Egy hét alatt 3391 fő veszítette életét a KSH legfrissebb heti halálozási adatai szerint, a 2020-as 51. héten. A friss adat továbbra is azt mutatja, hogy jelentős többlethalálozást okoz a koronavírus-járvány Magyarországon, ugyanakkor ennek mértéke elmarad a korábbi hetekben tapasztalttól.
Az új otthonteremtési program egésze nagyjából 300 milliárd forintba kerülhet jövőre a költségvetésnek, és ennek több mint a felét felújításra fordíthatják majd a családok – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Novák Katalin, hangsúlyozva: felülről nyitott keretről van szó. A családügyi minisztert sok más mellett a demográfiai helyzetről, a lakásáfáról és az új családtámogatások részleteiről is kérdeztük. Interjú végi felvetésünkre reagálva a babaváró hitelt és a jelzáloghitel-elengedést érintő jogszabály-módosításra is ígéretet tett a miniszter.
Az elmúlt két évben Magyarországon alig csökkent a népesség. 2020 elején mindössze 3000 fővel éltek keveseben az országban, mint egy évvel korábban, ami meglepőnek tűnhet, ha tudjuk, hogy évről évre mintegy 40 ezerrel kevesebben születnek meg, mint ahányan meghalnak. A jelenség mögött a migrációs folyamatokban bekövetkezett változások állnak, ezen belül is kitüntetett szerepet játszik az ukrán vendégmunkások nagy tömegű bevándorlása. A 2020-as év azonban megtörheti a trendeket.
Az elmúlt évtizedekben nőtt az érettségizettek és a diplomások, míg jelentősen csökkent az alapfokú végzettséggel sem rendelkezők aránya Magyarországon. Bálint Lajos demográfus bemutatta, hogy az iskolázottság olyan tudás megszerzését teszi lehetővé, ami segítségünkre van a betegségek megelőzésében és kezelésében.
Októberben 15%-kal többen haltak meg Magyaországon, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH hozzáteszi: amelynek hátterében a koronavírus-fertőzés okozta halálozások növekvő száma állhat.
A minimálbérek szintje fontos mutatója egy gazdaságnak, de emellett a gazdaságpolitika eszköze is, amivel a bérek növekedését képes befolyásolni. A hazai minimálbér mediánbérhez viszonyított aránya megfelel a nemzetközi átlagnak, emellett vásárlóerő-paritáson számolva megfelel a gazdasági fejlettségünknek. Nemzetközi összehasonlításhoz figyelembe kell venni az adózás hatásait, az adókedvezményeket, és a minimálbér mellett fennálló más szabályozott béreket. Magyarországon különösen fontos a szakképzettek számára meghatározott garantált bérminimum, ami mintegy kétszer annyi embert érint, mint a minimálbér és 30 százalékkal magasabb annál. Előretekintve a gazdaság fenntartható felzárkózási pályáján a minimálbér emelésének első számú forrása a termelékenység és a versenyképesség további javulása.
Az egész világot behálózó globális termelési és szolgáltatási értékláncok eredményeként a gazdaságban minden mindennel és mindenki mindenkivel össze van kötve. A világgazdaság működése a tőke, az áruk, a szolgáltatások, az információ és az emberek szabad mozgásától függ. Ha ebből a komplex szövedékből bármely szál tartósan fölfeslik, az rendkívül súlyosan érintheti, recesszióba taszíthatja az egész rendszert. A koronavírus-pandémiának a világ gazdaságára gyakorolt betegítő hatása ezért rendkívül veszélyes - nem is beszélve a gazdasági el- és bezárkózás melletti atavisztikus erőket fölpumpáló politikai mellékhatásáról. Csak tetézi a kockázatokat, hogy a válságkezelés jellemzően további eladósodáshoz vezető vészhelyzeti eszközei hosszabb távon újabb, mélyebb válsághoz vezethetnek.
Magyarország EU-csatlakozása óta 2019-ben először volt pozitív a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlege, vagyis tavaly már többen térhettek vissza, mint ahányan kivándoroltak – derül ki a KSH most megjelent Demográfiai évkönyvéből. A pozitív fordulat mellett még tavaly is több mint húszezer magyar próbálhatott szerencsét külföldön, utoljára 2013-ban regisztráltak ennél kevesebb kivándorlót. A célországok listáján nincs sok változás, továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság a legvonzóbb a magyarok számára. Persze a hasonló statisztikákat mindig érdemes óvatosan kezelni, hiszen a nemzetközi vándorlás talán a legnehezebben mérhető a szabad európai munkavállalás mellett.
Hazánk településeinek sajátossága, hogy a települések magját alkotó belterületek mellett olyan kevésbé zárt lakott helyeken is nagy számú népesség él, mint a külterületek és a belőlük létrehozott egyéb belterületek. E területek vonzották a vidéki városokból kiköltözők és a városok felé igyekvők több, mint felét 1990 óta, pedig a lakosság kevesebb, mint tizede élt itt akkor. Azaz a vidéki szuburbanizáció 55,1%-a ilyen helyekre irányult. De hiába tartoznak az ország legdinamikusabb területei közé, csak keveset tudunk fejlődésükről, mivel a statisztika és a kutatások többsége - és így a közgondolkozás is - a közigazgatásilag önálló települési szintet követi.
