"Takarékszövetkezeti vezetők elhatárolódnak Dávid Ferencnek, a VOSZ főtitkárának sorozatos sajtónyilatkozataitól, mivel ezek nemcsak a takarékszövetkezeti tagság, hanem az ügyfelek, a betétesek körében is indokolatlan aggályokat szülhetnek. A főtitkár által vezetett médiakampány kárt okoz a takarékszövetkezetek üzletmenetében, miközben azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha a szövetkezeti hitelintézetek tagságának és betéteseinek nevében lépne fel. A levél aláírói arra kérnek minden közszereplőt és médiumot: tartózkodjanak a felelőtlen, a takarékszövetkezeteknek kárt okozó nyilatkozatoktól és tudósításoktól, amelyekkel látszólag a szövetkezeti hitelintézeti integráció érdekében szólva alaptalan aggodalmakat gerjesztenek a takarékszövetkezeti tagság és az ügyfelek körében.
Növekedett a legnagyobb amerikai bankok, köztük a JP Morgan és a Wells Fargo részesedése az egyébként is növekvő amerikai betétállományon belül - derül ki a betétbiztosító FDIC jelentéséből, amelyet a Bloomberg idéz.
Valószínűleg két évet vár Kína, és csak ezt követően törli el a bankbetétek kamatszintjére vonatkozó szabályozást - írja a Bloomberg. A döntéshozók most nem szeretnék, ha a piaci kamatozásra való áttérés megzavarná a lassuló gazdasággal küzdő bankszektort.
A 2011-es 4,4%-os növekedés után tavaly 2,1%-kal csökkent a hazai betétállomány a hitelintézeteknél - derül ki az Országos Betétbiztosítási Alap csütörtökön közzétett adataiból. 2012 végén 17 366 milliárd forintra rúgott a betétállomány, ebből 12 777 milliárd forintnyi biztosított betét 8 753 milliárd forintnyi részét garantálta az OBA a maga 76,6 milliárdos vagyonával. Az adatokból arra is fény derült, hogy a hazai bankbetétek csaknem harmada felett 39 ezer ügyfél rendelkezett.
Új adót vet ki Ausztrália a bankbetétekre, hogy ebből finanszírozzanak egy, a pénzügyi szektor biztonságos működését elősegítő alapot - számolt be a BBC.
Egy éve még 7%-ot adtak, ma már alig 4%-os kamatot fizetnek a bankok egy átlagos lekötött forintbetétre. A háttérben elsősorban a jegybanki alapkamat csökkenése áll. A tartós kamatcsökkenés "megbosszulja" magát: az elmúlt egy évben megakadt a bankbetétek növekedése, sőt 35 milliárd forinttal csökkent is az állományuk. A háztartások teljes megtakarítása így is növekedett, csak máshol: az állampapírokban és befektetési alapokban heverő pénz összesen 1255 milliárd forinttal nőtt egy év alatt. Elemzésünkben érdekes ábrákon mutatjuk be a megtakarítások látványos, de drámainak egyelőre nem mondható átrendeződését.
A lakosság, illetve a vállalati szektor fizetheti meg a tranzakciós illeték és a vállalati telekomadó Varga Mihály által ma bejelentett megemelésének döntő részét. Az intézkedéseknek ugyanakkor pozitív hatásuk is lehet: hozzájárulhatnak a készpénzhasználat visszaszorításához. A bankok (köztük az OTP) adóterhelése így is jó néhány milliárd forinttal megemelkedhet, a telekom cégek (köztük az MTel) esetében pedig forgalomcsökkenéssel járhat a változás. A pénzügyi szektor számára a kamatadó kvázi megemelése hideg zuhanyként hathat, a bankbetétek még kevésbé vonzóak lesznek. A bányajáradék megemelése szinte már csak hab a tortán.
