Öt hét után újra interjút adott a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában Orbán Viktor kormányfő, és például bejelentette, hogy holnap egy olyan rendeletet ad ki, amely értelmében mintegy 100 ezer kkv is benne maradhat a rezsicsökkentés rendszerében. Azt is jelezte, hogy marad a kettős benzinár rendszer a brüsszeli bírálatok ellenére. Alábbi tudósításunkban a legfontosabb üzeneteket közöltük.
A magyar adósságkezelő egy 7, egy 12 éves dolláralapú, illetve egy 9 éves euróalapú benchmark méretű devizakötvény kibocsátását kezdte meg és már megvan az előzetes felár is a várhatóan ma beárazandó papírokra – írja a Reuters IFR News kötvénypiaci szolgáltatása. Frissítés! Kiderült az is, hogy jókora érdeklődés van mindhárom papírra. Frissítés 2! Csütörtök reggel kiderültek a kibocsátások végső adatai is, ezeket ebben és ebben a cikkünkben írtuk meg.
Magyarország és Banglades erősíti együttműködését a nukleáris energia területén, ugyanis az utóbbi időben világossá vált, hogy a biztonság garantálásához a lehető legnagyobb mértékű energetikai önellátásra van szükség - közölte hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kiemelte: a két ország együttműködésének pillére lehet az atomerőmű építésével kapcsolatos tudás és tapasztalatok átadása.
A közös európai védelmi projekt gondolata talán még sosem volt annyira aktuális, mint most. Oroszország inváziója óta évtizedes tabuk dőlnek meg, védelmi politikák változnak meg Európában. Németország felpörgette a fegyverkezést, Franciaország pedig egyre hangosabban szólal fel az erősebb, és az Amerikai Egyesült Államoktól függetlenebb európai védelmi politikát jelentő „európai stratégiai autonómia” érdekében. Magyarországon a Zrínyi 2026 program keretében zajlik erőteljes haderőfejlesztés, amellyel párhuzamosan hazánk egyre jobban beágyazódik az európai hadiiparba. Milyen kihívások állnak a közös európai védelmi politika előtt? Mit jelent az európai stratégiai autonómia a NATO számára? Mi várható Magyarország haderőfejlesztése terén? Többek között ezekről beszélgettünk Csiki Varga Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársával.
Megdicsérte Oroszország Magyarországot, amiért Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház fejét Magyarország tiltakozása után kivették az Oroszország elleni EU-szankciók legutóbbi csomagjából - szúrta ki a hvg.hu Mihail Uljanov, Oroszország bécsi ENSZ nagykövetének Twitter – posztjából.
Aláírta Magyarország fegyveres védelmének tervét Novák Katalin köztársasági elnök, a Magyar Honvédség főparancsnoka kedden a Honvédelmi Minisztériumban, Budapesten.
Bepanaszolták Magyarországot a benzinturizmus leállítása miatt az osztrák autókluboknál - számolt be az RTL. Az osztrák Die Presse megszólaltatta a két autóklubot, az ARBÖ-t és az ÖAMTC-t is.
Elérhető a vasárnapi nagyköveti ülésen az uniós olajembargós alku úgy, hogy a vezetékes orosz olajimportra „egy időre” mentesség lesz azért, hogy az érintett tagállamoknak legyen ideje az átállásra – jelezte pénteken délután két uniós illetékes névtelenül a Reutersnek. Ez megerősíti a Portfolio ma délelőtti helyzetelemzését és következtetéseit, igaz közben az is látszik, hogy a magyar kormány, amely eddig a leginkább akadályozta az alku megszületését, igencsak megkéri az árát az alku jóváhagyásának. Az a bődületes nagy összeg, amelyet kér, valójában jórészt a helyreállítási programunk keretösszegét takarja, igaz egyelőre bizonytalan, hogy ehhez mikor juthat hozzá a jogállamisági viták miatt és éppen ezt a bizonytalanságot akarná „egy óra alatt” lerendezni a magyar kormány.
