Úgy tűnik, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők július 17-re meghirdetett sztrájkja rábírta a kormányt, hogy a béremelésüket napirendre vegye. A legújabb ígéret szerint 2018 januárjától kapnának bérfejlesztést, ugyan annak mértékéről még nem állapodtak meg.
Óriási lendületet vett 2017-ben a béremelkedés Magyarországon, a versenyszektor vállalkozásai az év első négy hónapjában bő 10 százalékkal többet fizettek a dolgozóknak, mint tavaly ugyanekkor. Bár a főváros fizetéseivel a vidék továbbra sem tudja felvenni a versenyt, vidéken gyorsabban nőnek a keresetek, mint Budapesten.
A Volkswagen szlovákiai leányvállalata közölte vasárnap, hogy sikerült megállapodnia a bérek emeléséről a cég legnagyobb taglétszámú szakszervezetével, s ezzel véget ért a hat napja kezdődött részleges sztrájk.
Bár az egészségügyért felelős államtitkár álhírnek nevezte szerdán a dél-pesti kórházban tapasztalt tömeges felmondást, most a hvg.hu is úgy értesült, hogy a dolgozók tényleg a svéd bútoráruházat választották.
Áprilisban is folytatódott a béremelkedés gyorsulása: a nettó reálkeresetek 12,1 százalékkal jártak magasabban az országban, mint egy évvel korábban.
Múlt heti bejelentésüknek megfelelően határidő nélküli munkabeszüntetést kezdtek bérköveteléseik megtagadása miatt a Volkswagen szlovákiai leányvállalatának alkalmazottai kedd reggel. A vállalat legnagyobb taglétszámú szakszervezete azt közölte, hogy a sztrájkban a dolgozók 85-90 százaléka vesz részt, így a gyártás teljesen leállt.
A márciusi béradatok megmutatták, hogy az elmúlt egy évben óriási lendületet vett a keresetek emelkedése Magyarországon: a versenyszektorban 12 százalékkal emelkedett a bruttó átlagfizetés egy év alatt, ami példátlan az elmúlt egy évtizedben. A fizetések gyorsuló emelkedése egyrészt a drasztikus minimálbér-emelésnek, másrészt az egyre súlyosabb munkaerőhiánynak tudható be. A humán tőke hiányával küzdő ágazatokban az átlagnál gyorsabb volt a keresetbővülés.
Sztrájkot hirdet július 17-re a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), ha nem tud megállapodni a kormánytisztviselők, önkormányzati köztisztviselők és közalkalmazottak béremeléséről a kormánnyal - jelentették be az MKKSZ képviselői kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
A kelet-közép-európai régió országai jelentős munkaerőgondokkal küzdenek, egy munkakör betöltése a cégeknek több hónapba és akár több millió forintba is belekerülhet - derül ki a BDO Magyarország és a Coface friss felméréseiből.
Kétórás sztrájkot hirdetnek július 17-re a Magyar Államkincstár (MÁK) dolgozói, amennyiben nem kapnak idéntől 25 százalékos bérfejlesztést a kormánytól.
A vízügyi igazgatóságok eddig teljesen kimaradtak az állami béremelésekből, aminek az lett az eredménye, hogy a bértábla összecsúszott, így a pályakezdő mérnökök többségének fizetése ma gyakorlatilag a fizikai dolgozókéval azonos, bruttó 160-180 ezer forint. A Magyar Idők információi szerint idén eddig 114 fő mondott fel a bérfeszültség miatt.
Elfogadhatatlannak tartja mindkét nagy kiskereskedelmi szakszervezet a Tesco Global Zrt. azon béremelési terveit, amelyek a kötelező bérminimum feletti fizetési kategóriák áruházi és raktári dolgozóit érintik. Az elképzelések nagyon messze vannak egymástól - tudta meg a Napi.hu.
Az utóbbi hetek elégedetlensége után hatvan százalékos minimálbér-emeléssel kedveskedett a venezuelaiaknak Nicolas Maduro elnök. Ezzel egy év alatt már hatodszor emelték meg a legalacsonyabb fizetést a csőd szélén tántorgó országban, a dolog szépséghibája csak az, hogy közben három számjegyű az infláció, így a megemelt bér az élelmiszerjegyekkel együtt sem éri el a 15 ezer forintot havonta.
Februárban 10 százalékkal járt magasabban a rendszeres bruttó átlagkereset a legalább ötfős vállalkozások körében, mint egy évvel korábban. Ilyen mértékű éves béremelkedési ütemet utoljára 5 éve láthattunk, akkor került sor legutóbb jelentős minimálbér-emelésre. Országosan 11,2 százalékkal bővültek átlagosan a jutalom nélküli bruttó bérek.
A Magyarországon az idén várható, átlagosan 2,7 százalékos reálbér növekedés jóval nagyobb ütem, mint a 2,1 százalékos kelet-európai és a 2,3 százalékos világátlag - derül ki a KornFerry Hay Group globális tanácsadó cég nemzetközi kutatásából.
Idén is emelik a munkabéreket az élelmiszerláncok, a munkaerőhiány viszont nem mindenhol jelent problémát - derítette ki az MTI.
Két hónapja tárgyalnak a bérekről eredménytelenül a Magyar Villamos Műveknél, ezért a szakszervezet március végén tüntetni készül, és még az is felmerült, hogy a dolgozók sztrájkoljanak: konkrétan termeléscsökkenést hajtanának végre az áramtermelők. Pakson például 100 MW-os leterhelést szervezhetnek - derül ki abból az interjúból, amit Gál Rezső, az MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség elnöke adott a Vd.hu-nak.
Magyarországon informatikusként bruttó 330 ezer forinttól bruttó 1,5 millió forintig is lehet keresni - ez derült ki a Hays magyarországi leányvállalatának az idei fizetési körképéből, amiről a HWSW számolt be.
Idén összesen 40,5 milliárd forintot kapnak bérfejlesztésre a kormánytól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok. A 79 állami cég közül a legnagyobb támogatást a Magyar Posta, a MÁV és a MÁV-Start kapják.
Minél kisebb egy vállalkozás, annál több dolgozót érint, így annál nagyobb terhet jelent az idei nagy minimálbér-emelés - ez derült ki a GKI Gazdaságkutató februári vállalati felméréséből. Az ágazatok közül a könnyűiparnak, az élelmiszeriparnak, a kereskedelemnek és az építőiparnak jelenti a legnagyobb kihívást a kötelező béremelés.
Legalább 15 ember megsérült a támadásban.
Szűkül az ukránbarát országok mozgástere.
Végtelen dilemmában örlődnek az európai döntéshozók.
Még a Patriot is nehezen birkózik meg az új kihívással.
Az új offenzíva célpontja lehet az orosz hadsereg végső próbálkozása.
Idő kérdés, mikor jön az újabb csörte.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
