demográfia

Súlyos a helyzet: évtizedek óta nem látott problémákkal nézhetünk szembe Magyarországon

Súlyos a helyzet: évtizedek óta nem látott problémákkal nézhetünk szembe Magyarországon

Hatalmas, drasztikus áremelkedésről számoltak be a Videoton Holding által szervezett székesfehérvári konferencián a vállalatok igazagatói. A beszállítókkal a napokig tartó ártárgyalások öt percessé csökkentek: vagy elfogadják a cégek a magas árakat, vagy eladják másnak az alapanyagokat, alkatrészeket. Ezt azért is tudják megtenni, mert súlyos alapanyaghiány korlátozza a termelést, ezért a cégek elfogadják a magasabb árakat. A helyzet olyan nehéz, amit a vállalatvezetők nem láttak karrierjük során.

Váratlanul visszaesett a születésszám Magyarországon

Váratlanul visszaesett a születésszám Magyarországon

2022 márciusában 6970 gyermek született, 11%-kal, 844 újszülöttel kevesebb az egy évvel korábbinál - derül ki a KSH ma közzétett népmozgalmi adataiból. A teljes első negyedév hasonló, 12%-os visszaesést mutat az egy évvel korábbihoz képest.

Elárulta a két legfőbb kormányzati feladatot Orbán Viktor politikai igazgatója

Elárulta a két legfőbb kormányzati feladatot Orbán Viktor politikai igazgatója

A biztonság erősítése, „a hadseregfejlesztés a következő évek egyik kulcsterülete lesz”, a másik pedig a családtámogatási rendszer, mert közel kell kerülni a társadalom fenntarthatóságát jelentő 2,1-es reprodukciós rátához és „én azt remélem”, hogy lesznek új családtámogatási intézkedések az ország gazdasági teherbíróképessége függvényében – jelentette ki a Telexnek adott rövid videóinterjúban Orbán Balázs.

Nyugdíjra gyűjtenék, de melyik nyugdíjpénztárt válasszam?

Nyugdíjra gyűjtenék, de melyik nyugdíjpénztárt válasszam?

Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárat érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk első részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik még messzebb vannak a nyugdíjas kortól, így kicsivel nagyobb kockázatot is hajlandóak vállalni a magasabb várható hozamért cserébe.

Évek óta nem született ilyen kevés gyermek Magyarországon

Évek óta nem született ilyen kevés gyermek Magyarországon

Az előzetes adatok szerint februárban alig több mint 6 ezer gyermek született, miközben több mint 12 ezren haltak meg a KSH adatai szerint. Ilyen alacsony születésszámot az elmúlt években egyetlen hónapban sem láttunk.

A választások után nyugdíjreformra lehet szükség - Nem mindegy, melyik ország példáját követjük

A választások után nyugdíjreformra lehet szükség - Nem mindegy, melyik ország példáját követjük

Az EU/EGT tagállamok nyugdíjrendszereiben bevált automatikus korrekciós és kiegyenlítő megoldások ismerete nélkülözhetetlen bármely lehetséges magyar nyugdíjreformhoz. Amire egyébként a választások eredményétől függetlenül mielőbb szükség lesz, mert a magánnyugdíjpénztárak 2010-es visszaállamosítása - azaz a megreformált nyugdíjrendszer reformmentesítése -, a 2011-es radikális szigorítások, és általában a demográfiai osztalék aranykorának bealkonyulása után megint visszatérhetünk a kiindulópontra, és szembesülhetünk ugyanazokkal a rendszerszintű problémákkal, mint az 1990-es években. Eközben a nyugdíj-kiadások a 13. havi nyugdíj, a Nők40 és egyéb plusz juttatások, a finanszírozási kockázatok pedig a pandémia és az orosz-ukrán háború következtében nagyságrendekkel nőttek. Emiatt elengedhetetlen, hogy megismerjünk minden bevált - vagy legalábbis kipróbált - európai megoldást annak érdekében, hogy a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon is fenntartható maradjon és minden érintett számára méltányosabb legyen.

Ez a támogatás lehet az ország kistelepüléseinek megmentője

Ez a támogatás lehet az ország kistelepüléseinek megmentője

Nemrég megvizsgáltuk, hogy mely településeken csökkent és mely településeken növekedett az elmúlt 20 év alatt legjobban a népességszám, ezúttal viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy a családi otthonteremtési kedvezményeknek vajon van-e szerepe a lakosságszám stabilizálódásában. Az OTP Ingatlanpont segítségével a falusi CSOK és a népességszám változása közti összefüggéseket kerestük.

Valósággal felrobbant a lakosságszám ezeken a településeken

Valósággal felrobbant a lakosságszám ezeken a településeken

Legutóbbi cikkünkben a népességcsökkenés által leginkább sújtott településeinket mutattuk be, ezúttal viszont a másik oldalt, vagyis azokat a településeket gyűjtöttük össze, ahol 2000 és 2020 között a legnagyobb arányú volt a népességnövekedés. Nem meglepő, hogy főként Budapest elővárosában található településekről van szó, viszont a legnagyobb arányú népességrobbanás nem itt, hanem az egyik nyugati megyeszékhelyünk agglomerációjában következett be. Íme az érintett települések.

Ezt nem gondoltuk volna a magyar házasságokról

Ezt nem gondoltuk volna a magyar házasságokról

Február 13-tól indul a Házasság hete. A Népességtudományi Kutatóintézet főmunkatársa, Lívia Murinkó azt vizsgálta, hogy a hét egyes napjai mennyire népszerűek házasságkötés szempontjából – írja Facebbok-oldalán a szervezet.

