Összesen 14,1 milliárd forint értékben vett 15 és 20 éves kötvényeket az MNB a keddi aukción – derül ki a jegybank honlapjáról. Az érdekesség, hogy minden benyújtott ajánlatot elfogadott a jegybank, amire korábban nem volt példa.
Folytatja az eszközvásárlást az Európai Központi Bank, júliusban 85 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket az euróövezet jegybankja. A programról ma már kevés szó esik, pedig a bevezetésével egycsapásra sikerült megoldani a déli tagállamok finanszírozási nehézségeit - az olasz kötvénytulajdonosok minden bizonnyal csak néhány lépésre voltak a pániktól és a tömeges tőkekivonástól. A program mindemellett nem alkalmas arra, hogy hosszútávon kezelje a válságot, ahhoz sokkal átfogóbb intézkedésekre van szükség. Amit azonban a legfontosabb az EU új eszközéről elmondani, az a bevezetés módja és az azt követő fogadtatás, amely pontosan memgutatja, hogy egy vitatott és unortodox eszköz miképp válik konvencionális válságkezelő megoldássá a szemünk láttára.
A múlt hetihez hasonlóan ezúttal is 10 milliárd forint értékben vett államkötvényeket az MNB – közölte honlapján a jegybank. A múlt héten viszont aukción kívül nem vásároltak.
Újra állampapír-vásárlási aukciót hirdetett keddre az MNB, a jegybank a 2038-as és 2041-es kötvényekből vásárolhat. A Monetáris Tanács a múlt héten bejelentette, hogy újra vásárol 15 évesnél hosszabb papírokat, ezért nem meglepő az aukció mai meghirdetése.
Az amerikai monetáris politika csak készül a hozamgörbe kontrolljára, vagy már réges-régóta műveli? - teszi fel a kérdést írásában Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgatója. A kérdésre a válasz az utóbbi, vagyis a kontrollált hozamgörbe már régen valósággá vált.
A szokásos időpontban kedden sem hirdetett meg állampapír-vásárlási aukciót a jegybank, ezért jó eséllyel zsinórban harmadszor sem veti be ezt az eszközt. A lépés már nem okoz meglepetést, az utóbbi két hétben úgy tűnt, hogy az eszközvásárlást egyfajta válságeszköznek tekinti az MNB.
Sokan értetlenül állnak a magyar jegybank lépései előtt: a meghirdetett 1000 milliárd forintos állampapírvásárlási program alig 15%-ának kimerülése után második hete nem vásárol az MNB, pedig a hozamok elég sokat emelkedtek az utóbbi időszakban. Egyelőre a szakemberek is csak találgatják, miért állhatott le a jegybank, ez akár Nagy Márton alelnök távozásával is összefüggésben lehet, illetve komolyabb fordulatot jelezhet az eddigi monetáris politikához képest. Ha tartósan leáll a program, akkor az magasabb hozamokat, viszont stabilabb forintárfolyamot hozhat.
A múlt héthez hasonlóan ezen a héten sem vesz állampapírt az MNB – derül ki a jegybank honlapján található táblázatból. Vagyis lassan tényleg úgy tűnik, hogy lassul, illetve teljesen leáll az eszközvásárlási program.
Nem vásárol államkötvényt a héten az MNB – közölte a jegybank. Elvileg kedden tartották volna a szokásos aukciót, azonban a szokásos időpontban nem hirdette meg a megvásárolni kívánt állampapír-sorozatokat az MNB.
Összesen 10 milliárd forint értékben vásárolt államkötvényeket a keddi aukción az MNB, így a jegybank teljes 1000 milliárd forintosra tervezett programja 160 milliárd forint közelében jár. A vásárlásokat fokozatosan lassítja az MNB, ami nem is véletlen, mivel néhány sorozat esetében vészesen közeleg a 33%-os határ.
Eddig összesen több mint 140 milliárd forint értékben vett állampapírt három hét alatt az MNB, azonban egyes elemzők szerint a keddi aukció adatai máris arra utalnak, hogy lassan leépíthetik az eredetileg 1000 milliárd forintosra tervezett programot. Mások szerint azonban akár a tervezett keretösszeg sokszorosát is elköltheti még a jegybank.
Összesen 15 milliárd forint értékben vett hosszú állampapírokat kedden az MNB, így az 1000 milliárdos program most 140 milliárd felett jár. A legtöbbet a tízéves papírból vették, de így sem fogadtak el minden benyújtott ajánlatot.
Összesen 25 milliárd forintnyi állampapírt vásárolt a keddi aukción a jegybank, változatlanul a hosszú, 10-15 éves kötvényeket zsákolták – olvasható az MNB oldalán található táblázatban. Ezzel összesen már 100 milliárd forint felett van a teljes vásárlások mennyisége.
Összesen 50 milliárd forint értékben vett államkötvényeket az első aukción az MNB – közölte honlapján a jegybank. Ezzel nagyjából a felajánlott mennyiség felét fogadták el.
Két-három hónap alatt akár ezermilliárd forintnyi állampapírt is vásárolhat az MNB – jelentette be kedden a jegybank a Monetáris Tanács döntését követően. Ezzel a jegybank a hosszú hozamokat szeretné leszorítani, de elemzők szerint a lépés nem független a költségvetés idei jelentős finanszírozási szükségletétől sem. De kiktől és milyen kötvényeket vehet az MNB? Elérheti az önmaga által felállított korlátot?
A Magyar Nemzeti Bank 2020. május 4-től a monetáris transzmisszió erősítése érdekében elindítja állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programjait - jelezte mai közleményében a jegybank. Az állampapír-vásárlási program stratégiai paraméterei a hazai sajátosságok és az Európai Központi Bank gyakorlatának figyelembe vételével kerültek kialakításra. Az MNB vásárlásai a másodlagos piacon történnek majd, a heti jegybanki vásárlási aukciók és aukción kívüli ügyletek rugalmas megvalósítást tesznek lehetővé, a programba az MNB az állampapír-piacon meghatározó szerepet játszó bankok mellett a jelentősebb befektetési alapkezelőkön keresztül a befektetési alapokat is bevonja. A jelzáloglevél-vásárlási program második szakaszát az MNB a sikeres 2018-as programmal nagy részben megegyező stratégiai paraméterek mellett hirdeti meg. Az MNB mindkét program esetében addig folytatja a vásárlásokat, ameddig azt a koronavírus-járvány miatti gazdasági és pénzügyi fejlemények indokolják. Az első felülvizsgálat az állampapíroknál 1000 millliárd forintnál, a jelzálogleveleknél 300 milliárd forintnál lesz. A limit a teljes állomány 33, illetve 50%-a.
A koronavírus okozta helyzet miatt a Fed 0%-ra csökkentette irányadó rátáját és 700 milliárd dolláros mennyiségi lazítást hirdett. Vagyis az amerikai jegybank újra élesítette a válságok idején alkalmazható eszköztárát.
A monetáris politika kezd kifogyni az eszközökből, de a gazdaság lassul, és valamit tenni kell. A kamatokat lassan nem lehet már hova vágni, a tartalékrátákon és refinanszírozási programokon keresztüli monetáris lazítás sem oldotta meg tartósan az alacsony infláció és a gyengélkedő gazdasági növekedés problémáját. Sokan egy régóta emlegetett elméletet porolnak le: a helikopterpénzt. A helikopterpénz fiskális és monetáris politikai lépések összessége, ami a gazdaságot hivatott élénkíteni és az inflációt növelni a gyenge növekeédsi és inflációs környezetben, magyarul: ingyen pénz.