A Csendes-óceán térségében is intenzívebbé vált a nagyhatalmi versengés az utóbbi években. A térség korábban egyértelműen az Egyesült Államok befolyási övezetének számított, azonban Peking igyekszik növelni lábnyomát a területen - írja a Reuters.
Nagy-Britannia hivatalosan csatlakozott az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) nevű szabadkereskedelmi szerveződéshez. A brit belépést véglegesítő jegyzőkönyvet vasárnap írta alá Kemi Badenoch üzleti és kereskedelmi miniszter. London 2021. február 1-én, éppen egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után terjesztette be hivatalosan csatlakozási folyamodványát a CPTPP-hez.
Sok szempontból a Balkánhoz hasonló, ősi ellenségeskedés határozza meg a csendes-óceáni térség konfliktusait, ahol a legkisebb nézeteltérések is könnyen vezetnek oda, hogy az egyes országok készültségbe helyezik hadseregeiket, a valódi háború a tengereken már nem országok között folyik. Az elmúlt évtizedekben ökológiai katasztrófával fenyegető problémává nőtte ki magát az illegális halászat, ami miatt még a legősibb ellenségek is képesek összefogni. De ahogy az internet új harctérré vált, az egyes országok kiberhadtestei pedig már lassan fontosabbak, mint a bevetett tankok, úgy váltak a halászhajók, és a fenékhálos eszközök is szépen lassan részei válnak a hadviselésnek. Mindez pedig arra készteti az EU-t és az Egyesült Államokat is, hogy a térségbe küldjék a partiőrségeiket, hogy kihúzzanak egy méregfogat. Helyszíni beszámoló az amerikai partiőrség alamedai bázisáról.
A napokban tartják a NATO éves csúcstalálkozóját Vilniusban. A találkozó fő témája – és a közvéleményt is ez foglalkoztatja a legjobban - Ukrajna csatlakozása a szervezethez, és az államnak adott nyugati támogatások. A litván találkozón azonban megjelent négy csendes-óceáni vezető is, ami arról árulkodik, hogy más témák is előkerülnek majd a tárgyalások során. A tagállamok azonban megosztottak a NATO esetleges távol-keleti terjeszkedése miatt.
Paraguay megválasztott elnöke, Santiago Pena a héten Tajvanra látogat, hogy megerősítse a diplomáciai kapcsolatokat. Közben Kína igyekszik magához csábítani a sziget megmaradt szövetségeseit. Paraguay az utolsó dél-amerikai ország, amely hivatalos kapcsolatokat tart fenn Tajvannal. Pena látogatása kritikus időpontban történik, mivel Kína tovább növeli befolyását az Egyesült Államok számára stratégiai fontosságú Latin-Amerikában - írja a Reuters.
Manasseh Sogavare, a Salamon-szigetek miniszterelnöke először látogat Kínába a biztonsági megállapodás aláírása óta, és ígéretet tett arra, hogy a fokozódó kínai-amerikai feszültségek közepette semleges marad, és országa fejlesztési szükségleteit helyezi előtérbe.
Nauru, egy kis csendes-óceáni sziget, az értékes ásványi anyagok mélytengeri bányászata miatt kialakult konfliktus középpontjában áll. Az összecsapás az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos eltérő nézetekből fakad. A naurui kormány a ritkaföldfémeket a zöld energiára való áttérés szempontjából kulcsfontosságúnak tartja, míg a természetvédők azzal érvelnek, hogy az óceánfenék bányászata károsítja a tengeri ökoszisztémákat. Komoly konfliktus
Kína félretájékoztatási kampányt indított, többek között olyan hamis hírekkel, amelyek szerint Tajvan elnökének "menekülési terve" van egy kínai invázió esetére - állítják tajvani tisztviselők. A kampány célja, hogy aláássa a morált és nyomást gyakoroljon a szigetre, hogy elfogadja Kína szuverenitását - írja a Reuters.
Tajvan hadserege hétfőn a sziget partjai mentén tartott hadgyakorlatot, melynek során azt szimulálták, miként hárítanák el a kínai haderő esetleges invázióját. A gyakorlat során páncélozott járművekből rakétákat lőttek ki partközeli célpontok megsemmisítésére. A gyakorlatot Pingtung megyei Fangshanban tartották, amely stratégiailag fontos helyszín a kínai katonai tevékenység megfigyelése szempontjából - írja a Reuters.
Chris Hipkins új-zélandi miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel való első találkozója előtt elmondta, hogy nem ért egyet Joe Biden amerikai elnökkel, aki kijelentette, szerinte a kínai vezető egy diktátor - adta hírül a Guardian.
Áthajózott a Tajvani-szoroson az amerikai parti őrség egyik hajója két nappal ezelőtt - számolt be csütörtökön az amerikai haditengerészet csendes-óceáni 7. flottája.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra készül, hogy a közeljövőben fokozottabban fognak terjedni egyes vírusos betegségek, mint például a dengue-láz, a Zika-láz és a chikungunya-láz, mert 2023-ban és 2024-ben nagy valószínűséggel jelentkezik az El Nino éghajlati jelenség - közölte szerdán Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.
A Twitteren jelent meg az a fejkamerás felvétel, amelyet az amerikai parti őrség készített és egy kokaint szállító tengeralattjáró elfogása látható rajta. A parti őrség fegyveresei a nyílt óceánon ugráltak át a járműre.
Japán új kampányt indít, amelyben szorgalmazza a nők nagyobb társadalmi részvételét, különösen a politikában, mivel egy éves jelentés szerint Japán kifejezetten rosszul áll a nemi egyenlőség terén - írja a Reuters.
Az Egyesült Államok szerint az orosz kőolajra alkalmazott ársapka működik, és reméli, hogy ezt a jövőben is betartják majd a nemzetközi szereplők - jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője kedden. John Kirby külföldi újságíróknak tartott sajtóbeszélgetésen kifejtette, hogy az intézkedés segít az olajpiac stabilitásának fenntartásában, valamint korlátozza Oroszország bevételeit az eladásokból. Megjegyezte, hogy reméli India a jövőben is tartja magát ehhez, és az ársapkának megfelelő, vagy az alatti árat fizet az Oroszországtól vásárolt energiahordozóért.
Pápua Új-Guinea május végén kötött nagyon fontos katonai megállapodást az Egyesült Államokkal. Nemrégiben a parlament elé került a tervezet, így kiderültek a pontos részletek is. A megállapodás a szigetnek a biztonsági kapacitások növekedését, míg Washington számára komoly győzelmet jelent a kínaiak elleni globális sakkjátszmában.
Japán katonai segítséget készül nyújtani a Fülöp-szigeteknek a biztonsági kapcsolatok megerősítése, a tengeri útvonalak védelme, valamint Tajvan körüli biztonsági kockázatok csökkentése érdekében - írja a Reuters. Miközben Tokió visszalép az évtizedek óta tartó pacifizmusából, aggódik amiatt, hogy a Fülöp-szigetek a Japántól Indonéziáig húzódó szigetlánc gyenge pontja, itt haladnak a fő csendes-óceáni hajóútvonalak. Az aggodalmak kezelése érdekében Tokió azt tervezi, hogy hasonlóan gondolkodó országoknak katonai segélyt ajánl fel.
Hszi Csin-ping a japán Rjúkjú-szigetekről tett kijelentéseket a múlt héten. A megszólalás már az új pekingi megközelítést mutathatja, szeretnék megerősíteni kapcsolataikat a szigetcsoporttal. Ez tovább mélyíti a szakadékot Kína és Japán között - írja a Nikkei.