devizahitel

2014. június 16. 18:05 | Portfolio

Több százezer devizahitelt kellene újraszámolni

Az árfolyamkockázatok viselése, az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés ügyében is jogegységi határozatot hozott ma a Kúria. Az árfolyamréssel kapcsolatos döntés megfelel a Kásler-ítéletben született döntésnek: helyette az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is. A másik két kérdésben minden attól függ, mit tartalmaz az egyedi hitelszerződés, és milyen tájékoztatást kapott benne a fogyasztó. A döntés teljes, nemzetgazdasági szintű pénzügyi hatása ennek következtében aligha kiszámítható, a több százezer devizahitel-szerződést egyedileg kellene megvizsgálni. Tiszta helyzetet most már csak a kormány és a parlament teremthet.

Fontosabb részletek

• Az árfolyamkockázat ügyfélre hárításának tisztességessége főszabály szerint nem vizsgálható.
• Ha azonban az átlagos ügyfél számára nem érthető az adott szerződésben megfogalmazott árfolyamkockázat, az semmissé teheti a szerződést.
• Minden olyan szerződésmódosítás tisztességtelen, ahol a fogyasztó számára világosan és egyértelműen nem határozták meg, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Esélyes, hogy a devizahitelek jelentős része ide tartozik.
• Az árfolyamrés a vártnak megfelelően tisztességtelen és semmis.
• Jó hír a bankoknak, hogy az árfolyamkockázatok áthárítása miatt nem érvénytelenek a devizahitel-szerződések, azonban az ördög az egyoldalú kamatemelések egyedi tisztességtelenségében rejlik.
• Az elemzők szerint a hatások egyelőre kiszámíthatatlanok.
• Rogán Antal szerint több százmilliárdos devizahiteles csomag készül.

2014. június 16. 16:56 | Portfolio

300 milliárdos devizahitel-kérdés: mi lesz az egyoldalú kamatemelésekkel?

A devizahitelek árfolyamváltozásait lényegében helyben hagyta, a különnemű (vételi és eladási) árfolyamok használatát, vagyis az árfolyamrést viszont semmissé nyilvánította hétfőn a Kúria. A legbizonytalanabb az egyoldalú szerződésmódosítások sorsa, amelyekkel kapcsolatban egy korábbi, 2012-es véleményére utalt vissza a testület. Ez alapján dönthetik el a bíróságok, tisztességtelen volt-e egy-egy hitelszerződésben az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezés. Hogy mekkora lesz az emiatt kijavítandó hitelszerződések aránya, nem tudni, de talán mindegy is: a kormány egységes megoldással készül.

2014. június 16. 15:53 | Portfolio

Bejelentette Rogán: több százmilliárdos csomag készül

Mindent vissza kell fizetniük a bankoknak, amit jogtalanul elvettek az adósoktól - reagált a Fidesz frakcióvezetője a Kúria hétfői jogegységi határozatára a Reuters beszámolója szerint. Bár a Kúria döntése az összes lakossági devizahitelre vonatkozik, Rogán a jelzáloghitelekről (köztük a szabad felhasználásúakról) beszélt.

2014. június 16. 15:34 | Portfolio

Megszólaltak az elemzők a Kúria döntése után

Nyitva maradt az egyoldalú szerződésmódosítások ügye a Kúria mai döntésével, ezért egyelőre nem számszerűsíthetők a bankszektorra gyakorolt hatások - vélik elemzők.

2014. június 16. 06:35 | Palkó István

Ítéletnap a devizahiteleknél - Óriási a tét

Aligha létezhet nagyobb hatalom a devizahitelek sorsát illetően, mint amekkora most a Kúria kezében van. Óriási a bizonytalanság, de akár már ma eldőlhet mind a három alapvető kérdés:

1. Törvénytelen volt-e az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? E kis valószínűségű döntés a Portfolio becslései szerint egyszeriben 2166 milliárdot mozgatna meg a bankok felől az ügyfelek felé.
2. Törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások? A tét becsléseink szerint visszamenőleg 312 milliárd elvesztése lehet a bankoknak, közepes valószínűséggel.
3. Törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? A döntés mintegy 96 milliárd forintba kerülhet a bankoknak nagy valószínűség mellett.

