és ehhez hasonló megállapítások vannak abban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű anyagban, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a magyar kormány és küldött ki jóváhagyásra az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós pénzek egy részének tervezett felhasználásáról. Amint arra a Népszava rámutat: 978,7 millió eurónyi forrást szán a kormány a pedagógus életpályamodell keretében a bérrendezésre, amit a Portfolio információi szerint 373,9-es EURHUF technikai árfolyamon kell átszámolni és ebből adódik az, hogy a kormány 366 milliárdos béremelést tervez a következő években azért, hogy a diplomás átlagbér 80%-ához minél inkább közelítsen a tanárok tényleges átlagbére. Emellett konkrét cél az is, hogy a tanári pályára jelentkezők és a tanárként ténylegesen elhelyezkedők száma is növekedjen az anyagilag vonzóbbá tett életpálya hatására.
Hamarosan fontos kérdésre kaphatunk választ.
Az év első komolyabb zivatarrendszerét kaptuk.
Nézzük, mi valójában a helyzet.
Horvátország, Görögország és Olaszország a három legnépszerűbb külföldi utazási cél.
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
