Csődhullám az éttermeknél, bezárások jönnek a hoteleknél
Flesch Tamás úgy véli, a szállodák 20-25 százaléka, míg a vendéglátóhelyek 30-50 százaléka zárhat be az infláció és a rezsiköltségek miatt - írja az ATV.
Flesch Tamás úgy véli, a szállodák 20-25 százaléka, míg a vendéglátóhelyek 30-50 százaléka zárhat be az infláció és a rezsiköltségek miatt - írja az ATV.
Az IMF friss előrejelzése szerint az energiagazdag közel-keleti államok a következő négy évben akár 1300 milliárd dollárnyi további olajbevételre is számíthatnak, a régió állami vagyonalapjait tehát nagy összegekkel fogja majd megdobni ez a váratlan bevétel egy olyan időszakban, amikor a globális eszközárak elértéktelenedtek és az egész világ a recessziótól és a magas inflációtól fél.
Bár a szállodák energiaszámlája drasztikusan megnőtt, az emelkedő külföldi turistaszám ezt úgy néz ki, bőven kompenzálja. Főleg a budapesti hotelek érzik azt, hogy az idei a Covid-válság utáni első, valóban jó pörgő szezon. Hasonló tapasztalatokról számoltak be a budapesti magánszálláshelyadók is. Ősszel és tél elején, hacsak valami drámai fordulat nem következik be az orosz-ukrán háborúban vagy az európai energiaellátásban, még erősebb szezonra számítanak a fővárosi piaci szereplők. A főleg belföldi turistákra épülő vidéki szálláshelyeknél viszont már kicsit más a helyzet, ott aggódnak az emelkedő rezsiárak miatt esetlegesen elmaradó vendégek miatt.
A németek nagy többsége spórol az energiafogyasztásán a rezsiszámlák emelkedése miatt, de a korábbiaknál jóval kevesebben mennek étterembe és utazásra is - derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön új intézkedéscsomagot ígért, többek között adókedvezményeket, hogy segítsen az emelkedő árakkal és a magasabb energiaszámlákkal küzdő német állampolgároknak - írta meg a Reuters.
A nagycsaládosok gázkedvezményéhez hasonlóan az elektromos gyógyászati segédeszközt használók (például mozgássérültek) áramkedvezményre jogosultak, amelyet a kormányablakban igényelhetnek - részletezi a Technológiai és Ipari Minisztérium a keddi közlönyben megjelent friss rendeletet.
A gázellátás hosszabb ideig tartó zavarai a termelés érezhető csökkenéséhez és következésképpen munkahelyek megszűnéséhez vezetnének, különösen az iparban - hívja fel a figyelmet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara a tagjai körében végzett gyorsfelmérésének eredménye alapján. Azt is megjegyzik: a hatalmas energiaár-emelkedések további terhet jelentenek a vállalatok versenyképességére. A felmérésből az is kiderül, hogy az érintett ipari cégek brutális energiaár-emelkedéssel szembesültek. Az emelés mértéke a gáz esetében 210 százalék (medián).
"Kezdődik a kormányülés. Napirenden az energia-veszélyhelyzet. Döntésekről hamarosan" - írja Facebookon Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
A csütörtöki rezsi rendeletből kivették a B GEO árszabást, ami a hőszivattyúk kedvező áramtarifa melletti működtetéséhez kell, tehát megmaradt a kedvező árazás. Amennyiben a kormány fenntartja ezt a tarifát hosszú távon, az azt jelezheti a lakosság számára, hogy megéri korszerű, és a klímacélokat is támogató rendszerbe fektetniük – mondta el Pásztor Roxána, a Portfolio Ingatlan divíziójának elemzője a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adásában.
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.
Amióta él a rezsicsökkentés, az elmúlt 8 évben havi 12-15 milliárd forint közötti összeget fizettek a magyar lakossági fogyasztók a villamosenergiáért, a nyári hónapokban a sáv alját, a téli hónapokban pedig a sáv tetején volt az összesen kiszámlázott díj - derült ki a Portfolio vizsgálatából. Most az egész ország azt találgatja, hogy ez a rezsicsökkentési rendszer módosítása miatt milyen mértékben fog megemelkedni augusztustól. A válasz információink szerint holnap érkezhet meg, legalábbis szerdára várható a Magyar Közlönyben a rezsicsökkentés módosítását rögzítő kormányrendelet. Frissítés! Cikkünk előző verziójában tévesen azt írtuk, hogy 2723 KWh-nál húznák meg az éves átlagfogyasztási határt, de a pontos szám 2523 KWh.
