A nőket jobban sújthatják az AI-forradalom okozta leépítések

Az AI Make Up (Wake Up!) – Készülj velünk a jövő kihívásaira! című konferencia megnyitó beszédét Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapító-vezetője tartotta. A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű térnyerése a korábbi nagy technológiai változásokhoz (ipari forradalom, az internet 1990-es évek végi forradalma) hasonlóan számos innováció, előrelépés mellett sok kedvezőtlen hatást is okoz, mondta Heal Edina.

Leépítések jöhetnek

Az AI-forradalom munkaerőpiaci hatásai között kiemelte, hogy lesznek olyan csoportok, amelyek nagyobb arányban veszítik el majd a munkájukat. Ezek közé sorolta az irodai adminisztratív, illetve pénzügyi területen dolgozókat, valamint a fiatal, junior beosztású fehérgalléros munkaerőt.

A Z generációnak már komoly gondjai vannak az álláskereséssel, hiszen nagyon sok cégnél a junior pozíciókat kiváltotta az AI

– mondta Heal Edina.

A társadalomban és a munkahelyeken a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtését segíteni kívánó, a gazdasági, kulturális, tudományos és politikai életben minél több női vezető érvényesülésének elősegítéséért fellépő alapítvány vezetője szerint

úgy tűnik, hogy a nőket hátrányosabban fogja érinteni az AI térnyerése, mint a férfiakat.

Kutatások, előrejelzések azt mutatják, hogy a női munkahelyek majdnem 10%-ára fog kiterjedni a következő két éven belül az AI okozta leépítéshullám, vagyis háromszor nagyobb mértékben, mint a jellemzően férfiak által betöltött állások terén.

Ez abból adódik, hogy a férfiak tipikusan nagy számban olyan állásokban dolgoznak (például az építőiparban), amelyeket még egy darabig az AI nem fog elvenni.

Heal Edina beszámolt arról is, hogy a tervek szerint az Egyenlítő Alapítvány jövőre elindítja az etikus AI projektjét, amely irányelveket fog megfogalmazni a cégek számára az AI-eszközök fejlesztéséhez. Ezt azért tartják fontosnak, mert az AI-megoldásokat tápláló adatok gyakran nem semlegesek, hanem diszkriminatívak bizonyos csoportok irányába, ezért az AI sem tud semleges lenni, sőt, akár fel is nagyítja ezeket a különbségeket.

Az AI támogathatja az orvosok munkáját

Az AI egészségügyi alkalmazásáról Szegedi Andrea, a MEDOC Egészségközpont tulajdonosa, igazgatósági tagja tartott előadást. Azt mutatta be, hogy az emlődiagnosztika terén, az emlőrák korai felismerésében milyen döntéstámogatást tudnak biztosítani az AI-alapú megoldások. Szerinte az AI-eszközök nem fogják kiváltani a radiológus szakorvosok munkáját és szakértelmét, hanem kiegészítik, támogatják azokat.

Az AI-alapú képfeldolgozó algoritmusok képesek automatikusan elemezni a mammográfiás felvételeket, támogatva az orvosok munkáját az emlőrák korai felismerésében.

A MEDOC Egészségközpontban is alkalmazott AI-megoldás képes az emlő típusának meghatározására (vagyis, hogy milyen arányban mutatható ki a zsír-, a kötő- és a mirigyszövet), ami fontos segítséget jelenthet az emlőrák elleni küzdelemben. Továbbá a mesterséges intelligencia észleli a gyanús elváltozásokat az emlő röntgenképén, ez pedig csökkenti a téves negatív vagy pozitív leletek számát. Szegedi Andrea beszámolt arról is, hogy klinikájukon hamarosan a bőrgyógyászatban is bevezetik az AI-eszközöket.

AI-eszközök a cégek életében

Varga Zita, a Nokia Hungary marketingmenedzsere pedig arról tartott előadást, hogy miként lehet bevezetni az AI-megoldásokat a cégek életébe. Idén AI-közösséget alapított a Nokiánál, ahol negyedéves meetupok mellett online eseményeket is szervez – az úgynevezett AI community eseményei eddig több mint 300 kollégát szólítottak már meg. A meetupok, illetve tréningek révén biztosítható, hogy a dolgozók folyamatosan képben legyenek a legújabb AI-megoldásokkal, -eszközökkel kapcsolatban.

A Nokia menedzsere szerint az AI körüli hype ellenére is érdemes végiggondolniuk a cégeknek, hogy valóban szükségük van-e az adott AI-megoldásra, és mit nyerhetnek vele.

Az adatbiztonság kapcsán pedig megjegyezte: minden, amit kiteszünk a netre, valamilyen AI-adatbázist etet.

Arra különösen érdemes figyelni, hogy céges adatot csak céges AI-ba írjunk

– tette hozzá Varga Zita.

Mit tesznek a gyerekekkel az algoritmusok?

Azzal kapcsolatban, hogy a generatív mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldások, platformok milyen hatással vannak a gyerekekre, Linczmayer Zsófia, a KPMG associate partnere tartott előadást. Az AI hat fő kockázatát (érzelmi, pszichológiai; oktatási; társas fejlődési, szociális; dezinformáció; adatvédelem, adatbiztonság; etikai, szabályozási) emelte ki ezzel kapcsolatban.

A pszichológiai kockázatok terén elmondta: a gyerekek hajlamosak kötődni mindenhez, ami számukra kellemes, és ezek az AI-modellek úgy vannak felépítve, hogy az ember szeressen beszélgetni velük. Ez oda vezet, hogy

a gyerekek már-már emberként kezelik az AI-modelleket. Elkezdenek kötődni hozzájuk, ahelyett, hogy valós interakciókban, szociális kapcsolatokban vennének részt.

Az AI-jal való társalgást semmilyen konfliktus nem jellemzi, míg egy valódi szociális kapcsolatban, például egy gyermek-szülő kapcsolatban vannak konfliktusok. Ez azt okozhatja, hogy a gyerekek ezekhez az AI-alapú interakciókhoz vonzódnak, és eltávolodnak a valós életben lévőktől. További súlyos veszély, hogy az intimitás érzetét is megteremtik ezek a modellek, tette hozzá a KPMG szakértője.

Az oktatásban is komoly kihívásokat jelent az AI térnyerése.

Azzal, hogy a különböző iskolai feladatokat AI segítségével oldanak meg, a kreatív és kritikus gondolkodás is sérül.

Ahhoz szoknak hozzá a gyerekek, hogy nekik nem kell átgondolni egy problémát, hanem csak meg kell kérdezniük a ChatGPT-t. Továbbá súlyos probléma az is, hogy sokszor nem tudnak különbséget tenni téves és a valós információ között, teljesen elhiszik, amit az AI állít.

Az etikai problémákat pedig az jelenti, hogy az AI által közölt információk torzítások is lehetnek, ha például a nőkkel vagy bármilyen hátrányos helyzetű csoporttal szembeni diszkriminatív adatforrásból generálja válaszait. Az adatvédelem kapcsán az jelent súlyos problémát, hogy a gyerekek hajlamosak magukról minden információt megadni.  

A szabályozási rizikó kapcsán azt emelte ki a szakértő, hogy az AI-modelleket fejlesztő profitorientált cégek kevésbé figyelnek olyan szempontokra, mint például a gyerekek lelki egészsége. Emiatt Linczmayer Zsófia szerint elengedhetetlen, hogy megfelelő szabályozási környezet alakuljon ki az AI-eszközök alkalmazása terén.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images