Ha azzal is számolunk, hogy az ügyfelek követelése 5 év után elévülhet, mindennél valamivel kisebb, rendre 2154 milliárd; 312 milliárd, illetve 35 milliárd forint sorsa dőlhet el a három kérdésben. Feltéve persze, hogy a kormány hamarosan a lakossági devizahitek széles tömegére kiterjeszti a Kúria egyedi perekben irányadó döntését, aminek nagy az esélye.

2014. június 14. 07:00 | Palkó István

Durva devizahiteles csomagra számít a piac

Nem húzza már sokáig az időt a kormány a devizahiteles csomag összeállításával. Hogy mennyire radikális intézkedések várhatók, az nagyban függ a Kúria (legkorábban hétfői) döntésétől. Ennek a legnagyobb tétje az, hogy az árfolyamréshez hasonlóan hozzányúlnak-e az egyoldalú kamatváltoztatásokhoz is. Elemzőket és alapkezelőket kérdeztünk arról, mire számítanak. Piaci konszenzusunk azt mutatja, hogy a bankszektorra 150-400, az OTP-re 25-90 milliárd forintos egyszeri veszteség vár. Ez nem apokaliptikus méretű, de akár a végtörlesztésével felérő hatás lenne.

2014. június 13. 11:00 | Palkó István

De most komolyan: mi az, hogy árfolyamrés?

Tisztességtelen, ezért semmis az árfolyamrés alkalmazása a lakossági devizahiteleknél - ha mást nem is, ezt várhatóan ki fogja mondani hétfőn a Kúria jogegységi határozat keretében, általánosítva ezzel a múlt héten végződött Kásler-per ítéletét. Bár a Magyar Bankszövetség hallgat, mint a sír, a bankok jellemzően vitatják a Kúria álláspontját, mondván, valós szolgáltatás áll a különnemű (vételi és eladási típusú) árfolyamok használata mögött. Egy hazai nagybank gyakorlata alapján, kérdés-válasz formában az alábbiakban bemutatjuk, mi indokolhatja az árfolyamrés alkalmazását a bankoknál. Röviden: az árfolyamrés a bank (a devizaalapú hitelek konverziójával kapcsolatban) felmerült költségeinek és napon belüli kockázatainak a fedezésére szolgál. Az Olvasó megítélésére bízzuk, ez alapján tisztességtelen-e.

2014. június 12. 20:38 | Portfolio

207 ezer forintnyi ingyenpénz a devizahiteleseknek

Átlagosan 207 ezer forint megfizetésétől mentesült végleg eddig egy árfolyamgátba belépett devizahiteles - számítható ki az MNB csütörtökön közzétett, április végi állapotot tükröző adataiból. Az árfolyamrögzítést kérők száma áprilisban megugrott, ami valószínűleg a jogosultak köre jogszabályi szélesítésének és a tartósan gyenge forintnak is köszönhető.

2014. június 12. 16:02 | Portfolio

Hoppon maradhatnak a régi devizahitelesek - Megússzák a bankok?

Hamarosan több olyan döntést is hozhat a Kúria, amely alapján pénzvisszatérítés illetheti meg a devizahiteleseket. De vajon a már lezárt hitelszerződésekre és a nagyon régi pénzmozgásokra is vonatkozik ez? Például a végtörlesztők is kaphatnak pénzt? Megkérdeztünk ügyvédeket, mit mondanak a jogszabályok, és mi a véleményük erről. Válaszuk alapján valószínű, hogy csak az elmúlt 5 évben történt pénzmozgások után igényelhető vissza a jogosulatlanul használt (folyósítási és/vagy törlesztési) árfolyamrés, ugyanis a devizahitelesek árfolyamrés visszafizetése iránti követelése 5 év után elévülhet. Ez jó hír a bankoknak, hisz korlátozhatja veszteségeiket.

