devizahitel

2014. június 23. 08:51 | Portfolio

Devizahitelek: megszólalt a hitelminősítő

Negatív a magyar bankok hitelminősítése szempontjából a Kúria múlt hétfői jogegységi határozata - írja hétfőn reggel közzétett elemzésében a Moody's. A Moody's 1 milliárd euró (több mint 300 milliárd forint) esetleges visszafizetéséről ír a jelzáloghitelesek javára, ami megfelel a Portfolio - fedezetlen hiteleket nem tartalmazó - becslésének.

2014. június 21. 12:03 | MTI

Devizahitelek: két héten belül jöhet a Kúria indoklása

Hamarosan minden érdeklődő megtudhatja, hogy a Kúria milyen indokok alapján hozta meg hétfői jogegységi döntését a devizaügyekben, a határozat indokolása két héten belül elkészülhet - mondta a Magyar Nemzetnek adott, a lap szombati számában megjelent interjújában Simonné Gombos Katalin, a legfőbb ítélkező fórum polgári kollégiumának szóvivője.

2014. június 20. 16:05 | Portfolio

Devizahitelek: jóval nagyobbat bukhatnak a bankok

Argentína kilátásba helyezett technikai államcsődjének szappnoperáját nézhettük végig a héten, de más olyan ország is akad, ahol bajba jutott hitelekre költenének dollármilliárdokat egy bírósági döntés nyomán - kezdi a magyar devizahiteles eseményekről szóló összefoglaló cikkét a Financial Times. A világ egyik vezető gazdasági lapja a Portfolio számításaira is hivatkozik ennek kapcsán. A Nomura elemzője szerint sokkal nagyobb bukta is benne lehet a levegőben a bankoknak.

2014. június 19. 19:17 | MTI

Devizahitelek: nem tudják, mennyibe kerülhet a mentőcsomag

Egyelőre nem állnak rendelkezésre a kormányzatnál, illetve a kormánypártoknál olyan számítások, hogy milyen költségekkel járhat a devizahitelek kivezetése a hitelpiacról - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője csütörtökön az MTI-nek.

2014. június 19. 11:17 | Portfolio

Durván jól járhatnak a devizahitelesek!

A magyar bankoknak körülbelül (a Portfolio korábbi számításaival megegyezően) 400 milliárd forintba kerülhet, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások kérdését rendezzék - mondta Gulyás Gergely parlamenti alelnök a Reutersnek. A 400 milliárdos becslés nem a kormány sajátja, ők még nem számolták ki, mennyi lesz a vége. A bankoknak ezen felül az árfolyamváltozás terheinek egy jelentős részét is állniuk kell, az adósok a törlesztőrészletek csökkentésére számíthatnak. A devizahiteleket év végig fogják kivezetni.

2014. június 18. 11:53 | Deák Dániel

Devizahitelek: nem tehetnek meg bármit a kormányerők

A Kúria várva várt döntése után a kormány helyzetbe került, és léphet: immár nincs közvetlen bizonytalansági tényező, amely akadályát képezné annak, hogy átfogó törvényhozási eszközökkel orvosolják a devizahitelesek problémáit. A lendület előre látható, a voluntarizmus azonban csak akkor elkerülhető, ha a kormányzó erők számításba veszik a politikai akarat érvényesítésének azon korlátait, amelyek a demokratikus és jogállami megfontolásokból fakadnak. Az alábbiakban nagy vonalakban számba vesszük, melyek ezek.

2014. június 17. 16:32 | MTI, Portfolio

Mi lesz a lezárt devizahitelekkel? - Rogán megszólalt

Rogán Antal ismét megszólalt a devizahiteles kérdésben, és újabb információkat csepegtetett a várható csomagról az MTI-nek adott interjúban. Kiderült, a lezárt devizahitelekre is vonatkozhat a csomag, de a kedvezményes végtörlesztéssel élők kérdésben a kormánypárti frakciónak döntenie kell még. Őket kivehetik az intézkedés hatálya alól. Továbbra sem egyértelmű, hogy a jelzáloghiteleken túl más hitelekre is vonatkozik-e majd a csomag, de a bankoknak is érkezett rossz hír.

2014. június 17. 14:13 | Portfolio

Felcsuti: 10-15 százalékkal csökkennek a devizahiteles törlesztők

A Kúria minapi döntése közepesen rosszul érintheti a bankokat, ennél rosszabb is lehetne a helyzetük - mondta Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség egykori elnöke az ATV kamerái előtt. Szerinte nagyságrendileg 100-300 milliárd forintot kell visszafizetniük, amennyivel több kamatot számoltak fel az ügyfeleknek. Emiatt 10-15 százalékkal csökkenhetnek a devizahitelesek törlesztőrészletei.

