Aki évente szerződik, évente kockáztat? - Az európai gázpiac globalizálódása jelentős kihívások elé állítja az ipari fogyasztókat is

Európa gazdasága az utóbbi években komoly kihívásokkal szembesül. Bár a Covid-19 után látszott némi ipari fellendülés, a 2021-2022-ben kibontakozó energiaválság újra visszavetette az európai termelőszektort.

Európában az elmúlt években a földgáz tőzsdei ára sosem látott magasságokba szökött (2022 augusztusában a több száz eurós szintet is elérte). Annak ellenére, hogy jelenleg az irányadónak számító holland gáztőzsdén (TTF) jegyzett gáz ára 30-35 EUR/MWh sávban mozog, ez is jóval meghaladja a megelőző évtized megszokott árjegyzéseit.

Ezzel az árkörnyezettel az európai ipar továbbra is jelentős versenyhátrányban van

- fogalmazott Szépfy Márton, az E2 Hungary vezérigazgatója lapunknak, aki a MET Central Europe magyarországi kereskedelmi tevékenységét irányítja.

Szerinte ezt azért is érdemes komolyan venni, mert a sorozatos válságok után az ipari felhasználók működésének középpontjába a stabil operáció és a szükséges rugalmassággal párosuló hosszútávú beszerzési stratégia került. Miközben a legtöbb ügyfél nem egy újabb rövid távú sales deal-t keres, hanem olyan stratégiai partnert, akivel hosszú távon tervezhet. A még mindig volatilis európai energiapiac és a kontinens importkitettsége továbbra is magas szinten tartja az energiabeszerzések kockázatát.

Európa nettó energiaimportőr, tehát konstans vevői pozícióban van a piacon

- emelte ki Szépfy.

Akkor is megvásárolja a szükséges gázt, ha a globális árversenyben irreálisan magas árszintek alakulnak ki, mert a fűtést, az áramellátást és az ipari folyamatokat fenn kell tartani. Azt is megjegyezte, hogy bár számos terv fel lett rajzolva, egyelőre nem látszik olyan tényező, amely hosszú távon leszorítaná az európai gázárakat. Míg a régió tartósan kitett a nemzetközi árharcnak, addig más térségek rugalmasabban reagálnak az árjelzésekre.

A vezérigazgató példaként említette, hogy Európától eltérően Kína ipara sokkal inkább árérzékeny. "Ott egy helyi termelővállalat nem fog 70-80 EUR/MWh körüli gázárak mellett aktívan működni. Inkább szüneteltetik a termelést, leállnak, vagy olcsóbb, például szén alapú megoldásra állnak át. Így a kialakuló keresletcsökkenés egyfajta plafont szab az LNG világpiaci árának. Természetesen ebből adódóan az extrém magas árszinteken egy ponton már megjelenik egy keresleti korlát, de európai szinten – az importfüggőségünk miatt –nem számíthatunk tartósan alacsony árakra.

A kontinensünk a világpiacon versenyez az energiáért a többi földrész gazdaságával

- mondta.

Az európai energiapiacok turbulens működését és kiszámíthatatlanságát az előző években tovább fokozta, hogy az árak ingadozása rengeteg spekulatív tőkét vonzott a piacra. Szépfy Márton felhívta rá a figyelmet, hogy a pénzügyi befektetők kedvelik a volatilis piacokat, mert ott nagy nyereséget lehet elérni a spekulatív ármozgásokon. "Az energiaválság időszaka maga volt a Kánaán ezeknek a szereplőknek" - fogalmazott, hiszen extrém kilengések adódtak a gázárban.

Mostanra azonban a helyzet változott, és ahogy az árak durva kilengései némileg csillapodtak, a spekulánsok egy része kivonult, ám ez törékeny egyensúly, amely számos piaci és geopolitikai tényezőtől függ, és bármikor éles fordulatot vehet.

Ezzel együtt szerinte ez egy önmagát erősítő folyamat: ha kicsit is mérséklődnek a kilengések, kevésbé vonzó a terep a spekulánsoknak, ők kiviszik a pénzüket, amitől tovább csökken az ármozgások amplitúdója.

