A nemzetgazdasági miniszter szerint nem a devizahitelek forintosítása az egyetlen, a kormány által támogatott felvetés a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalásokon, és úgy vélte, a devizahitelek kivezetése is hozzájárul majd a forint erősödéséhez.
A bankok és a devizahitelesek közé dobta a gyeplőt nyilatkozataival Varga Mihály. Kimondta ugyanis: a kormány a maga részéről nem vállal anyagi felelősséget a készülő mentőcsomagért. Az állam háttérbe vonulásának önmagában még örülhetnének is a bankok, Varga azonban továbbment: ha nem sikerül kompromisszumot találni, ősszel a kormány egymaga fog dönteni. A bankok joggal tartanak attól, hogy a "Végtörlesztés 2." című dokumentum lapul a fiókban, hiszen az elmúlt napok kormányzati nyilatkozatai alapján más lehetőség alig maradt. Az eddig napvilágot látott forintosítási és futamidő-rövidítési ötletetek ugyanis önmagukban nem csökkentik, hanem épp ellenkezőleg, növelik a törlesztőrészleteket. Az emiatt szükségessé váló végtörlesztésszerű akción viszont - mivel ismét csak a devizahitelesek kisebbségének (lakáscélú hitelek) megmentéséről van szó - nemcsak a bankok, de a kimaradó devizahitelesek százezrei, sőt a potenciális hitelfelvevők is óriásit buknának.
Nincs forrás a költségvetésben a devizahitelesek megsegítésére. Akár a bankokkal, akár nélkülük, lesz mentőcsomag ősszel - üzente tegnap Varga Mihály a bankoknak a TV2-n. A Magyar Nemzet úgy tudja, a kormánynál csakis a forintosítás jöhet szóba, a bankszövetségnek erre kell kidolgoznia egy javaslatot augusztus 23-áig.
Megkezdődtek az egyeztetések a kormány és a bankok képviselői között a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelek kivezetésének lehetséges megoldásáról - írja az NGM közleményében. Minél gyorsabban dűlőre akarnak jutni, ugyanis a megegyezés halogatása bizonytalanságot okoz.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a mai napon tárgyalt a devizahitelesek jelentős részének érdekeit képviselő Civil Összefogás Fórum-Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) tagjaival - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.
A végtörlesztés, az árfolyamgát, a rendszerben hagyott különadók és a megemelt tranzakciós illeték tetejébe egy újabb devizahiteles mentőcsomag terhét kapják a nyakukba a Magyarországon működő pénzintézetek. Különösen a külföldi tulajdonú, egyébként is tőkehiánytól szenvedő pénzintézetek vezetői viselik ezt nehezen, az elmúlt hetekben sorra fakadtak ki a bankvezérek. Az újabb devizahiteles csomag akár több száz milliárd forintos veszteséget is okozhat a bankszektornak, ebben az esetben több bank újabb tőkeemelésre kényszerülhet. A tárgyalások folynak a Bankszövetséggel az ügyben, de nem túl bíztató a bankok számára, hogy Rogán Antal szerint ősszel érdemi lépéseket tesznek, ha van megegyezés, ha nincs. Friss számításaink szerint, ha minden teher a bankokra hárulna, a devizahitelek kivezetése akár 600 milliárd forintba is fájhat a pénzintézeteknek.
Magyarországon a bankok kritikus helyzetben vannak, és nem képesek további terheket elviselni a devizahiteleseknek nyújtott kormányzati segítségnyújtás miatt - mondta a Reutersnek a Raiffeisen magyarországi vezetője, Heinz Wiedner.
A kormány arról döntött szerdán, hogy a devizaalapú lakáscélú jelzáloghitel, mint termék, "minél korábban" szűnjön meg, azaz nem hosszú évekre elnyújtott problémarendezést szeretne - többek között erről beszélt Varga Mihály a Portfolio.hu-nak adott, csütörtökön készült interjúban. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a társadalmi igazságosság jegyében arról is döntés született: a forintban eladósodott lakáshitelesek összességében nem járhatnak rosszabbul, mint a devizában eladósodottak, így a forintalapú hiteleseket is támogatni kívánja a kormány. A tárcavezető a problémamegoldás keretéről nem beszélt, mert azt a bankokkal a jövő héten induló tárgyalásokon szeretnék kialakítani. Érzékeltette, hogy bár kompromisszumra törekszenek a tehermegosztásban, de az állam költségvetési mozgástere nagyon szűk, a deficit nem mehet 3% fölé, nehogy visszakerüljünk a túlzott deficit eljárás alá. Varga azt is hangsúlyozta: túlzónak tartja azokat a sajtójelzéseket, miszerint több mint 3 milliárd eurónyi azonnali veszteség jelentkezne a bankok mérlegében.
Varga Mihály szerdai szavai után Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár is megszólalt a készülődő devizahiteles csomag kapcsán. Az államtitkár a Bloombergnek adott interjú során elmondta, hogy egy hosszabb távú programra készülnek, ami évekig is eltarthat. Nem a végtörlesztéshez hasonló intézkedésre kell számítani. A kormányzat fő célja a deviza alapú lakásvásárlási célú jelzáloghitelek kivezetése, vagyis forintosítása, illetve a a hitelek lejáratának felére csökkentése.
A Magyar Bankszövetség elnöksége csütörtök délelőtt kapott tájékoztatást a nemzetgazdasági minisztertől a devizahitelekkel kapcsolatos szerdai kormánydöntésről, valamint annak szakmai, pénzügyi hátteréről. A felek megállapodtak, hogy a konkrét javaslatok kidolgozását a jövő héten kezdik meg - tudatta a bankszövetség az MTI-vel csütörtökön.
