Kedden ülnek ismét tárgyalóasztalhoz a kormány és a bankszövetség képviselői a devizahitelek ügyében. Az alábbi szavazásban arra vagyunk kíváncsiak, olvasóink melyik ötletet tartják a legmegfelelőbbnek az eddig napvilágra került alábbi lehetőségek közül.
A Portfolio.hu által másfél héttel ezelőtt bemutatott devizahiteles mentőcsomaghoz megszólalásig hasonlító megoldást vázol fel múlt héten elindított cikksorozatának ma közzétett, harmadik részében az MNB. A jegybanki szerzők, Balog Ádám és Nagy Márton szerint "fontos átgondolni az árfolyamgát működését", és nem rejtik véka alá, hogy ezt a rögzített árfolyam fölötti rész eddiginél jóval bőkezűbb, akár teljes elengedésével képzelik el. Szerintük ez évi 30-40 milliárd forintos költséggel járna.
Egyre nagyobb az aggodalom a bankszektorban, hogy a kétoldalú tárgyalásokon körvonalazódótól lényegesen eltérő csomagot állít össze hamarosan a kormány a devizahitelesek megsegítésére - jelezték a Portfolio.hu-nak a devizahiteles tárgyalások menetét közelről ismerő banki források, akik kis félelemmel vegyes kíváncsisággal várják, hová lyukad ki a Magyar Nemzeti Bank múlt héten indított cikksorozata. A bankok a piaci elveket maximálisan figyelembe vevő megoldást támogatnának.
A szeptemberi eleji kihelyezett frakcióülésen fogja a Fidesz tárgyalni a devizahiteles mentőcsomagot. Mindenkin segíteni szeretnének, de nem biztos, hogy a frakcióülésen a csomag végső formája is megszületik a csomagnak - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Tranzit fesztiválon.
A Fidesz felszólította a bankokat, hogy haladéktalanul módosítsák a lakásdevizahitel-szerződéseket úgy, hogy az elfogadható legyen a becsapott, nehéz helyzetbe került magyar családok számára.
Évi 60-70 milliárd forint többletbevételt jelentő erőfölényt biztosítottak a bankoknak a devizaalapú jelzáloghitel-szerződések, amit a kamatok egyoldalú változtatásával és az árfolyamrés szélesítésével ki is használtak az ügyfelekkel szemben - állapítja meg az MNB új cikksorozatának második részében Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató. Mindez az árfolyam-leértékelődés mellett növelte a törlesztőrészleteket, ami hitelezési veszteség formájában visszaütött a bankok jövedelmezőségére is.
Kötelező érvényű, a devizahiteleket véglegesen kivezető, a bankrendszer stabilitását nem veszélyeztető megoldást tart szükségesnek a Fidesz ügyvezető alelnöke. Kósa Lajos csütörtök este, a Hír TV Magyarország élőben című műsorában azt is hozzátette: rendkívül kockázatos lenne olyan eszközökkel élni, amelyeket a végtörlesztés vagy az árfolyamgát esetében alkalmaztak.
A Portfolio.hu úgy értesült, jelen állás szerint alapvetően kétféle forgatókönyvről tárgyalhatnak a kormány és a bankszövetség képviselői a jövő kedden sorra kerülő találkozójukon. Az egyik elképzelés szerint egyszeri aktussal forintosítják majd a devizaalapú lakáshiteleket, és hogy ezzel rövid távon is jól járjanak az adósok, némi tőke- és/vagy kamatkedvezményt adnak hozzá nekik. A másik elképzelés néhány éven belül, fokozatosan változtatná át forintalapúvá a devizahiteleket. Mindkét megoldás hátránya, hogy nem igazán radikális a devizahiteles probléma kezelésében, előnyük azonban, hogy egy múlt héten napvilágot látott, információink szerint gyorsan elvetett ötlethez képest valamivel kisebb pénzügyi áldozatot követelnének meg a bankszektortól és az államtól.
Orbán Gábor szerint még az idén elindulhat a devizaadósok újabb mentőprogramja, és az sem zárható ki, hogy erre állami pénz is lesz; a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a Heti Válasznak azt is elmondta: az IMF-hitel végtörlesztése miatt, a tartalékok visszaépítése érdekében újabb dollárkötvény-kibocsátással kell megjelennie a nemzetközi piacokon ősszel Magyarországnak.
Az MNB cikksorozatot tesz közzé honlapján a lakossági devizaalapú jelzáloghitelekről, amelynek célja, hogy a devizahitelek problematikájával kapcsolatban a" közvéleményt megismertesse a főbb tényekkel, összefüggésekkel", továbbá "segítsen kialakítani a megfelelő szempontrendszert a probléma rendezéséhez." A Balog Ádám alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató által készített első cikk címe: "Forint és devizahitelek: ki járt jobban?"
Sokkal nagyobb mozgások elé néz a lengyel zloty árfolyama, amennyiben egy ellenzéki képviselő indítványa támogatásra talál - számol be a Financial Times. Az egyre népszerűbb Jog és Igazságosság Párt politikusa a frankban eladósodott háztartások megsegítésére szólította fel a kormányt, külön megemlítve Magyarország esetét.
