2021 után idén is útjára indította a Pénzcentrum a Nagy Boldogságtesztet, melyből az év utolsó napjaira kiderül, mennyire boldog, elégedett nép a magyar 2022-ben. A kérdések lefedik egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony, no és persze az anyagi helyzetünk alakulása is terítékre kerül. Kérjük, a cikk végén töltsd ki a kérdőívet. Köszönjük!
Megjelent az Ipsos közvélemény-kutató globális boldogságtérképe, amely szerint Európában található a legboldogabb nemzetet a világon. Magyarország a három legboldogtalanabb nemzet között szerepel – derül ki az rtl.hu beszámolójából.
Közeleg az év vége, ilyenkor sokan készítenek számvetést: a sikerekről, kudarcokról munkában és magánéletben egyaránt. Megszoktuk már, hogy a szociális elvárásrendszer körülöttünk sikerre, teljesítményre, pénzre alapozza a boldogságot, és az egyénnek állandóan azzal kell foglalkoznia, hogy ezeket kielégítse. De mindezeket lehámozva vajon mi az, ami ténylegesen boldoggá, kiegyensúlyozottá, elégedetté teszi az egyént? Feltehetően ez mindenkinél más, ugyanakkor vannak közös metszéspontok is ezekben az óriási halmazokban. Egy olyan felemás év vége felé, mint az idei, kíváncsiak voltunk, boldog nemzet-e a magyar, éppen azért a Portfolio Csoporthoz tartozó Pénzcentrumon útjára indítottuk a Nagy Boldogságtesztet. Tarts velünk, töltsd ki Te is!
Az év végi bónuszt jobban tesszük, ha inkább a szeretteinkre költjük, mint saját magunkra – erre jutott egy átfogó kutatás, ami a pénzköltés és a boldogságérzet kapcsolatát vizsgálta. Hogy ez pontosan mitől lehet, azt nem tudjuk, de hogy tényleg javítja a közérzetünket a szociális költekezés, az eléggé egyértelműen kijött ebből a vizsgálatból. Ez alapján bátran költekezhetünk az ünnepekre készülve, hiszen tulajdonképpen magunkkal is jót teszünk.
Érdekes tanulmány jelent meg a márciusi Területi Statisztikában az emberek boldogságáról. Az „Olyan jó egyedül? – A szinglik érzelmi állapota, élettel való elégedettsége a 2016. évi mikrocenzus adatai alapján” című kutatás bemutatja, hogy a szinglik vagy a kapcsolatban élők elégedettebbek-e az életükkel.
Az Eurostat adott ki egy friss közleményt arról, hogy az európai országok közül melyeknek a lakói a legelégedettebbek az életükkel.
Boldogabbak lesznek-e egy ország lakói, ha gazdagabbak? – tette fel a kérdést egy kutatópáros, és 100 éves könyvekben, újságokban találták meg a választ.
Ha kimegyünk egy szép zöld parkba, azzal nemcsak az egészségünknek teszünk jót, hanem a lelkivilágunknak is. Egy friss kutatás szerint érezhetően jobb hangulatú Twitter-üzeneteket írnak azok az emberek, akik ellátogatnak a természetbe. A hatás nagyjából akkora, mint amikor a karácsonynak örülünk, és akár órákon át is tarthat. Ezen eredménnyel tovább gyűlik azon bizonyítékok listája, melyek szerint sokkal zöldebb városokra lenne szükségünk az egészséges és boldog élethez.
Valahol mindig is sejtettük, hogy a reklámok nem tesznek jót az emberi közérzetnek, de hogy akár tömegeket tehetnek boldogtalanná, azért igencsak meglepő. Egy friss kutatás egyértelmű kapcsolatot talált a reklámköltések és az emberek boldogságérzete között. Ha dupla annyi pénzből ömlenek a reklámok, akkor 3 százalékkal csökken az emberek élettel való elégedettsége. Ez nagyon sok. A pontos okozati szálat nem ismerjük, de ez az eredmény további kutatásokért kiált.
Tatabánya Magyarország legboldogabb városa, Salgótarján a sor végén kullog a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában a boldogság világnapja alkalmából szerdán közzétett kutatás szerint. A világnap alkalmából a nemzetek rangsorát is közzétették, erről bővebben:
Tavalyi győzelme után idén is Finnország a legboldogabb ország a világon a boldogság világnapján, szerdán közzétett felmérés szerint. Magyarország hét helyet javítva a 62. lett. A magyar városok boldogságáról készített magyar felmérés eredményeit külön cikkben írtuk meg:
Régen minden jobb volt - hangzik oly gyakran a mondás. Tény, hogy rengeteg szörnyűség történik ma a világban, és egyáltalán nem tűnik úgy, hogy minden a jó irányba haladna. A helyzet mégis az, hogy ma sokkal jobb embernek lenni, mint 30 évvel ezelőtt. Vagy mint 100 éve. Vagy 250 éve. Vagy igazából valaha is a történelem során. Szinte minden lényeges területen látványos előrelépést mutat az emberi civilizáció: kevesebb a szegénység, az éhezés, a diktatúra, a háború és a gyilkosságok száma. Sőt, még a villám is kevesebbszer csap belénk! A sok szörnyűség és baljós árnyak mellett ne feledkezzünk meg az igazi trendekről: a világ egyre jobb hely. Erre emlékeztet minket Steven Pinker, a Harvard pszichológus professzora, aki egy átfogó képet mutat be arról, hogy mennyivel jobb ma embernek lenni, mint régen. Alábbi cikkünk az ő vonatkozó kutatását és gondolatait meséli el.
