Az elszámolásnak köszönhetően átlagosan 20%-kal, vagyis közel 100 milliárd forinttal csökkent a devizahitelesek éves törlesztési terhe. További mintegy 100 milliárd forintot kaptak kézhez a már lezárt hitelszerződéssel rendelkezők. De vajon elfogyasztják az összeget az ügyfelek vagy megtakarítják? Ezt derítette ki egy felmérés.
A felszámolás, illetve végelszámolás alatt álló pénzügyi intézmények esetében az elszámolást a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) által kijelölt felszámoló, illetve végelszámoló biztosnak kell elvégeznie - közölte Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője az MTI megkeresésére pénteken.
Naponta 45-60 új fogyasztói kérelem érkezik a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) az elszámolással, forintosítással kapcsolatban, a május 26-ig beadott 419 kérelem többsége a helyes elszámolás megállapítását kérte - tájékoztatta Kovács Erika, a testület elnöke az MTI-t.
Sokan csalódtak az elszámolásokban, mivel szerintük nem csökkentette eléggé a devizahitelesek terhét. Ha azonban nem lett volna elszámolás és forintosítás, egy tipikus adós törlesztőrészlete a svájci jegybank döntése miatt legalább a másfélszerese lenne a mostaninak - mutatja alábbi példánk.
A rekordnak számító tavalyi 506 milliárd forintos veszteség után ismét nyereséges lett a magyar hitelintézeti szektor. Az MNB imént közzétett adatai szerint az első negyedévben 62,8 milliárd forintos adózott eredményt értek el a hitelintézetek. A 156 hitelintézetből 108 volt nyereséges.
Az esetleges hitelkiváltásokat és a panaszos eseteket leszámítva lecsengett a devizahiteles elszámolás: a bankok döntő többsége tájékoztatta ügyfeleit az április 30-ai határidőig. A második kör, vagyis a forinthitelesek és a devizában törlesztők elszámolása azonban csak ezután következik.
Most már a forintosított devizahitellel rendelkezők is érzik a jegybanki kamatcsökkentések jótékony hatásait: a következő kamatperiódusban várhatóan csökkenni fog a forintosított devizahitelek törlesztőrészlete, az alapkamattal szorosan együttmozgó 3 havi Bubor ugyanis a februári 2,1%-ról mára 1,68%-ra csökkent. A devizahitelesek most azért imádkozhatnak, hogy ne kényszerüljön az MNB a következő hónapokban, években kamatemelésre. Egy példán szemléltetjük, mi ennek a tétje.
Tavaly októberben és novemberben mintegy 9 milliárd eurót adott az MNB a bankoknak az elszámolások és a forintosítás forintgyengítő hatásainak kivédése érdekében. Mivel a forintért cserébe kapott devizát akkor visszahelyezték a bankok a jegybankhoz, az MNB devizatartalékát jórészt csak olyan ütemben csökkenti a devizahitelek kivezetése, amilyen ütemben külső forrásaikat lezárják a bankok. Az MNB friss közleménye a devizatartalék biztonságos szintjére hivatkozva most teljes egészében lehetőséget ad a bankoknak arra, hogy az eddig tervezettnél gyorsabban építsék le külső forrásaikat.
Mivel a devizahitelesek többsége április utolsó vagy május első hetében kapta meg az elszámoló levelét, napokon belül két fontos határidő is lejár számukra, amelyekre érdemes odafigyelni. Egyrészt most nyújtható be panasz utoljára az elszámolási tájékoztató tartalma ellen, másrészt jelezni kell, ha valaki a forintosítást elkerülve devizában szeretne maradni. Ha valaki bármelyiket elmulasztja, elesik a lehetőségtől.
Akár az eddig hittnél is nagyobb mértékben ugorhat meg az árfolyamgátasok törlesztőrészlete a rögzítés lejártakor, 2-3 év múlva. A devizahiteles elszámolás óta ugyanis nem engedik el nekik a rögzített törlesztőrészlet feletti kamattörlesztést sem, hanem az felhalmozódik, és a tőkével együtt meg kell majd kezdeni a törlesztését az árfolyamgát időszakának végén. A kellemetlen meglepetést elkerülendő érdemes már most külön kérni a banktól a rögzítés megszüntetését.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz több mint 11 ezer megkeresés, információkérés érkezett a devizahiteles elszámolással kapcsolatban, a Pénzügyi Békéltető Testülethez pedig 323 ügyfél adott be panaszt a legfrissebb adatok szerint - mondta Szabó József, a fogyasztóvédelmi központ igazgatója pénteken az MNB sajtótájékoztatóján.