Teljes elnéptelenedés fenyegeti ezeket a falvakat – Íme a népességváltozás legnagyobb vesztesei

Teljes elnéptelenedés fenyegeti ezeket a falvakat – Íme a népességváltozás legnagyobb vesztesei

Magyarország népessége 1982 óta csökken, kevés szó esik viszont arról, hogy ez a csökkenés pontosan melyik országrészeket érinti leginkább. Vajon mi történt Budapest lakosságszámával az ezredforduló óta? És hányan laknak ma a legkisebb községeinkben a 20 évvel ezelőttihez képest? Az alábbiakban a KSH számai alapján annak néztünk utána, hogy melyek azok és hol vannak azok a települések, amik 2000 óta a legnagyobb népességvesztést szenvedték el, külön bemutatva a községeket, a városokat, a megyei jogú városokat és Budapestet.

Elszállt a lakások ára Magyarországon: de valóban jobb helyzetben vannak-e azok a vevők, akikről első látásra azt gondolnánk?

Elszállt a lakások ára Magyarországon: de valóban jobb helyzetben vannak-e azok a vevők, akikről első látásra azt gondolnánk?

Milyen kapcsolat van Magyarországon a helyi munkaerőpiac és az ingatlanpiac között? Rossz hír-e azoknak, akik új lakást akarnak venni a környéken, ha egy kistérségben jobban nőnek a bérek, mint máshol? Számíthatnak-e arra, hogy az ingatlanárak is hasonló mértékben növekednek majd? Ebben az írásban a területi egyensúly modellje és egy újonnan fejlesztett adatbázis segítségével keressük a választ ezekre a kérdésekre.

Kutatás bizonyítja: ha így végződik a vezetékneved, nagyobb eséllyel tartozol az elithez Magyarországon

Kutatás bizonyítja: ha így végződik a vezetékneved, nagyobb eséllyel tartozol az elithez Magyarországon

A szemünk és a hajunk színét biztosan a szüleinktől örököljük, ahogy legtöbbször a családnevüket is. De mennyire örököljük a társadalomban betöltött szerepünket, sikerességünket? Ez a generációk közti társadalmi mobilitás kutatásának alapkérdése. Napjainkban nagyon sok közéleti vitát folytatunk a növekvő egyenlőtlenségről, illetve a szabadpiac és az azt ellenőrizni hivatott intézmények szerepéről az egyenlőtlenség fenntartásában vagy enyhítésében. Sokan gondolják, hogy az intézmények “helyrebillentésével” igazságosabb társadalmat hozhatunk létre. Ehhez viszont tudnunk kéne, hogy általában mekkora az intézményi változások szerepe a társadalmi rétegződés alakulásában.  A KRTK kutatói ennek mentek utána magyar adatok segítségével.

Tragikus 2021-es év: történelmi csúcson a halálozások száma

Tragikus 2021-es év: történelmi csúcson a halálozások száma

Tavaly mintegy 155 ezer ember halt meg Magyarországon, többen, mint a második világháború óta bármikor. Az óriási emberveszteség oka a koronavírus-járvány, aminek a 2-3. hullám az év elejét, a 4. hulláma pedig az év végét sújtotta. 2021-ben javult a gyerekvállalási kedv, ám a szülőképes korosztály szűkülése miatt ez alig látszik a születések számában. A házasságkötések száma 35 éve nem volt ilyen magas, mint tavaly.

Ez az egyetlen reménye Budapestnek, hogy élhető város maradjon

Ez az egyetlen reménye Budapestnek, hogy élhető város maradjon

2030-ben az előrejelzések szerint száztíz olyan város lesz, aminek a lakossága meghaladja az ötmilliót és ebből hatvanhatnak a népessége túllépi a tízmilliós határt. Úgy tűnik, a városok iránt az emberiség érdeklődése töretlen, jelenleg a világnépesség 54 százaléka, 2050-re várhatóan 70 százaléka lesz városlakó. A várossal kapcsolatos elvárások alapját a jó munkalehetőség, a biztonság és a szolgáltatások adják, de vajon a mai kor városaira is érvényesek ezek? Mit kell tennünk, hogy a jövő városai is élhetők és emberfókuszúak legyenek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett - Budapest és más nagyvárosok példáin keresztül - a TEDx Danubia Future Life Salon eseményén Kozák Ákos, szociológus-jövőkutató és Schrancz Mihály, építész, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója.

Bérháború Magyarországon: már nem csak az osztrák és német fizetésekkel kell versenyezni

Bérháború Magyarországon: már nem csak az osztrák és német fizetésekkel kell versenyezni

Hamarosan újra nagyon súlyos lehet a munkaerőhiány a turizmusban, miután az idei évben élénkülés várható a szektorban. Már most is a bevételek elmaradásával fenyeget a rengeteg betöltetlen álláshely, és amint felpörög a turizmus, szinte tarthatatlanná válik a helyzet. A turizmusban még nem dolgozik sok külföldi munkavállaló, azonban valószínűleg szükség lesz a toborzásukra. A gazdaság más szektoraiban, az iparban és az építőiparban több külföldi munkavállaló dolgozik, ám ez sem oldotta meg a problémákat. A vállalatok egymástól viszik el a dolgozókat, egyre magasabb áron.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Magyar üzletlánc saját márkás terméke is felkerült a szégyenlistára
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.