Két neves befektető szerint ijesztő párhuzamok vannak az Nvidia és a dotkom lufi legnagyobb bukásai között

A hétvégén a vállalat egy hétoldalas anyagot küldött Wall Street-i elemzőknek,

amelyben tagadta, hogy saját ügyfeleibe fektetne vagy hiteleket nyújtana nekik a bevételek mesterséges felduzzasztására.

Az anyag egy kevéssé ismert Substack-szerző múlt heti hírlevelére reagált, amely "körkörös finanszírozási sémát" emlegetett, és a helyzetet az Enron és a Lucent hírhedt, dotkomkorszakbeli ügyeihez hasonlította.

Az Enron az internetboom idején mérlegen kívüli adósságokkal és könyvelési trükkökkel leplezte veszteségeit. A Lucent agresszívan fektetett be és nyújtott hiteleket veszteséges távközlési ügyfeleinek, akik a pénzből olyan Lucent-berendezéseket vásároltak, amelyeket egyébként nem engedhettek volna meg maguknak. Amikor a dotkomlufi kipukkadt és nem tudtak törleszteni, a Lucent kénytelen volt árbevételt leírni, és milliárdokat vesztett.

Jim Chanos, aki az Enron bukását is megjósolta, úgy véli, a párhuzam a Lucenttel nem alaptalan.

Pénzt tesznek (az Nvidia) veszteséges cégekbe azért, hogy azok megrendeljék a chipjeiket

– mondta a Yahoo Finance-nek.

Az Nvidia az utóbbi időben számottevően fektetett be saját ügyfeleibe – többek között a ChatGPT fejlesztőjébe, az OpenAI-ba, Elon Musk xAI-jába, valamint AI-felhőszolgáltatókba, például a CoreWeave-be és a Nebiusba –, ami felkeltette a Wall Street figyelmét.

A kiküldött anyag szerint az Nvidia nem hasonlít történelmi számviteli csalásokra, mert alaptevékenysége gazdaságilag szilárd, a jelentései teljesek és átláthatók, és fontos számára a cég tisztességről alkotott hírneve. A cég hozzátette: a Lucenttel ellentétben az Nvidia nem támaszkodik vevőfinanszírozási megállapodásokra a bevétel növeléséhez, megjegyezve, hogy a tipikus vevőfinanszírozás évek alatt törlesztett konstrukció, miközben ügyfelei átlagosan 53 napon belül fizetnek a chipekért.

Michael Burry, a "Big Shortból" ismert befektető, aki 2008-ban a lakáspiac összeomlását vetítette előre, ennél is tovább ment: X-bejegyzésben azt írta, az AI-piacon több vállalatnál is "gyanús bevétel-elszámolást" lát a saját ügyfelekbe irányuló befektetések miatt.

Chanos a vevőfinanszírozás mellett az AI-piacra beáramló adósságot is aggasztónak tartja. Szerinte egyes Nvidia-ügyfelek – például a Meta és az xAI – az Enronhoz hasonlóan mérlegen kívüli adósságot használnak chipvásárlásaik finanszírozására, míg mások, például az Anthropic, hagyományos hitelekkel élnek.

Rengeteg hitelt és bonyolult pénzügyi struktúrát pakolni ezekre a veszteséges vállalatokra – szerintem ez az AI-techpiac igazi Achilles-sarka

– fogalmazott.

A két ismert shortos szerint ugyanakkor a könyveléstechnika mellett a nagyobb gond egyszerűbb: a legnagyobb technológiai cégek milliárdokat költenek AI-adatközpontokra, elébe menve a keresletnek. Burry a hétvégén új hírlevelében (Cassandra Unchained) azt állította, hogy az AI-piacon – a dotkomkorszakhoz hasonlóan – "katasztrofálisan túlépített kapacitás és messze nem elég kereslet" látszik: túl sok chip, szerver és adatközpont épül, miközben az AI-alkalmazások üzleti és lakossági felhasználása nem tart lépést.

Az Nvidia ezzel szemben gyorsuló piacot lát. Legutóbbi gyorsjelentésében "elsöprő" keresletről számolt be AI-chipjei iránt, és vitatja, hogy buborék alakult volna ki. A cég szerint "egy generációval" a versenytársak előtt jár, még ha a Google által támasztott erősödő verseny az AI-chipek piacán nyomást is gyakorolhat a részvény árfolyamára.

Chanos ugyanakkor figyelmeztet: ha 2027–2028-ra kiderül, hogy nincs szükség annyi adatközpontra és chipkapacitásra, mint amennyit most feltételeznek, a vevők elkezdheti visszamondani a megrendeléseket. Szerinte ez olyan kockázat, amiről kevesen beszélnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