Több mint 190 ezer bécsi háztartás kapott egyszeri, 200 eurós rezsitámogatást. A hozzájárulást automatikusan utalták a legszegényebbeknek, a gyermeküket egyedül nevelők pedig plusz 100 eurót kapnak, amelyek nyomán eddig összesen 38,3 millió eurónyi rezsitámogatást fizetett ki a bécsi önkormányzat – írja az Infostart.
Sokaknak feltűnhetett, hogy a rezsiszámlákon szereplő rezsicsökkentés mértéke nincs összhangban azzal, amit az energia-veszélyhelyzet bejelentésekor Németh Szilárd mondott a rezsimegtakarításról. Az eltérés ráadásul nagyon jelentős. A 24.hu utánajárt annak, hogy mi lehet az eltérés oka.
Az energiaárak immár közel 1 éve tartó elszállásának hatására a villamos energiát a piacról beszerző hazai ipari vállalatok és az energiakereskedők szerződési gyakorlata is módosulni látszik: a fogyasztók igyekeznek az áram egy részét előre megvásárolva diverzifikálni energiaellátásukat, a kereskedők pedig a korábbiaknál szigorúbb feltételeket szabnak ügyfeleiknek.
Egy épület üzemeltetése rendkívül komplex feladat, melynek során az épületet használók, az épületet bérlők és az épület tulajdonosainak az igényeit egyaránt figyelembe kell venni. Az összetett elvárások teljesítésében a technológiai megoldások segítenek, ami lehetővé teszi, hogy az épület hatékonyan, egészséges környezetet teremtve működhessen. Az alábbiakban ennek szellemében azt járjuk körbe, hogy milyen elvárásokkal néz szembe ma egy sikeres FM szolgáltató és miként kezelhető a rendkívüli mértékű energiaáremelkedés.
Egyes német városok a közvilágítás időtartamának csökkentését tervezik, hogy megtakarítsák a folyamatosan emelkedő villamosenergia-költségeket.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a CBS "Face the Nation" című műsorában nyilatkozta, hogy miközben az Egyesült Államok és Európa is küzd a növekvő infláció megfékezéséért, egy másik szörnnyel is szembe kell nézniük – számol be a hírről a Bloomberg.
A Portfolio stúdiójában ma délután fél 5-től elemzik az ukrajnai helyzetet a Portfolio munkatársai: Huszák Dániel, a Portfolio globál rovatának elemzője és Weinhardt Attila, a Portfolio makrogazdasági elemzője és Orosz Márton, a Portfolio PodcastLab vezetője. Hogyan áll jelenleg az orosz invázió Ukrajnában, melyek lehetnek a főbb követelései most az oroszoknak és mik a kilátások az e heti orosz-ukrán tárgyalásokon? Az orosz invázióval párhuzamosan mi a helyzet az uniós szankciók frontján? Milyen főbb energetikai fejleményekkel zárult a múlt heti EU-csúcs? Mi a háttere az orosz elnök által felvetett rubelalapú gázszámla kifizetésnek?
Egekben az energia ára, aminek erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik ugyanis be, de nyomás alá helyezi a forint árfolyamát, kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból és még a növekedési kilátásainkat is beárnyékolja. Mi várható tehát a forint árfolyamától, mekkora jövedelmet szív ki a drága energia a gazdaságból a különböző forgatókönyvek esetén, és hogyan tudnának segíteni az akadozó EU-pénzek ennek a feszült helyzetnek az enyhítésében? – Ezekről és sok más izgalmas gazdasági kérdésről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio Heti Podcastjének házigazdája Madár Istvánnal, a Portfolio makrogazdasági rovatának vezető elemzőjével és Weinhardt Attilával, a makro rovat elemzőjével.
A koronavírus-válság okozta gazdasági zavarok még el sem múltak, amikor újabb sokk érte a világgazdaságot az orosz-ukrán háborúval. A fő csapás az energiaárak újabb lökésszerű emelkedésével érkezett, de a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok széthullása, az ellátási láncok körüli bizonytalanság, az egyéb nyersanyagok drágulása, illetve a nyersanyaghiány kockázata egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság idei kilátásai gyökeresen megváltoztak. Pontokba szedve tekintjük át a képet.
A munkanélküli segélyek iránti új kérelmek száma változatlanul alacsony.
Hát persze, hogy csalók áldozata lett, hét másik magyarral együtt.
Ha érdekel a devizapiac és a gazdaság, itt a helyed!
Közel egyhavi csúcson a magyar fizetőeszköz az euróval szembne.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
