Már júliustól emelkedik a NAV dolgozók bére
Az életpályamodell bevezetésével júliustól emelkedik a NAV dolgozóinak bére - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Az életpályamodell bevezetésével júliustól emelkedik a NAV dolgozóinak bére - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Több mint 68 ezer magyar munkavállalót érinthet az Európai Bizottság (EB) március elején előterjesztett javaslata, amely felülvizsgálná a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó javadalmazási szabályokat az Európai Unióban - írja a Világgazdaság.
A kormány gyakran büszkélkedik azzal, hogy Magyarországon milyen alacsony a személyi jövedelemadó kulcsa, és hogy nálunk milyen kevés közteher rakódik a munkára, miközben mások arra panaszkodnak, hogy milyen sokat elvesz tőlük az állam. Az igazság az, hogy az adórendszerünk igen torz, mivel bár a gyermekes munkavállalókkal nemzetközi viszonylatban is ritka bőkezű az állam, a dolgozók nagyjából háromnegyedét ezek a kedvezmények nem érintik.
A Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) még tartanak a tárgyalások az egészségügyben dolgozók többlépcsős béremelésről, de az emberi erőforrások minisztere azt szeretné, ha már 2016-ban elkezdődne a folyamat. Balog Zoltán az M1 csütörtök reggeli műsorában azt mondta, a költségvetésben most van egy olyan többlet, amelyet béremelésre szeretnének fordítani.
Úgy tűnik, az utóbbi években az eurózóna betegeként számon tartott Finnországban a kormány eggyel közelebb került annak a kulcsfontosságú munkaügyi reformcsomagnak a végrehajtásához, amelynek elfogadásához a kollektív bérmegállapodások miatt a szakszervezetek beleegyezésére is szükség van. A finnek számára mindez bércsökkentést és a kötelező munkaórák számának növekedését jelenti majd, ami bár drasztikusan lépésnek tűnik, eurót használó országként nem nagyon van más út a versenyképesség javítására.
Nem csak a minap sztrájkbizottságot alakító Audinál vannak gondok, általános az elégedetlenség a bérekkel és a munkaerőhiányból fakadóan a magyarországi autóipari beszállítóknál - árulta el László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Népszabadságnak. Az érdekvédelmi vezető elmondta: azon vállalkozások közül, ahol szervezetük jelen van, három vállalatnál is sztrájkközeli helyzet alakult ki a nem megfelelő bérjuttatások miatt.
Sztrájkbizottságot alakítottak a Tescónál, amiről tegnap értesítették a vállalatot - értesült a Magyar Idők.
Éves összevetésben januárban 6,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek Magyarországon, ám ha a közfoglalkoztatást nem számítjuk ebbe bele, a növekedés a 7 százalékot is eléri.
A nagy kereskedelmi cégek idén is átlagon felüli béremelésekre kényszerülnek, köszönhetően a szektorban tapasztalható munkaerőhiánynak, ami a tavalyinál is kedvezőbb alkupozíciót biztosít a munkavállalók számára a kereskedelmi bértárgyalások során - írja a Világgazdaság.
Decemberben 4,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH friss közléséből. Ami pedig az egész évet illeti, 2015-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, amit leginkább az állami szektorban történt béremelések hajtottak.
A magyarországi közoktatásban dolgozók bére nemzetgazdasági összevetésben egyértelműen kevés, de még a közszférában is csak most éri el az átlagot. Az elmúlt bő egy évtizedben a tanárok bére lassabban emelkedett, mint az országos bérszínvonal vagy akár az állami szférában dolgozók bére, azonban a 2013-ban indult emelések jelentős bérfelzárkózást idéztek elő az állami szektor kereseteihez képest.
2013 óta nem volt valós béremelés az egészségügyben, bár a kormány megpróbál különböző ösztöndíjakat annak kommunikálni, azok valójában csak az orvosok egy nagyon szűk rétege számára érhetők el - jelentette ki közleményben a januárban megalakult Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz).
A versenyszférában a cégvezetők átlagosan 3-3,2 százalékkal tervezik növelni 2016-ban a bruttó béreket - állapította meg a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI ) legutóbbi, októberi vállalati konjunktúra felmérése alapján. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi szintet elérő, illetve ezt némileg meghaladó átlagos bérnövekedés várható 2016-ban.
Megkezdődhet az aláírásgyűjtés az állami cégeknél bevezetendő kétmillió forintos bérplafonról szóló népszavazási kezdeményezéshez, miután kedden jogerőre emelkedett a kérdés hitelesítéséről hozott választási bizottsági határozat.
Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Rövid távon legfeljebb csak mérsékelni lehet azt, hogy aki tud, az nyugatra megy dolgozni, mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke az Index tudósítása szerint egy, a munkaerőhiányról szervezett konferencián. Bár talán a vendéglátásban látszik a leginkább az, hogy nem lehet elég dolgozót találni, mert aki tud, az kimegy külföldre, Rolek szerint az egész magyar gazdaságban hiányzik a képzett munkaerő a hegesztőktől az informatikusokig.
Az elmúlt évek alacsony inflációs környezetében a reálbérek számottevően emelkedtek hazánkban. Az aktuális előrejelzések szerint a javuló tendencia a következő években is fennmaradhat. A versenyszférában tapasztalt gyors nominális bérkiáramlás a válság előtti időszakban alapvetően hozzájárult a tartósan cél fölötti infláció kialakulásához Magyarországon. Ezzel szemben az aktuális hazai adatok - hasonlóan a nemzetközi tapasztalatokhoz - a bérek és az infláció közötti kapcsolat gyengülését mutatják. A mérsékeltebb inflációs hatást a csökkenő munkát terhelő adó- és járulékterhek, az általánosan kedvező költségkörnyezet, az egyre horgonyzottabbá váló inflációs várakozások és az adósságleépítési periódusban visszafogott keresleti feltételek együttes hatásai okozták.
Az alábbiakban Soós Gábor Dániel és Várhegyi Judit, az MNB közgazdászainak elemzését közöljük.
Érdekes ábrát tett közzé a Twitteren a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az egyes országok minimálbéréről vásárlóerő paritáson amerikai dollárban. A rossz hír, hogy a vizsgált 27 országból csak három helyen keresnek kevesebbet, mint Magyarországon, úgy tűnik, hogy számunkra a lengyel bérek is az álomkategóriába tartoznak.
Növekedési bajnok lehet az országból.
A vármegyeszékhelyre érkezik a Portfolio ingyenes rendezvénysorozata június 4-én.
Védelmi és befektetési tippek állnak a legnagyobb hazai blockchain konferencia fókuszában.
Legalábbis az Európai Bizottság hangulatindexe szerint.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
