Minden idők legnagyobb éves emelkedése következett be januárban a német termelői áraknál, hiszen éves alapon 25%-os volt az ugrás mértéke a Reuters konszenzusában szereplő 24,2%-os emelkedéssel szemben.
Az energiaárak gyors csökkentésére szólította fel a német kormányt az IG Metall szakszervezet igazgatótanácsának elnöke, Jörg Hofmann, jelezve, hogy különben heves bérharcokra és az inflációt tovább erősítő ár-bér spirálra kell számítani az idén.
Elképesztő átalakulások után van az irodapiac, de még mindig nem egyértelmű az irány, a legtöbb szereplő ugyanis a kivárás mellett tette le a voksát. Emellett a home office, a coworking, az irodaterületek albérletbe adása, a rugalmas bérleti szerződések és az átadások csúsztatása az, amik egyszerre gyakorolnak hatást a bérlők, tulajdonosok, finanszírozók, befektetők döntéseire. A forrongó események miatt talán még nem érdemes aggódni, viszont az is valószínű, hogy az útmegtalálás még nem 2022-ben fog eljönni. Kalaus Valterrel beszélgettünk a hazai irodapiaci tapasztalatairól, aki egy 2021-ben bejelentett partnerség eredményeként már a Newmark VLK Hungary ügyvezető igazgatójaként válaszolt kérdéseinkre.
A legideálisabb helyzet az lenne, ha családok energia- és élelmiszerköltségei nem emelkednének a zöld átállás során, megelőzve ezzel a lakossági terhek növekedését, illetve biztosítva a klímasemlegességi átmenet társadalmi támogatottságát. Figyelembe kell azonban venni, hogy hiába nem fizetnének közvetlenül a háztartások a zöld átállásért, más költségek szükségszerű növekedése miatt közvetetten nem maradnának ki belőle. Ha pedig „semmit sem teszünk”, akkor hosszú távon nézve biztosan a legdrágább lehetőséget választjuk. A Green Policy Center cikkében azt vizsgálta, hogy kimaradhatnak-e a háztartások a zöld átállás költségeiből.
A legismertebb olaszországi műemlékek és helyszínek borultak sötétségbe a polgármesterek kezdeményezésére, akik a közvilágítás lekapcsolásával kívánták felhívni a figyelmet az energiaárak emelkedése teremtette vészhelyzetre - számolt be a La Repubblica napilap pénteken.
Az gáz- és áramköltségek többszöröződése, illetve a munkaerőhiány miatt kétszámjegyű áremelés várható az éttermekben Magyarországon az előttünk álló hónapookban – derül ki az RTL Híradó riportjából.
Miután a brit jegybank elnöke azt hangoztatta, hogy vissza kellene fognia magát a dolgozóknak a mostani bértárgyalásokon, mert különben elszáll az infláció az országban, keményen visszaszólt a legnagyobb brit kiskereskedelmi lánc, a Tesco elnöke egy vasárnapi tv-műsorban. John Allan szerint nem az a jó irány, amit a jegybank elnöke, Andrew Bailey, szorgalmaz, mert a Tesco dolgozói igenis megérdemlik, hogy az infláció ellen védve legyenek és ehhez igazodnia kell a bérezésüknek. A vita lényegében arra utal, hogy az energiaárak miatt elszálló inflációra mutogatva követelnek magasabb béremelést a dolgozók, ami az infláció további fűtéséhez járul hozzá, ami később szintén fokozott bérelvárásokat táplál majd és így egy ár-bér spirál alakulhat ki az országban.
Az áramár közel 96%-os ugrása miatt csaknem 36%-kal drágultak decemberben éves alapon a spanyol ipari termelői árak – közölte ma reggel a spanyol statisztikai hivatal.
Az elszálló áram- gáz- és műtrágya árak komoly kihívásokat okoznak a magyar, holland és lengyel zöldségtermesztési ágazatban, és ezek vezettek oda, hogy míg december elején 530 forint volt a paradicsom kilója a budapesti nagybani piacon, mostanra 830 forintra ugrott, az importparadicsom átlagára pedig 392 forintról szintén 56%-kal drágult 612 forintra – derül ki az Index körképéből.
Szokatlanul nagy volt a megosztottság az Európai Központi Bank Kormányzótanácsában a tavaly december 16-i kamatdöntő ülésen arról, hogy az infláció durva megugrása mennyire lesz tartós jelenség és a monetáris politikai időhorizonton biztosan vissza fog-e térni a pénzromlás üteme a jegybank 2%-os céljához, vagy sem, éppen ezért nyitva kell tartani minden lehetőséget a monetáris politika korrekciójára – derült ki a jegybank kamatdöntési jegyzőkönyvéből.
Radikális beavatkozást mérlegel a brit kormány az árampiacon azért, hogy a lakosság csak tompítottan érezze meg az elszállt gázárak áramárakra gyakorolt hatásait - tudta meg a Financial Times. Közben a Reuters információi szerint az olasz kormány azt mérlegeli, hogy a stratégiai gáztartalék felhasználásával tompítsa a magánszektor felé a durva gázár-kilengéseket.