Az emberek életbeli boldogulása egy olyan kérdés, amely mind hétköznapi, mind politikai, mind pedig tudományos szempontból kiemelkedően fontos. Emiatt elengedhetetlen, hogy valahogy mérni is lehessen ezt a jelenséget. A társadalomtudósok és a pszichológusok ezért számtalan olyan eszközt fejlesztettek ki, amivel az emberi boldogság mérhetővé és elemezhetővé válik. Az alábbiakban ezt a témát járjuk körbe, különös figyelmet szentelve az úgynevezett Cantril-létrának. Bemutatjuk azt is, hogy mennyire erős törésvonalak vannak a világon, és hogy kutatások szerint lényegében három csoportra oszthatóak az emberek.
Kutatások szerint főleg három dolgon múlik, hogy boldogabb életre találnak-e a hazájukból menekülő vagy elvándorló emberek: 1. mennyire boldog hely a célország, 2. mennyire szörnyű körülményekből jönnek, 3. mennyire fogadják őket szívesen. Magyarország még kelet-európai viszonylatban is egy nagyon boldogtalan ország, és nem mellesleg a világ élvonalába tartozik a migránsok elutasításában. Ezek fényében hazánk egyáltalán nem egy ideális célország a bevándorlók számára. Mindez a Gallup több mint száz országra kiterjedő felméréseiből, illetve a World Happiness Report 2018-as jelentéséből derült ki, amiben kiemelten vizsgálták a migránsok boldogulását. Nagy átlagban egyébként elmondható, hogy boldogabbak lesznek a bevándorlók az új helyükön, csak éppen nem mindegy, hova mennek.
Finnország a világ legboldogabb országa a 2018-as World Happiness Report szerint, míg Magyarország egészen hátul, a 69. helyen áll a rangsorban. A szomszédjaink jóval előkelőbb helyezéssel bírnak, vagyis a felmérések szerint igaz a közvélekedés: a magyarok tényleg nagyon borúsan látják az életet. Feltűnő egyébként, hogy általában azok az országok igazán boldogok, ahol magasak a jövedelmek, egészségesek az emberek, és nagyfokú szabadság van. Az alábbi cikkben a teljes rangsort áttekintjük, és a jelentés alapján megpróbálunk néhány alapvető következtetést is levonni az emberi boldogságról.
Hol látod magad öt év múlva? Eléred ezt is, meg azt is, és boldogabb leszel, igaz? Hát el kell, hogy keserítsünk: nem leszel. Egy 166 országra kiterjedő kutatás szerint az emberek irreálisan optimisták a jövőjüket illetően. A Föld minden táján azt gondolják, hogy öt év múlva jobbra fordul az életük. Pedig nem fordul. Helyette a fiatalkori optimizmusuk fokozatosan kiveszik, hogy aztán 65 éves korukra már ne is várjanak többet az élettől. Ez minden országban így van, noha a dolog lefutásában, illetve a konkrét szintekben jelentős különbségeket látni. Kiderült például, hogy a gazdagabb országokban jobban érzik magukat az emberek, vagyis a pénz mégiscsak boldogít. A középkorúak viszont átmenetileg kiábrándultságot éreznek az ilyen országokban is, vagyis U-alakú az életük során a jóllét grafikonja. Nálunk, Kelet-Európában ez kicsit másképp van: itt az idősek vannak elkeseredve, noha az elmúlt években azért valamit javult a közérzetük. Nade mi a különbség a férfiak és a nők között ezen a téren? Cikkünkből a jelenség részletes bemutatásán túl ez is kiderül.
Norvégia a legboldogabb ország a világon, az amerikaiak szomorúbbak lettek, és a boldogság nem csak a pénzen múlik - ez derült ki a világ országait rangsoroló idei tanulmányból. Magyarország a 75. helyen szerepel a listán, tavaly a 91. helyen végzett a felmérésben.
Nem jók a makroszámok.
Zajlik a magyar bankszektor legnagyobb éves találkozója.
Elképesztő tarifát vethetnek ki az Oroszországból érkező műtrágyára.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
A szélsőjobboldali párt Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter üzeneteit visszhangozta.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