2014. június 12. 09:49 | Portfolio

Varga a devizahitelekről: a Kúria döntése után azonnal lép a kormány

A Kúria döntése után a lehető leggyorsabban szeretné elkészíteni javaslatát a kormány a devizahitelek kivezetésére - mondta Varga Mihály csütörtökön a Kossuth Rádióban. A nemzetgazdasági miniszter szerint több forgatókönyvvel készülnek, és a kérdésről a bankokkal is egyeztetnek.

2014. június 12. 08:38 | Portfolio

Devizahitelek: megszólalt a Kúria, nagy bejelentés jöhet hétfőn

Június 16-án, vagyis hétfőn 12.30-kor tájékoztatja a sajtót a Kúria a Polgári Kollégium nem nyilvános ülésének eredményéről - közölte az intézmény. Az ülésnek óriási a tétje: az árfolyamrés tisztességtelensége mellett az egyoldalú szerződésmódosításokról (kamatváltoztatások) és az árfolyamkockázat ügyfélre hárításáról is jogegységi döntés születhet.

2014. június 12. 06:30 | Palkó István

Csak év végéig legyen ennek vége! - Megszólal a CIB-vezér

Marad a CIB Magyarországon, pedig izzasztó nyaruk lesz a hazai bankvezéreknek: a Kúria döntése és a kormány devizahiteles csomagja mellett a hitelfolyósításokat érintő szigorítások is húsbavágóan érinthetik bankjuk üzletét. A CIB Banknak is érdekes lehet az MNB bad bank koncepciója, ezért a fentiek mellett erről is megkérdeztük Simák Pált, a társaság nemrég érkezett elnök-vezérigazgatóját. Kiderült: a bankot hiába keresnénk az állampapír-piaci hozamesés mögött, a devizahiteles ügynek pedig Simák szerint év végéig le kell zárulnia.

2014. június 11. 06:35 | Portfolio

Friss banki rangsor: így várja az OTP a devizahiteles döntést

Idén is folytatódik az évek óta tartó kettészakadás a régió bankpiacán: a lengyel és cseh bankok hasítanak, az osztrákok és a magyarok összehúzódnak. A Raiffeisennél és az OTP-nél az ukrán és orosz fejlemények okoznak fejfájást, a magyar devizahiteles ügy viszont nemcsak nekik, hanem az Erstének is a körmére éghet. Pedig ezek a bankok küzdenek most is a legalacsonyabb megtérüléssel, és eredményjavulást leginkább a költségcsökkentéstől remélhetnek, miközben a csehek és lengyelek stabil eredményszámokkal büszkélkednek. Az első negyedéves számok alapján nézünk körbe a régió bankpiacán az alábbi három oldalon.

2014. június 04. 14:38 | Portfolio

Devizahiteles csomag: megszólalt az EKB

A magánszerződések betartásával, a nemzetközi tartalék megfelelő szintjének megőrzésével és a pénzügyi stabilitás garantálásával kell meghoznia devizahiteles intézkedéseit a magyar kormánynak - hívja fel a figyelmet szerdán közzétett konvergenciajelentésében az EKB.

2014. június 04. 06:30 | Palkó István

Csaknem 100 milliárd üthette tegnap a devizahitelesek markát

Az árfolyamrés semmis, a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is - mondta ki a Kúria egyetlen devizahitel-szerződésről. Mivel nagy az esélye, hogy a kormány várható csomagja nyomán ez lesz érvényes az összes lakossági devizahitelre, két okból is negatív a hír a bankoknak:

1. Jogszerűtlen folyósítási árfolyam: a bankok jogtalan árfolyamnyereséget számoltak el a folyósítás során, és ez most az ügyfeleket illeti. Ez becsléseink szerint 36 milliárd forintos veszteséget jelenthet a bankszektornak.

2. Jogszerűtlen törlesztési árfolyam: 2005 eleje óta becsléseink szerint több mint 4000 milliárd forintnyi devizahitel-törlesztőrészletet fizettek a devizahitelesek, amiből mintegy 60 milliárd forint visszajárhat nekik. A nem lakáscélú hitelek esetében a jövőbeni törlesztőrészlet is alacsonyabb lehet nagyjából évi 5 milliárd forinttal.

