Átlagosan 7,7 százalékos béremelést terveznek a vállalkozások 2017-ben, ami létszámmal súlyozva 8 százalékra emelkedik - derült ki a GKI novemberi vállalati felméréséből, amelyben közel ezer cég vett részt.
Megállapodás született a szociális ágazat szerdai sztrájktárgyalásán, így a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) visszavonja a december 5-ére meghirdetett országos szervezésű sztrájkot.
2017-ben 15 százalékkal, 127 500 forintra emelkedik a bruttó minimálbér Magyarországon, amely összeggel a visegrádi országok közül Csehországot már utolérjük. Sőt, az árszínvonalbeli különbségekkel korrigálva Szlovákiát is lehagyjuk. Bár a V4-ek közül nálunk lesz a legnagyobb ütemű emelés jövőre, azért a többieknél is dinamikusan nőnek tovább a minimálbérek.
Októberben általános, kétszámjegyű béremelést hajtott végre éttermeiben a McDonald's Magyarországon, ami már a második jelentős béremelést jelenti idén az étteremláncnál. A McDonald's Kft. által üzemeltetett éttermekben dolgozó munkatársak maximális bére bruttó 221 ezer forintra emelkedett.
A kormánynak múlt héten sikerült megállapodnia a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleteivel a minimálbér-emelésről és a járulékcsökkentésről, és ahogyan Varga Mihály mondta: elmentek a falig. Mit jelent mindez a dolgozóknak és a munkáltatóknak? És mit üzen a közmunkásoknak? Kiszámoltuk.
Ünnepélyes keretek között írták alá csütörtökön a béremelésről és a munkáltató terhek csökkentéséről szóló megállapodást, amelyről kedden született egyezség. A nyilvánosságra hozott dokumentum hét pontból áll.
A bérmegállapodásban aláírt számok magukban egy sokkal hatékonyabb gazdaságot feltételeznek, amit a kormány, a munkaadók, munkavállalók együtt tudnak csak megvalósítani - mondta a paktum ünnepélyes aláírásán Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, aki úgy véli, a kormány "nem ment el a falig". Mint mondta, idő hiányában nem volt lehetőség az intézkedések pontos modellezésére, így a jövő fogja eldönteni, hogyan érinti a megállapodás a kisvállalkozókat, egy multinacionális cég magyar gyárát, vagy a szolgáltatókat.
Nem versenyképes cégek nem tudnak nyereséget termelni és nem tudnak béreket emelni. Csak hatékony, sikeres vállalkozások képesek erre - mondta a kedden született bérmegállapodás ünnepélyes aláírása előtt Orbán Viktor. A miniszterelnök arról is beszélt: hamarosan egy másik megállapodásra is szükség lesz, amely az új ipari forradalom okozta változásokhoz való alkalmazkodásról kell, hogy szóljon.
A 3-5 százalékos tartományba kell átkerülnie a gazdasági növekedésnek, amire csak akkor van esély, ha jobban növekszik a magyar termelékenység, csak így közelíthet az életszínvonal Magyarországon az európaihoz - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden az M1 aktuális csatornán.
Szeptemberben 7,7 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel korábban. A versenyszférában eközben 6,7 százalékos volt a nettó reálbér-emelkedés.
A kenyér 30 százalékos áremelkedésével kell kalkulálniuk a fogyasztóknak januártól, mivel a sütőiparban növelni kell a béreket a munkaerő megtartása érdekében - írja a Magyar Hírlap.
Jövőre 15-32 százalékos bérfejlesztés lesz a szociális ágazatban, egyes foglalkozási csoportoknál még e feletti emelés is várható - többek között erről állapodtak meg tegnap a szociális ágazat érdekképviseleti szervezetei a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárral - írja a Magyar idők.
Januártól 55 ezer forintos alapbéremelést, és évi 650 ezer forintos keretösszegű választható béren kívüli juttatási csomagot szeretnének a győri Audi-gyár dolgozói. Az Audi Hungária Független Szakszervezet a hétfőn megkezdődött bértárgyalások során adta át az erről szóló javaslatát a munkáltatói oldalnak.
Nem terhelné jelentősen az államkasszát a tervezett 4 százalékpontos járulékcsökkentés mellett a 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos szakmunkásbér-emelés a jövő évben, sőt az emelésből befolyó többletet osztanák vissza köztehercsökkentés formájában a munkaadóknak - derül ki a Magyar Idők birtokába került kormányzati kimutatásból.
A minimálbér-emelést kompenzáló támogatást kaphatnak jövőre a nehéz helyzetben lévő cégek az államtól. A tervek szerint kibővítenék a munkahelyvédelmi akciótervet, így az igazoltan alacsony jövedelmezőségű vállalkozásoknak két évig járna a támogatás - írja a Magyar Idők.
A munkavállalóknak és a szakszervezeteknek is kedvező a kormány javaslata a minimálbér és a garantált bérminimum felzárkóztatására, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismertetett pénteken a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésén - közölte a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) hétfőn.
Dobjon el mindenki mindent. A hétvégén hihetetlen kutatást készített és annál meglepőbb eredményre jutott a Századvég. Az emberek elsöprő többsége, 93 százaléka örülne, ha emelkedne a minimálbér.
A járműgyártásban működő 50 legnagyobb magyarországi cég a termelékenységéhez képest régiós összevetésben igen alacsony bért fizet dolgozóinak, ami az elvándorláson keresztül érdemben hozzájárulhat a szektorra jellemző munkaerőhiányhoz. Mivel cégméretenként és régiónként igen eltérő a hazai járműipari cégek versenyképessége, a megoldást rövid távon elsősorban a munkáltatói járulékok csökkentése, míg hosszabb távon az oktatási rendszer átalakítása hozhatja el- derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzéséből, mely azt is állítja: a minimálbér jelentős emelése csak növeli a munkaerő-piaci problémákat.
A kormány ajánlata alapján 10%-kal emelkedhet jövőre a bruttó minimálbér, a munkaadóknak pedig 5%-os járulékcsökkentést adnának - értesült a Magyar Nemzet. Ezzel indul a kormány a péntek délután folytatódó bértárgyalásokra. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkavállalói és a munkáltatói oldallal történő egyeztetések után - a tervek szerint - délután 4 órától sajtótájékoztatót tart, amiről a Portfolio élőben tudósít.