Mivel hamarabb érheti el inflációs célját az Európai Központi Bank, ezért jócskán megváltoztatták eddigi kamatemelési előrejelzésüket a Deutsche Bank (DB) elemzői és akár már idén decembertől 25 bázispontos emelést várnak, miközben eddig 2023 végére várták a legelső, jelzésértékű 10 bázispontos szigorítást.
Tavaly év végén emelkedésnek indultak, az idén is töretlenül növekednek az amerikai állampapírok hozamai, jókora pofont adva ezzel a tengerentúli részvénypiacoknak. Az ok a magas infláció és az ennek következében egyre szigorúbb monetáris politikai kilátások. Nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában is érdekes dolgok történnek a kötvénypiacon, a német tízéves hozama ugyanis 3 év után először fordult pozitív tartományba. Átmeneti jelenségről van szó, vagy készüljünk fel a további hozamemelkedésre?
Szokatlanul nagy volt a megosztottság az Európai Központi Bank Kormányzótanácsában a tavaly december 16-i kamatdöntő ülésen arról, hogy az infláció durva megugrása mennyire lesz tartós jelenség és a monetáris politikai időhorizonton biztosan vissza fog-e térni a pénzromlás üteme a jegybank 2%-os céljához, vagy sem, éppen ezért nyitva kell tartani minden lehetőséget a monetáris politika korrekciójára – derült ki a jegybank kamatdöntési jegyzőkönyvéből.
Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja szombati beszéde szerint amennyiben a zöld átállás inflációt hoz, az EKB-nak monetáris szigorítással kell majd rá reagálnia. Bár a kamatok ésszerű szintre feltornászása már régóta indokolt lenne, a zöld átállás költségnövekedését inflációnak nevezni egyértelműen félreértés, a rá adott monetáris politikai válasz hibás döntés.
Nem gyorsult tovább a fogyasztói árak emelkedése Franciaországban decemberben, az előző hónapok emelkedése után tehát egyelőre megállt az áremelkedés.
Magyarországon novemberben tizennégy éves csúcsra emelkedett az infláció, de még ezzel is viszonylag „olcsón” megúsztuk, legalábbis ha a történelmi rekordokat nézzük. Amerikában ugyanis majdnem negyven éve nem látott áremelkedést mértek, de Németországban is több évtizedes csúcson van az infláció. A fő kérdés most az, hogy 2022-ben is velünk marad-e a kiugró áremelkedés, mára szinte senki nem gondolja azt, hogy átmeneti megugrással megússzuk.
Az EKB és a Fed is megingathatatlannak tűnt a magas infláció kapcsán, mindkét nagy jegybank határozottan állította, hogy az infláció átmeneti lesz. Ennek azonban vége: ezen a héten tartotta kamatdöntő ülését mindkét jegybank, és sem a közleményekben, sem a sajtótájékoztatókon nem szerepelt egy szóval sem az átmeneti jelző. A Fednél már tudni lehetett, hogy megváltozott a kommunikáció, az EKB viszont még múlt héten is ragaszkodott az átmeneti inflációs narratívához. De nemcsak a kommunikáció változott: mindkét jegybank szigorított, és az előrejelzéseikben is olyan inflációs számok jelentek meg, amilyenre az őszi érvelések után nem számítottunk tőlük. Honnan jött ez a gyors fordulat? - ezt járjuk körbe a cikkben.
Az Európai Központi Bank ma ismertette kamatdöntő üléséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a jegybank megszünteti eddigi legnagyobb hatású eszközvásárlási programját, a PEPP-et. A döntés nem tekinthető meglepetésnek, a legnagyobb kérdés az volt, hogy milyen eszközzel fogja biztosítani a jegybank az átmenetet a kötvénypiacon. Erre is talált megoldást a jegybank, méghozzá nem is akármilyet. Christine Lagarde a sajtótájékoztatón ismertette a jegybank inflációs előrejelzését: 2022-ban jelentős, 3% feletti áremelkedés jöhet, és már a 2023-as és 2024-es előrejelzés is nagyon közel van a célhoz.
Eddig halogathatta a döntést az Európai Központi Bank az eddigi legjelentősebb eszközvásárlási programról. A jegybank ma délután ismerteti kamatmeghatározó ülésének döntéseit, a legnagyobb kérdés pedig az, hogy milyen megoldást talált ki a jegybank a pandémiás eszközvásárlási program pótlására. Persze csak akkor, ha egyáltalán megszűnik a program, mert valamilyen kötvénypiaci jelenlétre a déli országok sérülékenysége és a reálgazdasági igények miatt szükség van. Bár több jegybankár (élükön a németekkel) ellenzik a kötvényvásárlások fenntartását, azonnali megszüntetésre nem sok esély van. De nemcsak a mennyiségi lazítás van terítéken: új előrejelzéseket és közzétesz a jegybank, és azt is megtudjuk, hogy még mindig átmeneti-e az infláció.