A legfrissebb jelek szerint vasárnap, tehát még a hétfőn kezdődő EU-csúcs előtt, összejöhet az uniós orosz olajembargós alku, amely felmentést adna a vezetékes szállítású kőolaj alól, így Magyarország megkapná, amit akart, de mégis veszélybe kerülhet az olajellátása az egyre komolyabb ukrán fenyegetések miatt, amelyek a Barátság kőolajvezeték elzárását pedzegetik. Nem véletlen ezért Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi félmondata, miszerint ennek a kockázatnak a kivédésére is garanciákat kér Magyarország az olajembargós vétó feladásáért cserébe.
Bejelentette csütörtökön az ukrán földgáz szállítási rendszerüzemeltető, hogy megállapodott a magyar rendszerüzemeltetővel arról: még hosszabb ideig kap Magyarországról garantált gázszállítási kapacitást Ukrajna.
A Kormányinfón elhangzott információk alapján röviden azt mondhatjuk, hogy a vártnál sokkal nagyobb költségvetési kiigazításról döntött idénre a kormány, sőt, ha az idei és jövő évi kiigazítást együtt nézzük: a rendszerváltás óta látott kiigazítások egyik legnagyobbikáról van szó.
Meg kell erősíteni a magyarországi energiatermelést, mert nem mindig lesz elérhető "a csövön keresztül" a gáz és az olaj, igaz egyelőre nem támogatja a kormány az EU olaj- és gázembargós tervét - jelezte Palkovics László egy mai zalaegerszegi konferencián. Az új technológiai és ipari miniszter az energiatermelés és ellátás megerősítése érdekében egy új, hatpontos programot hirdetett és azt is jelezte, hogy az Európai Unióval zajlanak a tárgyalások arról, hogy az említése szerint 16 milliárd eurónyi magyarországi energetikai beruházási csomaghoz a forrásokat is megkaphassuk.
Miután hétfőn videón keresztül tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel, szerdán váratlan fordulatként azt állította a nyilvánosság előtt Charles Michel európai tanácsi elnök, hogy még a jövő hétfőn kezdődő EU-csúcs előtt összejöhet az alku az uniós olajembargóról, azaz az összes tagállam támogatásával megszülethet egy megállapodás.
A hétvégén megjelent hírrel összhangban ma azt jelentette be Sinisa Mali szerb pénzügyminiszter a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel Budapesten közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy június végéig 500 millió köbméternyi gázt fog magyarországi földgáztárolókba irányítani Szerbia – tudósított a Reuters. Ez azt jelenti, hogy Szerbia az októberig tervezett 3 milliárd köbméternyi összes betárolt gázmennyiségnek csak egy kis részét küldené hozzánk.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként a KSH felügyeletéért, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetőjeként a bormarketingért, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterként a sportpolitikáért, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterként pedig a csángó ügyek vonatkozásában a nemzetpolitikáért is felelős lesz – derült ki az új kormány tagjainak feladat- és hatásköreit rögzítő friss kormányrendeletből. Ez a következő négy év felelősségi kérdései, illetve feladatmegosztása szempontjából kulcsfontosságú rendelet, amelyből láthatóvá válik, hogy hol húzódnak az egyes miniszterek - kívülről látszólag átfedésben lévő - feladat- és hatásköreinek határai, illetve milyen munkaszervezeten keresztül alakítja ki Orbán Viktor miniszterelnök a kormányzati koordinációt.
Miután a hétfő délutáni órákban videókonferenciás egyeztetést tartott Orbán Viktor kormányfővel Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy előkészítse a május végi EU-csúcsot, késő este a német ZDF televíziónak azt mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter, hogy „napokon belül áttörést fogunk elérni” az uniós olajembargó ügyében. Közben a Bloombergnek névtelenül nyilatkozó források egyáltalán nem ilyen biztosak ebben, azaz szerintük lehet, hogy átcsúszik júniusra az esetleges megállapodás az orosz olaj embargójáról, mert a magyar álláspont nem puhult, hanem inkább keményedett. Az eddigi jelek arra utalnak, hogy importvám várható az orosz olajra azon országok, így Magyarország esetén, amelyek (átmenetileg) mentesülnének az embargó alól és közben direkt EU-pénzt kapnának az olajinfrastruktúra megfelelő átalakítására.