2014. június 17. 12:20 | Portfolio

Ezért aggódnak most a legtöbben Magyarország miatt

A közép távon is lassú gazdasági növekedés és a külföldi működőtőke vonzás képessége az a két fő téma, ami miatt a legtöbb aggodalmat tapasztalta minapi budapesti tájékozódó látogatásán Pasquale Diana. A Morgan Stanley londoni elemzője azonban összességében nem kapott annyi érvet, ami miatt most indokoltnak látná rontani a konszenzus felettinek számító idei (2,9%) és jövő évi (2,4%) magyar GDP-növekedésre vonatkozó várakozását. Matolcsy György magyar jegybankelnök minapi londoni jelzése mellett is arra számít a befektetési bank, hogy az MNB a harmadik negyedév során 2%-ig vágja a magyar alapkamatot, ami majd jövőre 3%-ig visszaemelkedhet, igaz fokozott esélyét látja annak is, hogy nem fog ennyit emelni a jegybank. Az elemző úgy érzékelte: a magyar döntéshozókat frusztrálja, hogy a hitelminősítők egyelőre nem akarnak javítani a besorolásunkon.

2014. június 17. 09:13 | Portfolio

Megint Rogán a devizahitelekről: újabb részletek a csomagról

Rogán Antal szerint a Kúria felhatalmazta a kormányt, hogy a devizahitelek egész történetének időszakára visszatekintsenek - nyilatkozta a Fidesz frakcióvezetője Az Estében. A javaslat a régóta nem fizető adósokra és a nem lakáscélú jelzálogfedezetű devizahitelekre is kiterjed.

2014. június 17. 06:35 | Palkó István

Mi lesz most a devizahitelekkel? - 13+1 kérdés és válasz

Megszületett hétfőn a Kúria várva várt jogegységi határozata, amelynek birtokában most már nincs más hátra, mint hogy egy átfogó intézkedéscsomag révén véglegesen lezáruljon Magyarországon a devizahiteles probléma kezelésének fél évtizede tartó, kínos folyamata. Cikkünkben 13+1 kérdés és válasz formájában foglaljuk össze a Kúria hétfői döntését és a devizahitelek aktuális helyzetét.

2014. június 16. 18:05 | Portfolio

Több százezer devizahitelt kellene újraszámolni

Az árfolyamkockázatok viselése, az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés ügyében is jogegységi határozatot hozott ma a Kúria. Az árfolyamréssel kapcsolatos döntés megfelel a Kásler-ítéletben született döntésnek: helyette az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is. A másik két kérdésben minden attól függ, mit tartalmaz az egyedi hitelszerződés, és milyen tájékoztatást kapott benne a fogyasztó. A döntés teljes, nemzetgazdasági szintű pénzügyi hatása ennek következtében aligha kiszámítható, a több százezer devizahitel-szerződést egyedileg kellene megvizsgálni. Tiszta helyzetet most már csak a kormány és a parlament teremthet.

Fontosabb részletek

  • Az árfolyamkockázat ügyfélre hárításának tisztességessége főszabály szerint nem vizsgálható.
  • Ha azonban az átlagos ügyfél számára nem érthető az adott szerződésben megfogalmazott árfolyamkockázat, az semmissé teheti a szerződést.
  • Minden olyan szerződésmódosítás tisztességtelen, ahol a fogyasztó számára világosan és egyértelműen nem határozták meg, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Esélyes, hogy a devizahitelek jelentős része ide tartozik.
  • Az árfolyamrés a vártnak megfelelően tisztességtelen és semmis.
  • Jó hír a bankoknak, hogy az árfolyamkockázatok áthárítása miatt nem érvénytelenek a devizahitel-szerződések, azonban az ördög az egyoldalú kamatemelések egyedi tisztességtelenségében rejlik.
  • Az elemzők szerint a hatások egyelőre kiszámíthatatlanok.
  • Rogán Antal szerint több százmilliárdos devizahiteles csomag készül.

2014. június 16. 16:56 | Portfolio

300 milliárdos devizahitel-kérdés: mi lesz az egyoldalú kamatemelésekkel?

A devizahitelek árfolyamváltozásait lényegében helyben hagyta, a különnemű (vételi és eladási) árfolyamok használatát, vagyis az árfolyamrést viszont semmissé nyilvánította hétfőn a Kúria. A legbizonytalanabb az egyoldalú szerződésmódosítások sorsa, amelyekkel kapcsolatban egy korábbi, 2012-es véleményére utalt vissza a testület. Ez alapján dönthetik el a bíróságok, tisztességtelen volt-e egy-egy hitelszerződésben az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezés. Hogy mekkora lesz az emiatt kijavítandó hitelszerződések aránya, nem tudni, de talán mindegy is: a kormány egységes megoldással készül.

2014. június 16. 15:53 | Portfolio

Bejelentette Rogán: több százmilliárdos csomag készül

Mindent vissza kell fizetniük a bankoknak, amit jogtalanul elvettek az adósoktól - reagált a Fidesz frakcióvezetője a Kúria hétfői jogegységi határozatára a Reuters beszámolója szerint. Bár a Kúria döntése az összes lakossági devizahitelre vonatkozik, Rogán a jelzáloghitelekről (köztük a szabad felhasználásúakról) beszélt.