Mindezek fényében a Kúria döntése egyértelműen kedvezőtlen a bankok, köztük a terhek több mint egyötödét viselő OTP számára. E becsléseink a felső korlátot jelentik (igaz, esetleges késedelmi/kamatos kamatok nélkül, nominálisan), és a már lezárt devizahiteleket is tartalmazzák. Nagy kérdés, a kormány tömegessé tenné-e a pénzvisszatérítést, az azonban biztosnak tűnik, hogy a Kúria egyértelmű iránymutatását fel fogja használni.

2014. június 03. 15:25 | Portfolio

Devizahiteles ítélet: semmis az árfolyamrés!

Váratlan és meglepő ítéletet hozott a Kúria: úgy, ahogy van, tisztességtelennek nyilvánította az árfolyamrés alkalmazását Kásler Árpádék OTP-s devizahitele ügyében. Ez független a tájékoztatás jellegétől, vagyis más devizahiteles perekben is mérvadó lehet a döntés. A Kúria kimondta: az MNB hivatalos árfolyamát kell figyelembe venni mind a folyósítás, mind a törlesztés során.

Fontosabb részletek

• Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen.
• Önmagában az, tehát függetlenül a bank által adott tájékoztatás jellegétől.
• Mind a folyósítás, mind a törlesztés során csak az MNB hivatalos árfolyama vehető figyelembe.
• Ez fontos jelzés lehet a többi devizahiteles perre, a Kúria őszi jogegységi határozatára és a kormány devizahiteles csomagjára vonatkozóan is.

2014. június 03. 12:33 | Portfolio

Június 16-án jöhet az átfogó devizahiteles döntés!

A korábban jelzett őszi időpont helyett akár már június 16-án döntést hozhat a Kúria a devizahitelekről jogegységi határozat formájában - derült ki a Kúria sajtótájékoztatóján.

2014. június 03. 09:00 | Palkó István

Ítélet a devizahiteles ügyben: mától okosabb a kormány

Ismét nagy napra ébredtek a bankok vezetői és a devizahitelesek. Lényegét tekintve három nagy kérdés dől el ugyanis a Kúria mai ítéletével:

1. Jogszerű-e a devizahiteles árfolyamrés alkalmazása?
2. Ha igen, miért; ha nem, miért nem?
3. Ha nem jogszerű az árfolyamrés, milyen kikötéssel kell helyettesíteni a szerződésben?

Bár az ítélet csak Kásler Árpádék OTP-s devizahitelét érinti, hatással lesz más devizahiteles perekre, a Kúria ősszel várható devizahiteles jogegységi döntésére és így a kormány későbbi devizahiteles csomagjára is. Emellett bár az árfolyamrésről szól a konkrét ügy, a Kúria korábbi jelzése alapján következtetni lehet belőle az egyoldalú kamatemelések sorsára is. A délelőtti tárgyalásról és az ítéletről a Portfolio.hu élőben tudósít.

2014. június 02. 08:07 | MTI

Devizahitelek: sorsdöntő ítéletet hoz holnap a Kúria

A Kúria keddre tűzte ki a devizahitel-szerződésben előírt árfolyamréssel kapcsolatos Kásler kontra OTP perben a tárgyalást, amelyen döntés is várható.

2014. május 30. 06:36 | Palkó István

Fürdővizet gyerekestül? - Banki ügyfelek tízezrei maradhatnak hoppon

Döbbenetes adat látott napvilágot: a deviza lakáshitelesek 61%-ának nagyobb ma a tartozása, mint a hitelfelvételkori lakásérték 90%-a. Emellett közhelyszámba megy, hogy a jövedelmük nagyon nagy részét fordítják hiteltörlesztésre. A múlt hibás döntései aligha tehetők jóvá, hogy azonban ilyen többé elő ne fordulhasson, a Magyar Nemzeti Bank hamarosan megelőző csapásokat mér a lakossági hitelezésre. Az EKB-nak is elküldött tervek a bankok szerint csaknem harmadával vethetik vissza a még csak most éledő forinthitelezést, és forrásaink szerint az OTP járhat ezzel a legrosszabbul.