Január végén kezdi tárgyalni az Alkotmánybíróság a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát - közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára pénteken az MTI érdeklődésére.
Korábbi sajtóértesülésekkel ellentétben nem foglalkozott tegnapi teljes ülésén az Alkotmánybíróság a devizahitelek ügyével, még ennek időpontja is bizonytalan. Az Európai Bíróság február 12-én tesz bejelentést az árfolyamrés ügyében, végső ítélethozatalára azonban várhatóan csak májusban-júniusban kerül sor, a Kúria pedig csak ezután dönthet a még nyitott kérdésekben. Mindez azért fontos, mert a kormány várhatóan megvárja e döntéseket a már többször is jelzett devizahiteles csomag összeállításával. A választásokig tehát valószínűleg nem lesz devizahiteles csomag, ha csak a kormány valahogy ki nem cselezi az időtényezőt.
Még bizonytalan, hogy mikor születik döntés a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványáról - közölte Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára csütörtökön az MTI érdeklődésére azzal összefüggésben, hogy a Figyelő című hetilap szerint a döntés napokon belül megszülethet.
A Kúria decemberi jogegységi határozatát követően az Alkotmánybíróság is foglalkozik a devizahitelek ügyével. A testület napokon belül döntést hozhat, így néhány héten belül a parlament elé kerülhet a devizahitelek törlesztőrészletét csökkentő csomag, hogy még a választások előtt döntsenek róla - tudta meg a Figyelő.
Sokak várakozásával ellentétben már ma meghozta jogegységi határozatát a Kúria a devizahitelek ügyében. Nem minden fontos jogi kérdést tisztázott azonban az intézmény: az Európai Bíróság február 12-én esedékes főtanácsnoki indítványa, illetve ítélete, valamint az Alkotmánybíróság szintén jövőre csúszó döntése is hátravan még. A kormány valószínűleg megvárja mindkettőt az ősszel megígért devizahiteles csomag összeállításával. A fő kérdés az, mi legyen a sokat emlegetett egyoldalú szerződésmódosításokkal.
Kérdésként tette föl a kormány az Alkotmánybíróságnak azt, hogy közvetlenül levezethető-e a hatályos alkotmányból azon döntések alkotmány-ellenessége, amelyekben a bíróságok megállapították a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések feltételeinek érvényességét, ha egyébként e szerződések érvényesítése erőfölénnyel való visszaéléshez, és a fogyasztók jogainak megsértéséhez vezethetett. Olyan szerződési feltételek bírósági jóváhagyásáról lehet szó, amelyeket tömegesen, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon alkalmaztak. A kormány aggályként fogalmazta meg: összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel az árfolyam-kockázat egyoldalú áthárítása az adósra, az egyoldalú kamatemelés lehetőségének kikötése, vagy árfolyamrés burkolt alkalmazása. Az indítványt Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Jogi Tanszékének mb. tanszékvezető egyetemi tanára elemzi az alábbiakban jogi szempontból.
A kormány az alaptörvény értelmezését kéri a devizahitelekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól (Ab) - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteken az MTI-vel.
Az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja (OMT) tökéletesen legális, és a német alkotmánybíróság jól tenné, ha felismerné, hogy ez kulcsfontosságú mind Németország mind pedig Európa egészének a szempontjából - jelentett ki Jean-Claude Trichet, az EKB korábbi elnöke. Véleménye szerint a program jelentősen hozzájárulhat a kockázatok mérséklődéséhez és növeli a befektetői bizalmat.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke elmondása alapján megbízik a német alkotmánybíróságban, akik a hét folyamán a központi bank kötvényvásárlási programjának legitimitását vizsgálják. Ha elmarasztaló döntés is születik, az vélhetően csak szeptembertől lépne érvénybe. A piaci reakciók ugyanakkor azt tükrözik, hogy már most aggódnak a korábban kulcsszerepet betöltő kötvényvásárlási program elvesztése miatt.
A német alkotmánybíróság meghallgatást tart az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának legalitása kapcsán. Több helyen felmerültek a vádak ugyanis, hogy az EKB túllépi a (többek között Bundesbank általi) hatáskörét. A fejlemények kapcsán egyelőre azt feltételezhetjük, hogy a bírák el fogják fogadni a válságba jutott országokra irányuló program legitimitását, ugyanakkor megjegyzéseket és esetleges kitételeket fűznek majd hozzá. Korábban a kötvényvásárlási akciók kulcsszerepet játszottak a bajba jutott országok állampapírpiacainak a működtetésében, ezen eszköz esetleges elvesztése veszélyes nyugtalanságokat szülhet.
Egyiptom nagy erőfeszítéseket tesz a konfliktus lezárásáért.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Egy régi döntésre hivatkoznak.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
