A Parlament megszavazta a 2014-es költségvetést. Szokás ilyenkor 1-1 kulcsszót találni, ami leginkább leírja a tervezetet. A kormány részéről elhangzik az "építkezés" vagy "rezsicsökkentés" költségvetése, míg a kritikusok "kockázatost", "kifeszítettet" emlegetnek. Szerintünk: egyoldalú. Mintha kockázatok nem léteznének, csak lehetőségek.
A kormány olyannyira átírta legutóbb a költségvetés elfogadásának folyamatát, hogy gyakorlatilag még a végleges decemberi szavazás előtt teljesen átírhatja a számokat. Vagyis a következő egy hónapban jöhetnek még osztogatások, amelynek fedezetét egy tollvonással "előteremtheti" a kormány. A Parlament keddi ülésén elfogadott főösszegeknek így sok teteje nincs, főleg a gyakori év közbeni módosítások fényében.
Az elmúlt hónapokbeli bemutató rendezvényeken már 30-40 ezer kínai és vietnami állampolgár ismerkedett meg a magyar befektetési célú letelepedési programmal, közülük mostanáig több mint 320 befektető regisztrált a programba és év végéig összesen 400-500 regisztrált befektető várható - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Lian Wang. A letelepedési kötvényhez kapcsolódó speciális értékpapírt kibocsátó Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) vezérigazgatója többek között azt hangsúlyozta: idő kell még ahhoz, hogy a tényleges befektetői érdeklődést jobban lássuk, másrészt a program sokkal többről szól, mint hogy a magyar állam a jelenlegi piaci kamatnál 1,5 százalékkal alacsonyabban jut öt éves devizaforráshoz. Jelezte ugyanis, hogy minden kínai, illetve vietnami ügyfelük kap egy olyan listát, amelyen a potenciális magyarországi befektetések vannak rajta, így a program népszerűsítése a magyar és az ázsiai gazdasági kapcsolatok erősítéséhez is hozzájárul. Ilyen értelemben tehát ingyenreklámot is kap Magyarország, hiszen ázsiaiak egyre szélesebb rétege ismeri meg például a Tokaji nevet, illetve az ország kultúráját és történelmét.
Lian Wang a beszélgetés során azt is hangsúlyozta, hogy a HSSDF kajmán-szigeteki bejegyzése teljesen szokványos a kínai befektetési alappiacon, illetve az a 40 ezer eurós díj, amelyet a náluk regisztrálóktól elkérnek, a lehetséges díjak alsó határát jelenti. A vezérigazgató úgy látja: a magyar letelepedési program legnagyobb előnye, hogy nincsenek hozzárendelve plusz befektetési követelmények, azaz a pénz közvetlenül a magyar államhoz áramlik, így kizárhatók a visszaélések.
Eddig a kormány elképzelései szerint zajlott a 2014-es költségvetés vitája és elfogadásának folyamata. A kormány minden lehetséges fórumon hangoztatja a fő üzenetet (a rezsicsökkentés költségvetése) és legfontosabb intézkedéseit (családi adókedvezmény kiterjesztése, pedagógus béremelés, rezsicsökkentés folytatása), de nyomban meg is nyugtat mindenkit, hogy nem készül választási költségvetés. A befektetők egyelőre nem is aggódnak a "leplezett lazítás" miatt, a deficit ugyanis 3 százalék alatt marad. Ezt a nyugalmi állapotot kavarhatja fel az Európai Bizottság november 5-én, amikor is közzéteszi őszi prognózisát Magyarországra vonatkozóan is. Előzetesünkben megmutatjuk, mire érdemes figyelni.
Nyűgnek érzi a Matolcsy György által hátrahagyott, a kétharmados törvényben rögzített adósságcsökkentő képletet a kormány. A legújabb hírek szerint a nominális adósságra vonatkozó szabály térne vissza, épp ahhoz hasonlóhoz, amivel a kormány 2011-ben szakított. A költségvetési politika hitelessége szempontjából ez egyértelműen kínos fejezet, szépíti viszont a történetet, hogy a kormány belátta: lépnie kell.
Amennyire lehet kihasználja a költségvetésből fakadó mozgásteret a kormány jövőre annak érdekében, hogy megvalósítsa szimbolikus intézkedéseit. Ezzel meglehetősen kifeszítetté válik a büdzsé, azonban a kormány makropályára vonatkozó feltételezései reálisabbak, mint a korábbi években. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a kormány milyen bevételekből és intézkedéskből teremti elő a fedezetet a - tegnap már bemutatott - fontos kiadásokra.
A Költségvetési Tanács oldalán elérhetővé vált a szervezet 2014-es költségvetésről alkotott véleménye. Ez alapján az eddigieknél még több érdekességet megtudhatunk a hamarosan nyilvánosságra kerülő büdzséjavaslatról. A Kovács Árpád vezette szervezet jelentős kockázatokat lát a 2,9%-os hiánycél teljesítésére, ezért javasolja az összesen 200 milliárd forintos tartalékszint átgondolását. A KT külön kiemeli azt, hogy a kormány túlzottan magas (150 milliárdos !) összeget vár frekvenciahasznosításból. Arra is rámutat, hogy túlzott egyenleg-korrekciót számol el a kormány eredményszemléletben, itt kisebb korrekciót javasol.