Valószínűleg a rendszerváltás óta nem fizettek olyan alacsony kamatot a bankok a lakossági betétekre, mint most. Meg is látszódik ennek hatása az MNB ma közzétett áprilisi adatain, nettó 126 milliárd forintot vettek fel ugyanis a háztartások a betétekből egyetlen hónap alatt. Ilyenre 2012 kritikus január hónapja óta nem volt példa. A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan a a hitelek kamatszintje is tovább csökkent, így az új lakáshitelek átlagkamata már "csak" 9%, a vállalati hiteleké pedig 7%. Ez azonban alig lendített valamit a banki hitelezésen: a kkv-k a jövő héten induló Növekedési Hitelprogramban, a családok pedig a félszocpol (egyelőre bizonytalan időzítésű) bevezetésében bíznak.
Globálisan évente több tízmilliárd eurós veszteség éri a betéteseket - derül ki a Dekabank és az Institut der Deutschen Wirtschaft friss elemzéséből. Mértéke egyedül Németországban meghaladja a 10 milliárd eurót.
A tavalyi utolsó negyedéves gyorsjelentést követően azt írtuk, hogy bár az OTP eredménye elmaradt a várttól, a "felszín alatt" pozitív folyamatok zajlanak, hiszen a hitelportfólió romlása jelentősen lelassult. Akkor sokan abban reménykedtek, hogy a késedelmes hitelek képződése tetőzik, és egyre közelebb lehet az az idő, amikor a nem teljesítő hitelek aránya csökken, a bank céltartalékot írhat vissza, ez pedig a profit megugrását eredményezheti. Az idei első negyedévben azonban mintha az ellenkezőjét látnánk a tavaly év végi folyamatoknak: a bank szinte minden soron veri az elemzői várakozásokat, a felszín alatt azonban mintha ismét kezdenének elromlani a dolgok. Az összes fontosabb operációban jelentősen emelkedett a késedelmes hitelek aránya, ráadásul a portfólióromlás üteme ismét gyorsuló. Azok a befektetők, akik az aktuális bevétel és profitszámok helyett inkább a hitelportfólió minőségének alakulására fókuszálnak, bizonyára nem örülnek majd a negyedéves számoknak.
A gyorsjelentés pozitív pontjai:
Várakozásokat szinte minden soron meghaladó eredmény
A magyarországi alaptevékenység és a fontosabb külföldi leánybankok (bolgár, orosz, ukrán) mind nyereségesek
Dübörög az orosz és az ukrán fogyasztási hitelezés, ez jótékony hatással van a bevételekre
Az orosz operációban soha nem látott szintre, közel 19 százalékra emelkedett a nettó kamatmarzs
Vártnál alacsonyabb kockázati költségek csoportszinten, 2011 közepe óta nem volt ilyen alacsony a céltartalékolás, ennek ellenére a fedezettség tovább emelkedett (80,3%)
Továbbra is kiemelkedő a bankcsoport tőkemegfelelése
A gyorsjelentés negatív pontjai:
A hitelportfólió ismét gyorsuló ütemben romlik, csoportszinten 19,1-ről 19,9%-ra emelkedett a késedelmes hitelek aránya, a fontosabb operációk mindegyikében romlott a portfólió minősége
Csoportszinten csökkent a kamatmarzs, Magyarországon az elmúlt 6 évben nem látott szintre esett a marzs, részben a hitelportfólió zsugorodása és a kamatkörnyezet csökkenése miatt
Az új jegybanki hitelprogram részleteinek ismertetésével egy napon közzétette a magyar bankszektorra vonatkozó legfrissebb hitelezési és betéti adatait is az MNB. Bár divat ma temetni a bankbetéteket a csökkenő kamatok miatt, az adatokból kiderül: nem a kamatcsökkenés, hanem inkább a lakossági árfolyamspekuláció (a devizabetéteken a gyengülő forint miatt keletkező árfolyamnyereség) csökkenti a betétállományt, gyenge forintárfolyam idején ugyanis sokan nyúlnak devizabetétükhöz. A lakossági betétállomány a márciusi csökkenés ellenére még mindig 1,5%-kal nagyobb, mint fél éve. Ennél szomorúbb, hogy a jegybanki alapkamat csökkentése egyelőre a hitelezést sem mozgatta meg: nem nőtt érezhetően sem a lakosság, sem a vállalatok hitelfelvételi kedve. Hogy mit hoz a jövő e téren, azzal a Portfolio.hu május 8-ai Hitelezés 2013 című konferenciája részletesen foglalkozik.