Ennek eredményeként hosszú távon fokozatosan visszatérhetünk egy kiszámíthatóbb, az ipari felhasználók kereslete által vezérelt árképzéshez, amiből kiesik a rövid távú pénzügyi spekuláció jelentős része

- emelte ki, de hozzátette: "új egyensúlyi szint körvonalazódik, ne várjuk, hogy a Covid előtti olcsó gáz korszaka visszatérjen."

A részleges piaci konszolidáció jele, hogy a határidős (később szállításra vonatkozó) árak (forward price) már csak ritkán mutatnak extremitásokat, jellemzően +/- 5 eurós sávban mozognak,

Így összességében a gázpiaci trendek egy szűk árfolyosó felé mutatnak

- mutatott rá.

Ugyanakkor a regionális beszerzésről történő elmozdulás (az európai gázpiac globalizálódása) elkerülhetetlen következményekkel jár Európa számára. Ahogy Szépfy fogalmazott, az EU az LNG-piac felé fordulva egy helyi lokációs árazási problémát rögtön egy világpiaci árazási problémává változtatott.

Hozzátette, hogy a TTF eredetileg Európa “középmezőnyét” reprezentálta, és a Hollandiában, a gázinfrastruktúra centrumában kialakított virtuális kereskedési pontként a kontinens belső viszonyait tükrözte. Az európai gázárakat azonban már a nemzetközi kereslet-kínálat mozgatja, az ázsiai és amerikai folyamatok éppúgy hatnak rá, mint a helyi európai történések.

Ezért a MET Csoportnál felmerült a kérdés: lehetne-e Európában is olyan hosszú távon stabil gázárakat elérni, mint Észak-Amerikában? Az amerikai Henry Hub (a USA gázbenchmarkja) EUR/MWh-ra átszámított egyenérték ára az utóbbi években töredéke volt a TTF-nek. Szépfy Márton elmondta, hogy ennek elsődleges oka az USA palagázforradalma: az amerikai kitermelés az elmúlt egy évtizedben robbanásszerűen nőtt, az ország gázból önellátóvá vált, sőt exportőrré lépett elő.

A magyar és régiós ipari felhasználók számára ezek az árak továbbra is elérhetetlenek tűnnek. A vezérigazgató kiemelte: bár léteznek pénzügyi derivatívák és swap konstrukciók, amelyek révén európai vevők Henry Hub indexen köthetnek szerződést, a fizikai teljesítés végül szinte mindig valamilyen európai árhoz igazodik.

Éppen ezért most azon dolgozunk, hogy a partnereink számára minél hamarabb elérhető legyen egy olyan termékkonstrukció, amely megőrzi a Henry Hub-indexált amerikai piacok fő jellemzőit: a stabilitást, a kiszámíthatóságot, a likviditást és a hosszútávú tervezéshez jól illeszkedő rugalmassági lehetőségeket

- tette hozzá.

A beszélgetés végén Szépfy Márton arra is kitért, hogy noha a magyar gázpiac mérete az utóbbi években zsugorodott, főként az ipari felhasználás visszaesése miatt, öt év csökkenés után idén először nem tapasztaltak további visszaesést a magyarországi gázfogyasztásban.

Ezt a hidegebb téli időjárás miatt fokozódó fűtési kereslet mellett részben a gázintenzív iparágak újjáéledése okozta. Felmerül a kérdés, hogy a jövőben várhatóan nőni fog-e a földgáz iránti igény Magyarországon, vagy marad az alapvető trendként vizionált stagnálás/csökkenés.

Szépfy Márton szerint kulcsfontosságú, hogy milyen energiapolitikai döntések születnek. Ha valóban új gáztüzelésű erőművek épülnek, ezek valamennyire növelhetik a gázfogyasztást. Kiemelte azonban, hogy a gázfogyasztás alakulásában inkább a gázintenzív iparágak energiaigénye lesz a meghatározó, a növekvő villamosenergia-termelés kevésbé.

A jövőben a magyar gázpiac mérete várhatóan mérsékelt marad, hiszen az energiahatékonysági intézkedések, az elektrifikáció és a megújulók terjedése visszafogja a földgáz iránti kereslet növekedését.

Címlapkép forrása: MET csoport (sarosi zoltan)

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.