Az elszálló piaci gáz- és áramárakat Európa sok országában egyre durvábban megérzik a háztartások is, miközben idehaza 2014 óta fixek a lakossági rezsiköltségek. Ez a kettősség pedig decemberre oda vezetett, hogy egyre kirívóbban olcsóvá váltak a magyar gáz- és áramárak, akármilyen módszerrel is vetjük őket össze Európán belül. A kormány kimutatása szerint a magyar rendszer fenntartásával havonta mintegy 40 ezer forintot spórolnak a magyar háztartások, ami közben egyre nagyobb veszteséget jelent a magyarországi egyetemes szolgáltatóknak.
A magyar gazdaságba számos csatornán keresztül gyűrűznek be az elszálló gáz-, áram- és üzemanyagárak. Ezek közül ötöt már eltömített a kormány az infláció leszorítása, illetve a működés-fogyasztás megvédése érdekében, de sok olyan csatorna maradt még, amelyeken keresztül hat a drágulás, illetve rontja a finanszírozási és beruházási teljesítőképességet.
A rezsiárak elszállása és a vállalati áremelések miatti magas infláció két oldalról is alááshatja a lakossági fogyasztás bővülését idén az eurózónában, és az energiaárak elszállása összességében akár 1%-ponttal is ronthatja a gazdasági növekedést – rajzolódik ki a Bloomberg saját gazdasági modelljéből. A jelek szerint az elszálló energiaárak egyik fő mozgatórugója továbbra is megmaradt, ugyanis az oroszok a Jamál-Európa gázvezetéken továbbra is olyan kevés gázt küldenek, hogy sorozatban már 23. napja a normálissal ellentétben kelet felé áramlik a gáz a német-lengyel határon.
Ki gondolta volna, hogy a 2021 elején még csak 20 euró körül mozgó gázár őszre 160 euró fölé, azaz nyolcszorosára drágul és még az év végén is 100 euró körül hullámzik? És azt ki gondolta volna, hogy a német zsinór áramár az év eleji 40-50 euró körülről csaknem a tízszeresére drágul karácsony körülre? Egészen extrém mértékű áremelkedések tarkították tehát a mögöttünk hagyott évet és ez bizonyára rengeteg kormányzati és vállalati döntéshozó idegeit is borzolta. De az év lezárásával ezeknek a problémáknak bizonyára nincs vége: rengeteg iparágba begyűrűzik mindez 2022-ben és végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül.
Az év közepén jól ment a hazai szállodai szektornak, ennek ellenére sokan nem nyitottak újra, év végén pedig újra egyre több hotel szünetelteti a szolgáltatásait. Főleg a 3 csillagos szállodáknál jelentős a szobaszámvisszaesés, ezek a vállalkozások bírták legkevésbé az első 5 hónap kényszerű zárlatát, majd a koronavírus 4. hulláma miatti újabb visszaesést a turisztikai forgalomban. Hasonló forgalom- és vállalkozásbevételi ingadozásról számoltak be az apartmankiadók. Jövő év elején az alacsonyabb vendégforgalom mellett még az lesz a nagy kérdés, hogy a 4-5-szörös, néhány esetben 7-8-szoros energiaáremelkedést hogyan tudják majd kigazdálkodni a hazai szállásadók. A kormány által meghirdetett kis- és középvállalkozásoknak szóló rezsitámogatás csak a 10 fő alatti alkalmazottakkal dolgozó panzióknak jó, efölött a hoteleknek biztos, hogy a piaci energiaárakkal kell majd számolniuk.
Bár a Gazprom intenzíven küldi a gázt a Fehéroroszországot is keresztülszelő Jamál-Európa, illetve a Szlovákián is áthaladó gázvezetékein nyugatra, mégis 80 euró közelébe visszaugrott a decemberi szállítású gáz ára megawattóránként a holland TTF gáztőzsdén, mert nyugtalan a piac a fehérorosz diktátor tegnapi fenyegetése miatt, hogy leállítják a Jamálon a szállításokat.
Az elmúlt hónapok az energiaárak meredek emelkedéséről szóltak, a Mol szempontjából fontos olaj és a földgáz ára is jelentősen emelkedett idén, ami alapvetően pozitívan hat a hazai olajcég működésére. Hogy mennyire, az a péntek hajnalban megjelenő gyorsjelentésből derül majd ki, az elemzői várakozások alapján kiemelkedő eredményt érhetett el a negyedévben a Mol.
Az energiaválságra adható, az Európai Bizottság által javasolt válaszlépésekre kísértetiesen hasonlító törvénycsomagot fogadott el a minap a román parlament mindkét háza és Klaus Johannis államfő ki is hirdette a jogszabályt, így november 1-től jövő március 31-ig életbe lépett az áram és a gáz árára az 5%-os áfa, illetve egy széleskörű árkompenzációs mechanizmus is elindult a lakosság és a versenyszféra széles köre számára.
Ritka esemény történt az Egyesült Államokban, az amerikai prémium benzin ára gallononként 4 dollár fölé emelkedett, ezzel az üzemanyag ára közel került a korábbi történelmi rekordhoz. A befektetők egy része arra fókuszól, hogy a magas élelmiszer- és energiaáraknak inflációs hatása van, ami felfelé hajtja a béreket, de a SocGen elemzője szerint a szalagcímek számítanak, a hírek pedig arról szólnak, hogy világszerte rekordszinten állnak az üzemanyagárak, ez pedig nyilvánvalóan a fogyasztói hangulatra is hatással lesz.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