Újabb fejezetéhez érkezett az államadósság ellen meghirdetett kormányzati küzdelem. Mostanra ugyanis világossá vált, hogy részben a valóság, részben pedig a kormány intézkedései szétcincálták az adósságszabályt. Ezért elérkezett a szembenézés ideje: újra kell gondolnia a már megalkotása óta problémás szabályrendszert. Ebben a helyzetben a kormány számára csak az a kérdés, hogy miként tud ebből a csapdából a legkisebb arcvesztéssel kijutni.
Érzékelhető fordulat figyelhető meg a kormány költségvetési politikájában június óta, vagyis amióta megszűnt a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben. Döntéseivel és kilátásba helyezett intézkedéseivel lazításba kezdett. A szűk mozgástér fényében érdekes lesz, hogy a elengedi-e a gyeplőt a kormány a jövő évi költségvetésben. Mindeközben nem feledkezhet meg a kormány az Európai Bizottságról sem, Brüsszel ugyanis novemberben friss véleményt mond hazánk kilátásairól.
Úgy tűnik, hogy a kormány minden erejével azon van, hogy valamilyen formában megmentse a dunaújvárosi vasműt. Ezzel azonban egyúttal az eladó fél kerül előnyösebb pozícióba, az orosz tulajdonosok diktálhatják a feltételeket. Távolról sem biztos még ugyanakkor, hogy a tulajdonos megválik a Dunaferrtől, több szempont miatt is rendkívül értékes számára a magyar gyár. Tóth László korábbi vezérigazgató ennek kapcsán úgy véli, hogy a vasmű vesztesége csak játék a számokkal. Éppen ezért egy kompromisszumos megállapodás lenne célszerű és nem is kell olyan messzire menni Európában, hogy ilyet találjunk. Közben viszont az idő sürget, mivel az 1-es kohó felújítása várhatóan tovább húzódik, ami csak fokozza a bizonytalanságot a gyár újabb 3-4 ezer munkavállalója körül.
Alábbi cikkünkben bemutatjuk, hogy a felek milyen pozícióból vágnak neki a tárgyalásoknak és milyen kimenetelek lehetségesek.
Hirtelen gondolta meg magát a kormány a Dunaferr visszavásárlásának ügyében. Döntését valószínűleg az vezérelte, hogy nem szeretné, hogy 1500 ember veszítse el a munkáját Dunaújvárosban és környékén. Ez ugyanis új munkahelyek hiányában az egész térséget kilátástalan helyzet felé sodorná. Ha az orosz tulajdonost meg is győzi ajánlatával, nehezebb dolga lesz megbirkózni a szenvedő acéliparral.
A kormány arról döntött szerdán, hogy a devizaalapú lakáscélú jelzáloghitel, mint termék, "minél korábban" szűnjön meg, azaz nem hosszú évekre elnyújtott problémarendezést szeretne - többek között erről beszélt Varga Mihály a Portfolio.hu-nak adott, csütörtökön készült interjúban. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a társadalmi igazságosság jegyében arról is döntés született: a forintban eladósodott lakáshitelesek összességében nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak, így a forintalapú hiteleseket is támogatni kívánja a kormány. A tárcavezető a problémamegoldás keretéről nem beszélt, mert azt a bankokkal a jövő héten induló tárgyalásokon szeretnék kialakítani. Érzékeltette, hogy bár kompromisszumra törekszenek a tehermegosztásban, de az állam költségvetési mozgástere nagyon szűk, a deficit nem mehet 3% fölé, nehogy visszakerüljünk a túlzott deficit eljárás alá. Varga azt is hangsúlyozta: túlzónak tartja azokat a sajtójelzéseket, miszerint több mint 3 milliárd eurónyi azonnali veszteség jelentkezne a bankok mérlegében.
Annak ellenére, hogy a kormány szigorúan tartja magát az alacsony költségvetési hiánycél teljesítéséhez, komoly veszély fenyegeti az államadósság-szabály idei érvényesülését - ez a legfőbb üzenete az Állami Számvevőszék napokban megjelent, ám indokolatlanul kevés figyelmet kapott féléves költségvetési elemzésének. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a kormány a figyelmeztető hangok és a lehangoló adósságpálya ellenére miért nem aggódik.
Vegyes fogadtatásra talált a kormány nyári uborkaszezonban beharangozott intézkedése, a pedagógusoknak szánt béremelés. Egyesek azon csodálkoznak, hogy mégis hogyan fér bele ez a kiadás az idei költségvetésbe, mások pedig épp azt róják fel, hogy korábban ennél többet ígért a kormány. Mindez azért fordulhatott elő, mert az - egyébként el nem vitatható - béremelés is a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika foglya lett.
Ha a Parlament csütörtöki ülésén elfogadja Varga Mihály legújabb adójavaslatát, akkor a nemzetgazdasági miniszter múlt hétfőn bejelentett második csomagja mintegy 30 milliárddal nagyobb lehet az idei évre. Idén bő 100 milliárd forinttal javíthatja a költségvetést a csomag.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Újabb ukrán támadás történt orosz területen.
Megjelent a legfrissebb Építőipari Trendmonitor.
Május 6-ig véleményezhető társadalmi egyeztetésen.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