Szinte minden napra jut fontos kamatdöntés a héten, számunkra persze az MNB Monetáris Tanácsának keddi ülése lesz a legfontosabb. A karácsony előtti hajrában azonban még lépnie kell a Fednek, az EKB-nak, a brit és a japán jegybanknak is. Emellett jönnek előzetes bmi-adatok, illetve Kínában is fontos statisztikák jelennek meg. Vagyis összességében úgy foglalhatjuk össze a következő napokat, hogy rég volt ennyire mozgalmas hetünk, mint most.
A Fed a legfelsőbb szinten ismerte el, hogy a jelenlegi magas inflációt nem szabad többé átmenetinek nevezni, az Európai Központi Bank tisztviselői szinte még aznap reagáltak: ők továbbra is úgy gondolják, hogy az infláció átmeneti.
A Fed elnöke váratlanul "nyugdíjazta" az átmeneti jelzőt az infláció kapcsán, Jerome Powell szerint ugyanis ennél kissé cizelláltabban kell fogalmazni az áremelkedés kapcsán. Emellett a Fed belengetett lépései kapcsán is érződik, hogy az amerikai jegybank egyre komolyabban veszi az inflációs nyomást. Az euróövezet jegybankja ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, hogy a magas infláció az euróövezetben átmeneti lesz - a közgazdászok szerint viszont a Fed kommunikációs irányváltása miatt az EKB-nak is el kell gondolkodnia azon, hogyan fogalmaz az áremelkedéssel kapcsolatban a jövőben.
Jelentős mértékben gyorsult az áremelkedés üteme Németországban novemberben. Az elemzők számítottak a gyorsulásra, de messze alulbecsülték az inflációs dinamikát. Ezzel majdnem három évtizedes csúcsra ugrott az infláció Németországban.
Az inflációs nyomás már lépésre késztette a Fedet. Az amerikai jegybank elkezdte kivezetni a gigantikus eszközvásárlási programot, és már jövőre kamatot emelhet. Az sem lenne meglepő, ha még idén felgyorsítaná az eszközvásárlási program kivezetését. Nem a Fed volt az egyedüli: a Bank of England is kamatemelést vetít előre, a mi régiónkban pedig egészen markáns kamatemeléseket látunk. Ezzel szemben az EKB azt tervezi, hogy a márciusban kifutó eszközvásárlási programja helyére új programot alkosson, és tartósan jelen legyen a kötvénypiacon. A kamatemelési várakozásokat pedig agresszívan igyekszik letörni az jegybank. Az EKB és a Fed eltérő álláspontja látványosan érződik a devizapiacon, és a divergencia a forint kilátásait is rontja. Pedig nem sok esély van az EKB fordulatára, holott az inflációs nyomás tovább erősödik. De miért evez a széllel szembe a jegybank? A válasz az infláció és a növekedés eltérő szerkezetében keresendő.
Az új német kormánykoalíció pártjai még nem döntötték el, ki lesz a decemberben távozó Jens Weidmann német Bundesbank-elnök utódja - írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Reuters.
Sürgős előrelépést vár el a klímaváltozásra való felkészülésben a bankoktól az Európai Központi Bank, első erről szóló értékelésében ugyanis azt találta, hogy az általa felügyelt bankok egyike sem áll közel a felügyeleti elvárások teljesítéséhez. A megvizsgált 112 bank fele úgy nyilatkozott, hogy a klímaváltozás „jelentős” hatással lesz a tevékenységére a következő 3-5 évben, amely bankok viszont erről nem adtak jelzést, az EKB illetékes igazgatósági tagja szerint valójában elégséges elemzést sem végeztek erről.
Globálisan 2009 óta nem teljesítettek olyan jól a bankrészvények egyik évben sem, mint várhatóan idén fognak – hívta fel a figyelmet a Financial Times. Elsősorban a kamatkörnyezet (várható) emelkedése miatt optimisták a befektetők a bankokkal kapcsolatban, de a gazdasági fellendülésből származó előnyökből is hasznot húznak.
Az Európai Központi Bank jövő év szeptemberében teljesen leállhat az eszközvásárlásokkal, ha az infláció visszatér a jegybanki célszint környékére - mondta Robert Holzman, a jegybank Kormányzótanácsának tagja.
Az infláció valószínűleg jövőre a 2%-os jegybanki cél alá csökken, de az Európai Központi Banknak fel kell készülnie egy kevésbé kedvező forgatókönyvre is, több felfelé mutató kockázat is jelen van ugyanis - mondta Klaas Knot, a holland jegybank elnöke. Emiatt a jegybanknak kerülnie kell a hosszú távú elköteleződést a jelenlegi monetáris politikai irányvonal mellett.
Tőkepiaci bálna az, amikor egy piaci szereplőnek valamilyen instrumentumban túlméretezett pozíciója alakul ki. Mostanában nyugodtan tekinthetünk a fejlett világ két vezető jegybankjára (Fed és ECB) is egyfajta tőkepiaci bálnaként. Mindkét bálna short pozícióban van, ha az inflációt nézzük.
Sazalai Máté cikke.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
