Az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance szerint a Donald Trump lépéseit blokkoló bírák túllépik hatáskörüket, és kijelentette, a bíróságok nem ellenőrizhetik a republikánus zászlóvivő legitim hatalmát - jelentette a Hill.
Donald Trump bejelentette, hogy létrehozza a Fehér Ház hitügyi hivatalát, és egy munkacsoportot állít fel a keresztényellenes előítéletek felszámolására a szövetségi kormányzaton belül. Az elnök emellett új intézkedéseket jelentett be a "vallásszabadság védelmében", és bírálta a Biden-kormányzatot a hívők állítólagos üldözése miatt, írja a Reters.
Államcsíny elkövetésének gyanújával ügyészségi eljárást kezdeményezett a lengyel alkotmánybíróság elnöke Donald Tusk kormányfő és más vezető lengyel politikusok, bírák és ügyészek ellen - erről maga Bogdan Swieczkowski tájékoztatott szerdai sajtóértekezletén.
A Közel-Kelet leggazdagabb országaival kapcsolatban visszatérő elmélet, hogy az életszínvonal emelkedése majd elhozza a demokratizálódást is a régióba. Az elmúlt időszakban két példa is bizonyította, hogy az irányvonal nem igazán erre tart, sőt, még az eddigi kezdetleges kísérletek is zátonyra futottak. A jelentéktelennek tűnő folyamatok messzemenő hatást gyakorolhatnak, és minden eddiginél jobban bebetonozhatják a helyükre az uralkodókat, akik most már gyakorlatilag korlátlanul pattinthatják le a külső kritikákat.
A múlt héten másodjára beiktatott Donald Trump amerikai elnök ismét belengette, hogy 2028-ban újraindulhat a Fehér Házért. Alkotmányba ütköző felvetéséről a republikánus zászlóvivő az alsóházi frakció éves konferenciáján beszélt, melyet Trump floridai Doralban lévő golfklubjában tartottak - írja a Hill.
Egy amerikai kongresszusi képviselő alkotmánymódosítást nyújtott be a szövetségi törvényhozásban, hogy lehetővé váljon Donald Trump számára egy harmadik elnöki ciklus betöltése, azaz újraindulhasson 2028-ban. Ezt jelenleg nem engedélyezi az amerikai alkotmány - számolt be a CNBC.
Két tucat demokrata párti vezetésű amerikai állam és város bejelentette kedden, hogy bíróságon támadják meg Donald Trump amerikai elnök hétfőn aláírt rendeletét a születési jogon járó állampolgárság eltörléséről az illegális és átmeneti státusszal bíró bevándorlók gyermekei esetén - írja a CNN.
Donald Trump tegnap beiktatott amerikai elnök rendeletek hosszú sorát írta alá hivatalba lépését követően pár órával, a bevándorlás területén pedig több intézkedést is végrehajtott. Trump többek közt nemzeti szükségállapotot hirdetett az amerikai-mexikói határon, megszüntetné minden Egyesült Államokban világra jött gyermek automatikus állampolgárságát, és külföldi terrorista szervezetnek minősítette a kartelleket, hogy nagyobb erővel üldözhessék azok tagjait a hatóságok - írja az Axios.
A dél-koreai politikai válság tovább mélyül, miután a letartóztatott elnök, Jun Szogjol megtagadta az együttműködést a hatóságokkal. Az ország történetében először került őrizetbe hivatalban lévő államfő, akit lázadás gyanújával vizsgálnak a hadiállapot bevezetésére tett kísérlete miatt. Az ügy komoly alkotmányos és jogi kérdéseket vet fel, miközben az ország súlyos politikai megosztottsággal küzd - tudósított a Reuters.
Donald Trump nem kevés ember szemöldökét vonta fel azzal, hogy novemberi elnökválasztási győzelme után egyre-másra arról beszél, az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie a Dán Királyság fennhatósága alá tartozó Grönland és a közép-amerikai állam által birtokolt Panama-csatorna feletti ellenőrzést, akár katonai erő árán. A megválasztott elnök mindeközben Kanadának azt üzeni, jobban tennék, ha 51. államként csatlakoznának déli szomszédjukhoz. Mindhárom felvetés komolytalannak tűnhet elsőre, de Kanada bekebelezése nevezhető a leginkább valóságtól elrugaszkodottnak, ráadásul a relatíve liberális, 40 milliós ország egyetlen államként történő belépésével alighanem a demokraták politikai esélyei javulnának. De Trump lehet, hogy rossz ajtókon kopogtat: a nyugati féltekén sok másik terület évtizedek óta dédelgeti a teljes jogú amerikai állammá válás reményét, Grönlanddal és Kanadával ellentétben. Ezek csatlakozásához pedig más országokat sem kellene lerohanni, hisz nem csalás, nem ámítás, ezek már most az Egyesült Államokban találhatók.
Az Európai Unió külügyminiszterei január végén Brüsszelben tárgyalnak arról, hogyan enyhítsék a Szíriára kivetett szankciókat, miután Bassár el-Aszád rendszere megbukott. A lazítások feltétele egy inkluzív politikai átmenet megvalósítása, amelyben Szíria teljes társadalmi sokszínűsége képviselteti magát – tudta meg az AP News.
A szíriai választások akár négy évig is várathatnak magukra, miközben az új alkotmány kidolgozása három évet igénybe vesz - jelentette ki Ahmed al-Sharaa, Szíria de facto vezetője. Ez az első alkalom, hogy a Hajat Tahrir al-Sham (HTS) csoport vezetője nyilatkozott a választások lehetséges menetrendjéről azóta, hogy Bassár el-Aszadot december elején megbuktatták.
A dél-koreai ellenzék irányítása alatt álló parlament pénteken megszavazta az ország miniszterelnöke és megbízott elnöke, Han Dokszu elleni alkotmányos vádeljárást. A parlament pénteken 192:0 arányban fogadta el a javaslatot. A kormánypárti képviselők bojkottálták a szavazást.
Sérti a román alaptörvényt a nem járulékbefizetésen alapuló, úgynevezett "speciális" nyugdíjakra kivetett progresszív különadó - állapította meg csütörtöki megfellebbezhetetlen döntésében az alkotmánybíróság.
Új köztársasági elnököt választanak szombaton Georgiában. Az új elnököt most először egy 300 küldöttből álló kollégium választja meg, eddig közvetlenül választották az államfőt.
A dél-koreai politikai válság tovább mélyül, miután Jun Szogjol elnök megvédte a múlt heti hadiállapot kihirdetését célzó lépését. Az elnök kijelentette, hogy a végsőkig harcolni fog pozíciója megtartásáért, annak ellenére, hogy az ellenzék vádemelésre készül ellene, és saját pártja is lemondásra szólította fel - jelentette a New York Times.
Új lengyel alkotmánybírósági elnököt nevezett ki hétfőn Bogdan Swieczkowski volt államügyész személyében Andrzej Duda elnök, a ceremónián nem vettek részt a kormány képviselői.
Elbukott a Jun Szogjol dél-koreai elnök ellen indított vádemelési indítvány a parlamentben tartott szombati szavazás során, de saját pártjának vezetője szerint az államfő végül le fog mondani tisztségéről.