A kormány eddig három programban, több mint 320 ezer devizahitelesnek nyújtott valamilyen segítséget, de a segítségnyújtás eszközeit tekintve lényegében kimerítette a lehetőségeket - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a TV2 Mokka című műsorában, szerdán.
Vannak olyan beruházások, amelyek a korábbi, magasabb kamatpálya mellett nem lettek volna életképesek, emiatt az ügyfél és a bank részéről sem lett volna racionális ezek elindítása, illetve megfinanszírozása. Az MNB új hitelprogramja azonban változtathat ezen - mondja Soltész Gergő, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, egyben az FHB Bank Zrt. vezérigazgatója. Soltész szerint már többen jelezték bankjuknál érdeklődésüket az új hitelek iránt, ugyanakkor még több kérdés is tisztázásra vár, például, hogy mit tekint a program forgóeszköz-finanszírozásnak.
A fizetésképtelenségi okok között leggyakrabban a munkanélküliség áll, ezen kívül az alacsony jövedelem, a fizetés vagy nyugdíj letiltása, a rövid távú problémák, a megnövekedett törlesztőrészletek és az áll, hogy az ügyfél járulékokból él. Az Intrum Justitia követeléskezelő frissen kiadott tanulmányában rávilágított arra is, hogy az okok között a megnövekedett törlesztőrészletre való hivatkozás felére (4%) csökkent 2010 óta.
Egy március végi jogszabály-módosítás értelmében idén május 31-éig kérhetik a jogosultak, hogy felvegye őket bankjuk az árfolyamgát konstrukcióba. A program 2017 közepéig rögzített árfolyamon való törlesztést tesz lehetővé a deviza jelzáloghitelek esetében. Az időközben ki nem fizetett összegnek később csak a tőkerészét kell majd törleszteni, így az évek során több százezer forintos megtakarítást érhet el egy átlagos devizahiteles ahhoz képest, mintha nem lépne be a programba. Nem elképzelhetetlen, hogy módosítja a parlament a határidőt, de már kétszer meghosszabbították a programot (december 31., majd március 29. volt a korábbi határidő), így aki akarta, nagy valószínűséggel igénybe vette a lehetőséget. Mivel jelen állás szerint négy hét van már csak hátra, összefoglaljuk cikkünkben, mit érdemes tudni a konstrukcióról és a program állásáról.
Ahogyan az tegnap kiderült, a korábbi híreknek megfelelően az MNB valóban a PSZÁF integrálására készül. Erről szóló vitaanyagában a jegybank kifejti, hogy egy felügyeleti funkcióval is megerősített központi bankra lenne szükség annak érdekében, hogy a rendszerszintű kockázatokat a jövőben időben felismerjék, ne becsüljék alá, és képesek legyenek megfelelően kezelni. A tisztázatlan jog- és feladatköröket is meg kellene határozni. A PSZÁF integrálása nem lenne teljeskörű: a értékpapírpiac-felügyeleti funkciót az MNB külön intézményre bízná. Az eddig nem létező bankszanálás feladatát is felvállalná a jegybank.
Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke úgy véli, higgadtan kell végiggondolni a felügyelet és a jegybank összevonásának lehetőségét; a felügyelet elnöke a Magyar Nemzetnek azt is hozzátette: nem tud arról, hogy az ügyben politikai szinten bármilyen előterjesztés vagy döntés született volna.
Most már érdemes óvatosak lenni.
Indul a Manhattan terv 2.0.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ellehetetlenítené a világ elsőszámú egyetemét.
Donald Tusk a lengyel elnökválasztás legnagyobb botrányának nevezte az ellenzéki jelölt vállalását.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
