A közgazdászok és szociológusok szerint önmagában kedvező a kínai két gyermek politika feloldása, de nem lesz elegendő a termékenységi ráta növeléséhez. A legfőbb gondot a gyermekvállalási hajlandóság visszaesése jelenti, amit a magas megélhetési költségek okoznak többnyire.
Áprilisban 1,3%-kal kevesebb gyerek született, és 40%-kal többen haltak meg, int egy évvel korábban. Utóbbi adat természetesen a koronavírus-járvány harmadik hullámának hatása. Az év első harmadában több mint 28 ezer fővel lettünk kevesebben, így 80%-kal gyorsabban fogytunk, mint egy évvel korábban.
A nyugdíjas szónak el kell vesztenie enervált, lemondó, feladást sugalló jelentését: a nyugdíjas nem nyugszik, hanem aktív, hozzáadott-értéket termelő, saját magát kiteljesítő életet él, amelynek során kamatoztathatja az élete során felhalmozott tapasztalati és érzelmi tőkéjét. Az öregeket létszámukban és erejükben egyre növekvő társadalmi erőforrásnak kell tekintenünk - saját magukat is annak kell tekinteniük -, akik a családok mellett a munkahelyi közösségeket, a lakóhelyi közösségeket, és végsősoron az egész társadalmat képesek stabilizálni.
Rendkívül lelassult a népességnövekedés az elmúlt évtizedben Kínában, a tízévente elkészített népszámlálás kedden közzétett eredményei szerint mértéke nem volt ilyen alacsony a feljegyzések készítésének kezdete, az 1950-es évek eleje óta.
Folytatódott az elmúlt évek kedvező tendenciája a nemzetközi vándorlásban, 2020-ban is többen tértek haza a korábban elvándoroltak közül, mint ahányan elmentek – derül ki a KSH friss demográfiai kiadványából. Viszont a Brexitnek a várakozásokkal ellentétben nem volt érdemi hatása, elsősorban Ausztriából jöttek haza többen.
Tavaly 64 ezer gyerek született házasságban élő pároknál Magyarországon, utoljára 2006-ban láttunk hasonlóan magas számot. A jelenség mögött nem a több gyerekszülés áll, hanem az, hogy a házasságon kívüli gyerekvállalás népszerűsége drasztikusan visszaesett. Ennek oka pedig a gyerekvállalást ösztönző kedvezmények igénybevétele.
A horvát kormány a hatodik demográfiai stratégia kidolgozására készül 1996 óta, miközben az eddigieket sem valósították meg a súlyos demográfiai gondokkal küszködő országban - írta a Jutarnji List című horvát napilap kedden.
Márciusban az egy évvel korábbihoz képest 40%-kal többen, 16 379-en haltak meg Magyarországon - derül ki a KSH ma közzétett jelentéséből. Az 1983-as, rendkívül magasan tetőző influenzajárvány óta nem volt ilyen nagymértékű a márciusi halálozások száma, aminek hátterében a koronavírus-fertőzés okozta halálozások megnövekedett száma áll.
Ugyan a nők bérhátránya folyamatosan csökken, még mindig kevesebbet keresnek, mint a velük megegyező foglalkozású férfiak. Ennek az egyik oka, hogy a nők kevesebbet használják a képességeiket a munkahelyen, mint a férfiak. Ez a különbség ráadásul a párkapcsolatban élő férfiak és nők között a legnagyobb. De mitől függ a munkahelyi képesség használat és miért használják kevesebbet a nők?
A koronavírus-járvány második hullámának csúcsán hetente 1000-1500 fővel többen haltak meg Magyarországon a szokásosnál. Az idén viszont egyelőre a halálesetek száma kevesebb az ilyenkor jellemzőnél, pedig a koronavírussal kapcsolatos halálesetek száma még a két hullám között sem csökkent nullára. Lehet, hogy nem is olyan halálos a járvány? A különös jelenségre több magyarázat adódik, de sajnos összességében ezek nem azt mutatják, hogy a járványban valóban kevesebben halnának meg.
Magyarország a világ élvonalába tartozik, ha a társadalom biztonságának, boldogságának és egyensúlyának hosszútávú fenntarthatóságát vizsgáljuk – derül ki egy friss kutatásból, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképességi Kutatóközpontja publikált. Hazánk a 36 OECD ország közül a 8. helyet érte el, a dobogó első három helyét Kanada, Ausztrália és Norvégia szerezte meg.
Számunkra a kárpát-medencei egységes gazdasági tér megteremtése, valamint a V4-6 gazdasági tere tűnik kitörési pontnak - írja friss cikkében Matolcsy György, az MNB elnöke, aki több kitörési pontot is felvázolt.
Az előzetes adatok szerint 2021. januárban 7302 gyermek született, és 12 916-an haltak meg - derül ki a KSH mai jelentéséből. 2020 januárjához viszonyítva az élveszületések száma 9,8%-kal csökkent, a halálozásoké pedig 9,6%-kal emelkedett. Mindkét adat összefüggésben áll a koronavírus-járvánnyal: az elhunytak száma azért magasabb, mert naponta 80-100 ember esik áldozatul a betegségnek, a gyerekszületések száma pedig a helyzet okozta gazdasági bizonytalanság miatt csökkenhetett. A népmozgalmi folyamatok következtében a természetes fogyás 52%-kal nőtt, és a 2020. januári 3685-tel szemben 2021 első hónapjában 5614 fő volt.
Több fontos esemény is lesz a héten, amelyek közül az MNB kamatdöntését érdemes kiemelni. Az inflációs félelmek egyre nőnek a fejlett gazdaságokban, és ez vélhetően Magyarországra is begyűrűzik majd (a bázishatás miatt mindenképp), egyelőre viszont nincs nyomás a jegybankon, a forint is technikai korlátai között mozog. A héten emellett kereseti, foglalkoztatottsági statisztikák, valamint a járvány idején fontos népmozgalmi adatok is érkeznek.
A 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, mégis elkerülhetetlenül szükséges erőfeszítések eredményeit.
A demokraták évek óta ígérik, hogy a szövetségi szintű minimálbért 15 dollárra emelik, amit Joe Biden most vélhetően meg is tesz. Az Economic Policy Institute most interaktív ábrán mutatja, hogy ez hány ember jövedelmét érinti az egyes államokban. A térképen látszik, hogy főleg a republikánus többségű államoknak kedvez az intézkedés.
Tavaly decemberben közel 9000 fővel csökkent Magyarország népessége - ez történelmi csúcsot jelent. Az óriási új rekordhoz elsősorban a koronavírus miatti jelentősen megnövekedett halálozás járult hozzá, de év végére a születésszám is váratlanul nagyot esett.
Időről időre születnek koncepciók arról, hogy milyenek lesznek az otthonaink a jövőben. Az a jó ezekben az előrejelzésekben, hogy amint elérjük az adott évet máris ellenőrizhető, hogy mi valósult meg az elképzelésekből és mi maradt továbbra is fikció. Több város is van a világon, ahol a 60-as, 70-es, 80-as évek jövő városának elképzeléseit egy-egy épület formájában meg is valósították, fél évszázaddal később azonban gyakran nevetve tekintünk ezekre, egyfajta retrofuturista koncepcióval illetve. Ezúttal nem 50, mindössze 30 évet megyünk előre az időben, és az NHBC Foundation, Housing Research and Guidance munkája alapján mutatjuk be, hogy a mostani ismereteink szerint várhatóan milyenek lesznek az otthonaink 2050-ben.