Miközben egyre több devizaalapú jelzáloghitellel csúsznak meg a családok, egy másik veszély sem múlt el a fejük fölül: nagyon magas azok aránya, akiknél még ma is nagyobb a tartozás összege, mint a lakás piaci értéke. Ez különösen épp a fizetésképtelenség beállta esetén veszélyes, hiszen még a lakás értékesítését követően is marad a banknak követelése. Az ily módon veszélyben lévő adósok pontos aránya nem ismert, az MNB e héten közzétett adataiból viszont annyi kiderült: a devizaalapú lakáshitelek 55%-a esetében haladja meg a tartozás a lakás piaci értékének 90%-át. A devizaalapú szabad felhasználású hitelek esetében ez az arány 36%.
Örökre megszabadítana az árfolyamváltozásoktól, és azonnal a negyedével csökkentené a törlesztőrészleteket. Kezdetben évi mintegy 47 milliárdba kerülne, később viszont egyre olcsóbb lenne, így ésszerű elosztással az állam és a bankok számára is elviselhető terhet jelentene. Ilyen az a mentőcsomag, amelynek ötlete tegnap látott napvilágot. Vannak ugyan kockázatai, ám a választásokra készülő kormánypártok számára valószínűleg vonzó megoldás, és a devizahitelesek sem utasítanák vissza. Állami részvétel mellett talán a bankok is belemennének. Lássuk, miről is van szó!
Örvendetes módon megállt a nem teljesítő lakossági hitelek arányának (NPL-ráta) emelkedése a második negyedévben - mutatják az MNB ma közzétett adatai. A 18,0%-os lakossági NPL-ráta azonban önmagában csalóka: a jelzáloghitelek esetében 17,6%-ról 18,3%-ra emelkedett az arány három hónap alatt, a többi hitelnél pedig inkább a banki követelés-eladások csökkentették az arányt. A devizahiteles mentőcsomag szempontjából érdekes devizaalapú jelzáloghiteleknél mára 21,2%-ra emelkedett a nem teljesítési arány, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében még a lakáshiteleknél is durvább a helyzet. Egyelőre nem világos, elsősorban a késedelembe esett hitelek számát kívánja-e az új tervekkel mérsékelni a kormány, pedig leginkább emiatt lenne szükség sürgősen egy banki kompromisszummal kialakított, az erkölcsi kockázatot tovább már nem növelő csomagra.
Ősszel a kormány beterjeszti az Országgyűlésnek a családi csődvédelemről, más néven a magáncsődről szóló jogszabályjavaslatot, amelynek nyomán 2014 januárjától működhet ez az intézmény - közölte Pálffy István, a KDNP frakcióvezető-helyettese csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Állítólag nem kér a bankszövetség a készülő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatos találgatásokból és a következtetésekből. Csakhogy aligha létezik ma a bankok, adósaik és a piaci befektetők (forintpiac, bankrészvények) számára nagyobb kérdés, mint hogy mit rejt a csomag, így nem mehetünk el szó nélkül a sorra megjelenő nyilatkozatok mellett. Most például egy olyan lehetőség körvonalazódik, amellyel azok élhetnek, akiknek sem az eddigi csomagok (pl. végtörlesztés, árfolyamgát), sem a készülő magáncsőd nem járható út. A hírek szerint forintosítással járó devizahiteles mentőcsomagra esélyes hitelszerződések száma ma közel 340 ezer lehet, papíron mintegy 150 ezer lakáscélú közülük. Úgy tűnik, az ügyfelek egy jól meghatározott csoportját veszi majd célba a csomag, és nem egy mindent elsöprő lavina készülődik. Egy viszonylag szűk kört érintő, de végtörlesztésszerű megoldás lehetősége azonban még nem múlt el. A kormány sajtóértesülések szerint ma tárgyal minderről, a végső döntéssel viszont megvárhatja a bankok két héten belül elkészülő javaslatát.
Büntetőjogi és polgári pert indít Lázár János ellen az OTP elnök-vezérigazgatója anélkül, hogy kommentálná az államtitkár szavait - számolt be a Nol az OTP sajtófőnökére hivatkozva. Lázár úgy reagált, hisz az igazában, és nyugodtan áll bíróság elé.
Szerdai ülésén tárgyalhat a kormány a devizahitelesek megsegítéséről és a családi csődvédelem bevezetéséről is - értesült a Magyar Nemzet. A családi csődvédelem az új információk alapján kiegészíti a készülő mentőcsomagot: azokon segítenek vele, akik nem jelzálogfedezetű devizahitelek miatt kerülnek nehéz helyzetbe.
Reménykedésre ad okot a papíron szabad felhasználású, valójában lakhatási célú hitelt felvevők számára a mai Napi Gazdaságban bemutatott lehetőség. Egyúttal csalódottak lehetnek, akik befektetési céllal vettek fel lakáscélú hitelt: egyetlen információkéréssel könnyedén megállapítható, ki jogosult az újabb adósmentő programra azért, mert valós lakhatási célra vette fel a hitelt.
Újra tárgyalóasztalhoz ül a héten a kormány a devizahitelesek megsegítésének ügyében. Az a cél, hogy teljes megoldás szülessen az összes érintett számára - mondta a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Szavai szerint figyelembe vennék a már létező mentőcsomagokat, és azoknak segítenének, akiken eddig nem tudtak.
A katolikus egyház vezetője hosszú betegeskedést követően hunyt el.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos híreket itt gyűjtjük össze.
Az USA állítólag Kína rovására alkudozik más országokkal.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