Négy éve nem látott szintre csökkent a nem fizető lakossági hitelek állománya és aránya is a magyar bankoknál. Ez azonban jórészt technikai hatásra kövezett be, ezért talán még kedvezőbb fejlemény, hogy az eddiginél sokkal kevesebben vannak azok, akik a lakásuk értékének 90%-ánál is többel tartoznak a bankjuknak. A háttérben az elszámolás áll, amely radikálisan javította a nem teljesítő adósok helyzetét, de félő, hogy csak átmenetileg.
Az MNB újabb bírságokat szabott ki az elszámolási határidőt megsértő pénzügyi intézményekkel szemben. Két pénzügyi vállalkozás és egy kereskedelmi bank összesen 7,5 millió forint bírságot kapott amiatt, mert késve küldte ki a fogyasztóknak az elszámolási értesítők egy részét - olvasható a jegybank közleményében. Az egyik többmilliós bírságot az MNB az MKB Banknak rótta ki, amelynek tulajdonosi jogaival saját maga rendelkezik.
Elismerte az MNB, hogy a korábban becsült 25-30 százalék helyett inkább átlagosan közel 20 százalékkal csökkent a devizahitelesek törlesztőrészlete az elszámolások hatására. Az autóhitelek forintosítását büntetéssel kényszerítené ki a jegybank a bankoktól.
Évek óta lebegtették, most benyújtották: szerdán este megjelent a parlament honlapján a magáncsődről szóló 146 oldalas, elsőre borzalmasan bonyolultnak tűnő törvényjavaslat. A két ütemben (idén szeptember 1-jétől, illetve jövő év október 1-jétől) önkéntesen választható magáncsőd szabályozott keretek között rendezné a túladósodott, de elégséges vagyonnal és jövedelemmel rendelkező családok adósságát. Az adós pénzügyi sorsáról bíróságon kívül, ennek sikertelensége esetén bíróságon, szavazással maguk a hitelezők dönthetnek, a jelzáloghitelezők kvázi vétójoga mellett. Ha ez sem sikerül, a bíróság maga dönt. Ha elindul az eljárás, 5-7 évig az adós csaknem minden pénzmozgását szorosan figyelni fogja egy kormánytisztviselő. Jó esetben is alig több mint 40 ezer forintot költhet el szabadon egy hónapban, hogy kellő törlesztési fegyelem esetén a megmaradt tartozását az időszak végén végleg elengedjék. Egyelőre nehéz megmondani, lesz-e érdemi számú jelentkező az agyonszabályozott tortúrára, mindenesetre most 13+1 kérdés és válasz formájában megpróbáljuk kibogozni a törvényjavaslatot.
Átlagosan 20%-kal csökkent a normál módon törlesztő devizahitelesek törlesztőrészlete, ezek 82%-a jelentős tehercsökkenést érzékel - közölte a Magyar Bankszövetség adatait a szervezet sajtótájékoztatóján Kovács Levente főtitkár. Az ügyfelek mindössze 1-2%-ának nőtt a törlesztőrészlete, de jórészt nem közvetlenül az elszámolás miatt - derült ki Becsei András alelnök szavaiból.
Miért van az, hogy valaki többet törlesztett eddig, mint amekkora hitelt felvett, és még a devizahiteles elszámolás után is nagyobb a tartozása az eredeti hitelösszegnél? Az alábbiakban ezt a problémát járjuk körbe röviden.
Az elszámoló levél kézhezvétele után közel 3 hónapjuk van arra a forintosított devizahitellel rendelkezőknek, hogy hitelüket díjmentesen felmondják, majd további 3 hónapjuk, hogy új hitellel váltsák ki. Az elmúlt hetekben több becslés is napvilágot látott arról, hányan fognak élni a lehetőséggel. A bankok számára ez különösen fontos, hiszen meghatározza, hány új ügyfelet szerezhetnek és hány régit veszíthetnek. A becslések 5 és 20 százalék között szórnak, ami 20-80 ezer szerződést jelent.
Számos olyan egykori devizahiteles él Magyarországon, akinek valaki átvállalta a hitelét az elmúlt években. Például azért, mert megvásárolta a lakását vagy autóját, és a hitel is "ment vele együtt". Nos, ők most nincsenek kellemes helyzetben: futhatnak az elszámolási összeg egy része után.
Nem tud magához térni a kulcsfontosságú német piac.
Válaszokat kaptunk a kérdéseinkre.
Remélik, Brüsszel is nekik ad igazat.
Ezt nagyon nem így tervezték.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