Hat, vagy akár ennél is több olyan javaslatról tárgyalhat ma a kormány, amely a devizahitelesek újabb megsegítését célozza - írja a Népszabadság. A szerződések módosításának lehetséges verzióiról lesz szó az ülésen.
A devizahitel-szerződések módosításának lehetőségeiről és a demográfiai programról is tárgyal mai ülésén a kormány.
Magyarországon nem csupán a közvélemény, hanem döntéshozóink is kész tényként kezelik, hogy a devizahitelt felvevők - lényegi differenciálás nélkül - brutális veszteséget szenvedtek el a forint árfolyamváltozása következtében. Az alábbiakban megpróbáljuk számszerűsíteni ezt az elszenvedett veszteséget, de előtte néhány szót a deviza- illetve forinthitelek különbözőségéről.
A Portfolio.hu információi szerint két egymással "versenyző" megoldási javaslaton dolgozik a kormány a devizahitelekkel kapcsolatban: Varga Mihály és csapata az árfolyamrés-probléma megoldásán dolgozik, míg Navracsics Tibor egy jóval radikálisabb megoldásra kapott megbízást. A kormány szerdán dönthet a két forgatókönyv közül, a kimenetel pedig a bankok és a devizahitelesek szempontjából sem mindegy.
Rég nem látott esés bontakozott ki a mai kereskedésben az OTP piacán, a lejtmenethez ráadásul kimagasló forgalom társul. A papírok az elmúlt percekben 10%-os mínuszba zuhantak, így a kereskedésben automatikus szünetre került sor. Az alábbiakban hazai üzletkötőket kérdeztünk meg az OTP piacán zajló folyamatokról, a befektetői reakciókról, valamint arról, hogy a jelenlegi szinteken látnak-e jó beszállót a részvényekbe.
Navracsics Tibor keddi nyilatkozata alapján a kormány eltökélt, hogy rendezze a devizahitelek helyzetét. A megoldás azonban csak lassan körvonalazódik, az egyeztetések a bankszövetséggel jelenleg is zajlanak. A tárgyalások kimenetele a bankok szempontjából egyáltalán nem közömbös, extrém esetben ugyanis újabb több százmilliárd forintos terhet jelenthet a szektornak a devizahitelesek problémáinak kezelése. Az OTP befektetői már elkezdték beárazni a hírt, az elmúlt 2 napban több mint 400 forintot esett a bankpapír árfolyama. Az alábbiakban azt becsüljük meg, hogy a devizahitelek helyzetének rendezése extrém esetben mekkora veszteséget jelentene az OTP-nek, mi az a legpesszimistább forgatókönyv, amivel a befektetők számolhatnak.
A devizahitelek lehetséges felülvizsgálatának elsődleges oka az árfolyamkülönbség - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Reutersszel. A válaszból az is kiderül: ez alatt nem az árfolyamrést, hanem az árfolyamváltozásokat érti a minisztérium. A kormány július 24-ei ülését szenteli a témának.
Az "Orbánitis" klasszikus esetének, hátsó ajtós államcsődnek nevezték londoni elemzők a devizahitelesek újabb "megmentésével" kapcsolatos kormányzati nyilatkozatokat kommentárjaikban. Kiemelték: a részletek még nem világosak, de a forint eszközökre valószínűleg nem lesz kifejezetten drámai hatásuk az intézkedéseknek.
Délig mérsékelt forintgyengülést okozott az a tegnap késõ esti, Navracsics Tibor felõli bejelentés, miszerint a kormány a devizahiteles szerzõdésekbe visszamenõleges hatállyal "nyúlna bele" bizonyos problémás esetek rendezése érdekében. Az euróval szemben 294,5-ig gyengült a forint, ami egyhetes mélypontot jelentett. A forint gyengüléséhez az is hozzájárult, hogy délelőtt átmenetileg romlott a nemzetközi befektetői hangulat, ez azonban még azt megelőzően markánsan javult, hogy Ben Bernanke Fed-elnök délutáni beszéde megjelent volna. Abban a Fed-elnöke az eddigieknél konkrétabban vázolta az eszközvásárlási program menetrendjét, de összességében a rendkívül laza monetáris politika tartós fennmaradását hangsúlyozta. Éppen ez adott délután újabb lendületet a piacnak és így a forintnak is, amely végül napi csúcsközelben "zárt" az euróval szemben 292,5 körül.
A kormány általános érvénnyel rendezni szeretné a devizahitelek helyzetét - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden este a Hír Televízió képernyőjén. Konkrétum nem hangzott el, de a szövegkörnyezetből kiderült: valószínűleg a bankok által alkalmazott árfolyamrés újraszabályozását szeretnék elérni a Kúria ezzel kapcsolatos július eleji döntését követően. A Portfolio.hu által megkérdezett ügyvéd szerint ezt visszamenőleges hatállyal nem lehet megtenni, ugyanakkor egyértelmű: akár több tízmilliárd forintban mérhető veszteséget is jelenthet a bankok számára, ha belenyúl a kormány az általuk alkalmazott árfolyamrésbe. A maximális összeg becsléseink szerint 80 milliárd forint körüli, az OTP esetében 18 milliárd, plusz a jövőben elmaradó bevétel. Nem véletlenül esett reggel a forint és az OTP árfolyama is. Az árfolyamréssel kapcsolatos esetleges változás egy devizahiteles konyhájára viszont nem sokat hozna.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Súlyos kijelentések hangzottak el a hétfői bírósági tárgyaláson.
Számos dicsérő kijelentést tett a német kancellár.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