A magyar jogrend lehetővé teszi, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében akár az Európai Ügyészség is felléphessen Magyarországon pótmagánvádlóként, és így áttételesen kontrollt gyakorolhasson a magyar ügyészség felett anélkül, hogy nekünk csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez – gyakorlatilag ezt jelezte egy tíz nappal ezelőtti bécsi konferencián Polt Péter legfőbb ügyész, amelyről csupán ma adott ki közleményt az ügyészség.
Az elmúlt évtizedben kiszabott és a magyar kormány által elfogadott 2,9 milliárd eurónyi EU-pénzes büntetésnek nem volt érdemi fegyelmező ereje az itthoni intézményi keretekre, így a jövőben is komoly kockázatok leselkednek az unió pénzügyi érdekeire, amelyek ellen fel kell lépni a jogállamisági eljárás elindításával – így foglalható össze a Portfolio birtokába jutott jogállamisági levél legfőbb üzenete. A dokumentumban az Európai Bizottság két főbb téma mentén mutatja be azt, hogy hol milyen problémákat lát az EU-s költségvetés szempontjából, amelyek alapján összességében sokmilliárd eurónyi brüsszeli kifizetésünk forog kockán. Eközben a magyar kormány új miniszter-jelöltjei - összhangban a Portfolio friss információival - optimistábban nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről, ami a piacoknak szóló nyugtató üzenet is lehet, hiszen tudomásunk szerint a kifeszített költségvetési helyzetben példátlan módon már korlátozni kellett egyes EU-pályázatok itthoni kifizetéseit is. Frissítés! Elemzésünk közzététele után értesültünk arról, hogy a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség megállapodása alapján már akár utóbbi is felléphet pótmagánvádlóként az EU-pénzes ügyekben idehaza, tehát ez lehetett az a téma, amelynek megoldására az alábbi levél alapján ígéretet tehetett a magyar kormány a Bizottság felé.
Közzétette konkrét, az országokra szabott gazdasági ajánlásait hétfőn az Európai Bizottság, amelyekre azért fontos figyelni, mert az uniós helyreállítási és kohéziós programjaink jóváhagyásának előfeltételei is ezek. Lényeges, hogy a két uniós biztos mai bejelentése alapján a 3%-os GDP-arányos deficitcélra, és a 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályrendszert még egy évvel hosszabb ideig, 2023 végéig felfüggesztette Brüsszel, de ezzel együtt is törekedni kell a pénzügyi mutató kordában tartására, mert 2024-től már újra kötelező lesz azokat betartani. Addig is minél inkább törekedni kell a zöld és digitális átállással, valamint az orosz fosszilis energiahordozókról való leválással kapcsolatos célok megvalósítására.
Nagyon valószínű, hogy árnyalni szerette volna hétfő reggeli, keménynek ható rádióinterjús kijelentését a német alkancellár, mert hétfő délelőtt már arról beszélt a davosi világgazdasági fórumon, hogy elvárja: minden tagállam, beleértve Magyarország is együtt dolgozzon az EU-val az orosz olajembargó megoldásán. Ez tehát arra utal, hogy mégsem szeretné, ha mi kimaradnánk a szankciós körből és így továbbra is hozzájuthatnánk az olcsó urali kőolajhoz.
Percről percre tudósítunk.
Folytatódnak a heves harcok a kulcsfontosságú városok körül.
Sokan meghaltak az esőzésekben.
Elfogadhatatlan károkkal járna.
Göröngyös út előtt áll a világ.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