A globális megatrendekre reflektáló NEXT alapcsaládjának új tagját indította el októberben a Budapest Alapkezelő Budapest NEXT Fenntartható Környezet Alap néven. Az újonnan indult alap az alapcsalád két korábbi tagját, a demográfiai változásokra és technológiai szektorra építő alapokat követi, és a környezettudatosság megatrendjére épít. Az alap olyan vállalatokba fektet, amelyek mindennapi működésük során kiemelt figyelmet szentelnek a környezetvédelemnek, elkötelezettek a globális ökológiai egyensúly fenntartásában - derül ki a Budapest Alapkezelő közleményéből.
Jelentős ütést szenvedett el a magyar pénztári szektor tavasszal, a koronavírus mélyen belenyúlt a nyugdíjra gyűjtők zsebébe is. Az elmúlt fél évben a tőkepiacokon látott felívelés a nyugdíjpénztári kasszáknak is jót tett, de még így is van mit ledolgozni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy a nagyobb pénztárak milyen teljesítményt tudnak felmutatni idén. Mint kiderült: egyetlen olyan portfólió van a listán, amely 15% feletti hozamnál jár, a többségük azonban eddig még nem tudta visszahozni az idei évi veszteségeket.
Hazánk lélekszáma 1981 óra töretlenül csökken, az ország jelenlegi lakónépessége megközelítőleg egymillió fővel marad alatta a 39 évvel ezelőttinek. E trend minden valószínűség szerint a következő évtizedekben is folytatódni fog, komoly társadalmi kihívásokat vonva maga után. A népességszám jövőbeli alakulásával kapcsolatban a természetes népmozgalmi folyamatokat, a születések és halálozások számának feltételezhető alakulását övezi a legnagyobb figyelem. Azonban a belső vándormozgalmi folyamatok várhatóan jelentősen módosítani fogják a népesség változásának területi mintázatát, egyes településekben, járásokban súlyosbítva majd az elnéptelenedést, másokban pedig akár az országos trendekkel dacolva népességnövekedéshez vezetve.
Az augusztusi demográfiai adatok alapján kedvezően alakultak a népmozgalmi trendek a nyár végén. Kevesebb halálozás, több születés jellemezte az időszakot, a házasodni kívánók pedig bepótolták a lezárások során elmaradt esküvőket.
Viszonylagos nyugalom várható ezen a héten Magyarországon, ami az érkező gazdasági mutatókat illeti, az ÁKK és az MNB szokásos tenderei mellett a népmozgalom első féléves alakulása és a második negyedéves fizetési mérleg lesz érdekes. A legfontosabb esemény az MNB kamatdöntő ülése lesz, ahol azonban számítunk semmi váratlanra. A jegybank csütörtöki inflációs jelentésére is érdemes lesz odafigyelni. A világgazdaságban sokkal mozgalmasabban alakul a hét: érkeznek a szeptemberi BMI-k, Jerome Powell pedig többször is kamerák elé áll a héten. Utóbbinak jelentős hatása lehet a globális piacokra, ezáltal a magyar tőzsdére és a forint árfolyamára is, bár nem valószínű, hogy Powell sok újat mond majd a múltheti Fed-értékeléshez és előrejelzéshez képest.
21%-os hozamot ért el eddig idén Will Danoff, a Fidelity Investments egyik legismertebb portfóliómenedzsere, mégis menekül a pénz a 230 milliárd dolláros alapjából. Danoff kerek-perec megmondta, hogy mi a probléma: a befektetési alapok nem elég szexik - írja a Bloomberg.
Reprezentatív, azaz a teljes magyar társadalmat leképező adatgyűjtés keretében próbanépszámlálást indít augusztus 31-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A próbafelvétel célja, hogy adatokkal segítse a 2021. évi népszámlálás szakmai előkészítését. A részvétel önkéntes, egy-egy kitöltő közel 350 háztartást képvisel – olvasható a statisztikai hivatal hétfői közleményében.
Az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely gondozásában jelent meg a Jövőnk a gyermek című tanulmánykötet, amelyben a szakértők új terveket vetettek fel Magyarország népesedési helyzetének javítására.
A koronavírus világjárvánnyá erősödése átrajzolta a gazdasági normákat. A korábban elképzelhetetlen, jogszabályokban is tiltott gyakorlatok, mint például az EU fiskális szabályainak lazább értelmezése a pandémiás helyzettel teljesen elfogadottá vált. Ez alól a fejlett gazdaságokban megfigyelt szekuláris stagnálás, azaz a hosszú távú, nagyon lassú növekedés elmélete sem kivétel. Vajon elmélyíti, megváltoztatja vagy enyhíti ezt a világjárvány? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ. Előtte azonban tisztáznunk kell, mikor és miért beszélnek szekuláris stagnálásról, mik az okai és hogyan lehet leküzdeni, valamint ezzel újra gyorsuló fellendülési pályára állítani a fejlett országok gazdasági növekedését. A kérdés nem triviális Magyarország szempontjából sem, mert bár felzárkózási pályán van a magyar gazdaság, annak üteme és így az életszínvonal növekedése sok szálon függ a fejlett gazdaságok növekedési potenciájától, leginkább, mert ezek az országok képezik hazánk export piacának a meghatározó részét.
Okos és mély reformokra van szükség, hogy Magyarország megnyerje a 2020-as évtizedet - vélekedik Matolcsy György legújabb publicisztikájában. Szerinte késlekedni sem szabad, ezeket az átalakításokat még az évtized első három évében el kell indítani.
Folyamatosan nő a születésszám 2012 óta Magyarországon - mondta a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnökhelyettese hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Az MTI beszámolója szerint Utassy Jenő azt is közölte, ez a növekedés ott tart, hogy 2020 eddig eltelt minden hónapjában magasabb volt a születésszám, mint 2019 azonos időszakában. A két állítás közül az egyik helytálló, a másik nem.