2014. június 16. 15:34 | Portfolio

Megszólaltak az elemzők a Kúria döntése után

Nyitva maradt az egyoldalú szerződésmódosítások ügye a Kúria mai döntésével, ezért egyelőre nem számszerűsíthetők a bankszektorra gyakorolt hatások - vélik elemzők.

2014. június 16. 06:35 | Palkó István

Ítéletnap a devizahiteleknél - Óriási a tét

Aligha létezhet nagyobb hatalom a devizahitelek sorsát illetően, mint amekkora most a Kúria kezében van. Óriási a bizonytalanság, de akár már ma eldőlhet mind a három alapvető kérdés:

1. Törvénytelen volt-e az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? E kis valószínűségű döntés a Portfolio becslései szerint egyszeriben 2166 milliárdot mozgatna meg a bankok felől az ügyfelek felé.
2. Törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások? A tét becsléseink szerint visszamenőleg 312 milliárd elvesztése lehet a bankoknak, közepes valószínűséggel.
3. Törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? A döntés mintegy 96 milliárd forintba kerülhet a bankoknak nagy valószínűség mellett.

Ha azzal is számolunk, hogy az ügyfelek követelése 5 év után elévülhet, mindennél valamivel kisebb, rendre 2154 milliárd; 312 milliárd, illetve 35 milliárd forint sorsa dőlhet el a három kérdésben. Feltéve persze, hogy a kormány hamarosan a lakossági devizahitek széles tömegére kiterjeszti a Kúria egyedi perekben irányadó döntését, aminek nagy az esélye.

2014. június 14. 07:00 | Palkó István

Durva devizahiteles csomagra számít a piac

Nem húzza már sokáig az időt a kormány a devizahiteles csomag összeállításával. Hogy mennyire radikális intézkedések várhatók, az nagyban függ a Kúria (legkorábban hétfői) döntésétől. Ennek a legnagyobb tétje az, hogy az árfolyamréshez hasonlóan hozzányúlnak-e az egyoldalú kamatváltoztatásokhoz is. Elemzőket és alapkezelőket kérdeztünk arról, mire számítanak. Piaci konszenzusunk azt mutatja, hogy a bankszektorra 150-400, az OTP-re 25-90 milliárd forintos egyszeri veszteség vár. Ez nem apokaliptikus méretű, de akár a végtörlesztésével felérő hatás lenne.

2014. június 13. 11:00 | Palkó István

De most komolyan: mi az, hogy árfolyamrés?

Tisztességtelen, ezért semmis az árfolyamrés alkalmazása a lakossági devizahiteleknél - ha mást nem is, ezt várhatóan ki fogja mondani hétfőn a Kúria jogegységi határozat keretében, általánosítva ezzel a múlt héten végződött Kásler-per ítéletét. Bár a Magyar Bankszövetség hallgat, mint a sír, a bankok jellemzően vitatják a Kúria álláspontját, mondván, valós szolgáltatás áll a különnemű (vételi és eladási típusú) árfolyamok használata mögött. Egy hazai nagybank gyakorlata alapján, kérdés-válasz formában az alábbiakban bemutatjuk, mi indokolhatja az árfolyamrés alkalmazását a bankoknál. Röviden: az árfolyamrés a bank (a devizaalapú hitelek konverziójával kapcsolatban) felmerült költségeinek és napon belüli kockázatainak a fedezésére szolgál. Az Olvasó megítélésére bízzuk, ez alapján tisztességtelen-e.

2014. június 12. 20:38 | Portfolio

207 ezer forintnyi ingyenpénz a devizahiteleseknek

Átlagosan 207 ezer forint megfizetésétől mentesült végleg eddig egy árfolyamgátba belépett devizahiteles - számítható ki az MNB csütörtökön közzétett, április végi állapotot tükröző adataiból. Az árfolyamrögzítést kérők száma áprilisban megugrott, ami valószínűleg a jogosultak köre jogszabályi szélesítésének és a tartósan gyenge forintnak is köszönhető.

2014. június 12. 16:02 | Portfolio

Hoppon maradhatnak a régi devizahitelesek - Megússzák a bankok?

Hamarosan több olyan döntést is hozhat a Kúria, amely alapján pénzvisszatérítés illetheti meg a devizahiteleseket. De vajon a már lezárt hitelszerződésekre és a nagyon régi pénzmozgásokra is vonatkozik ez? Például a végtörlesztők is kaphatnak pénzt? Megkérdeztünk ügyvédeket, mit mondanak a jogszabályok, és mi a véleményük erről. Válaszuk alapján valószínű, hogy csak az elmúlt 5 évben történt pénzmozgások után igényelhető vissza a jogosulatlanul használt (folyósítási és/vagy törlesztési) árfolyamrés, ugyanis a devizahitelesek árfolyamrés visszafizetése iránti követelése 5 év után elévülhet. Ez jó hír a bankoknak, hisz korlátozhatja veszteségeiket.

Részletes keresés
–