Januárban újra oda esett vissza az eurózónás infláció, ahol októberben volt: négyéves mélypontjára. Erre akkor az Európai Központi Bank a piaci várakozásokkal teljesen szembemenve azonnal kamatot vágott. De ma a dezinflációs nyomás újabb bizonyítékait látva sem gondolja a piac, hogy az EKB kamatot csökkentene. Ha nem is teszi, más eszközökkel még könnyen előállhat, sokan például a kötvényvásárlások sterilizációjának abbahagyására tippelnek.
A forint árfolyamváltozása miatt nem kell az idei költségvetést módosítani, idén is kézben tartja az államháztartás folyamatait a kormány, a hiány 3 százalék alatt lesz, a kormány arra számít, a piacok átmeneti ingadozás után meg fognak nyugodni - mondta Varga Mihály egy szerdai sajtótájékoztatón.
Nem fenyegeti már az euró létét a nemzetközi gazdasági válság - hangsúlyozta Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse szombaton, a svájci Davosban a politikai vezetőket, üzletembereket és jegybankárokat tömörítő Világgazdasági Fórum (WEF) zárónapján.
Idén szeptember 23-án kerül forgalomba az új 10 eurós bankjegy. Az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint a legújabb bankjegy-technológiai eredményeknek köszönhetően még nehezebben hamisítható.
Csak minden negyedik-ötödik magyar állampolgár számít helyzetének javulására a következő egy évben, miközben közel 50 százalékuk nem vár változást. Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb az egységes valuta támogatottsága - derül ki a 2013-as őszi Eurobarométerből, aminek eredményeit a Bruxinfo ismerteti.
A megelőző negyedévi jóval 100 milliárd alattról 211 milliárd dollárra gyorsult a világ jegybanki devizatartalékainak növekedési üteme 2013 harmadik negyedévében - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) minap közzétett adataiból, amely jelentés arra is rámutatott, hogy a tartalékbővülés az országok széles körére igaz volt. A legnagyobb összegben az amerikai dollárban denominált tartalékok nőttek, de ha a tartalékok deviza összetételét vizsgáljuk, akkor az euró lett a nyertes, hiszen részaránya a második egymást követő negyedévben is emelkedett. Ez az adat is abba az irányba mutat, hogy a 2010-2012 között legintenzívebb euróválság (ami a jegybanki tartalék-menedzserek stratégiáján is nyomot hagyott) valóban múlófélben van.
Sokan beszélnek a 2008-ban kirobbant gazdasági és pénzügyi válság negatív következményeként arról, hogy egy elvesztegetett évtized lehet a kilábalás ára és ha valóban erről van szó, akkor ennek most már túl vagyunk a felén. Emiatt a tegnap közölt 2013-as devizapiaci rangsor után azt is érdemes röviden megvizsgálni, hogy mi történt a világ főbb devizáival öt éves távlatban. Egy biztos: elképesztő változásokon: féktelen szárnyalásokon és óriási hanyatlásokon vagyunk túl.
Már hónapok óta biztosra lehetett venni, hogy az idei év leggyengébben szereplő fejlett piaci devizájának címét a japán jen kapja, csupán a hanyatlás mértéke volt kérdéses. Mostanra már látjuk, hogy ez a dollárral szemben a 20, míg az euróval szemben a 25 százalékot is meghaladta egy év alatt. A közös európai fizetőeszköz egyébként az év nyertesének is nevezhető, mert a dollárral szemben a legjobb teljesítményt nyújtotta a fejlett piaci devizák körében. A feltörekvő piaci devizák között a legjobbnak az izlandi korona-izraeli sékel páros bizonyult a dollárral szemben, míg a leggyászosabb teljesítményt a súlyos gazdasági zavarokkal küzdő argentin peso és venezuelai bolivár nyújtotta.
Bár sokan sokszor "temették" idén a forintot, de nemzeti fizetőeszközünk a jelentős ellenszél mellett is lényegében stabil tudott maradni az euróval és a dollárral szemben és éppen emiatt a Portfolio.hu vizsgálatában szereplő 38 deviza döntő többségével szemben erősödni tudott 2013-ban. Kijelenthető tehát, hogy az idei év egyértelműen a forinté volt. De lássuk röviden, hogy ez hogyan jött össze!
Nem hagyta szó nélkül az eurózóna periféria országok számára egyelőre kellemetlenül erős euró témáját egy mai beszédében Enrico Letta olasz kormányfő. Arra, hogy az euró ereje kedvezőtlen sokaknak a fizetési övezetben, már hetekkel ezelőtt mi is felhívtuk a figyelmet és Letta szavainak ismeretében gyorsan összeszedtük azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek az eurót erősítették, illetve erőstik.
Hét napig tartó sorozatos erõsödés után tegnap megszakadt a svájci frank felértékelõdése, így talán fellélegezhetnek a magyarországi frankhitelesek is. Igaz közben a forint ma folytatta a fokozatos értékvesztését, így továbbra sem hárult el a veszély, hogy a frank/forint jegyzések elérik a 250-es szintet. Az euró árfolyama délelőtt 303 fölé lendült.
A német Bundesbank elnöke is csatlakozott a korábbi EKB-tisztségviselők által hangoztatott állásponthoz, miszerint a jegybank készen áll újra lépni, ha a körülmények úgy kívánnák. Jens Weidmann, az EKB döntéshozó testületének tagja ugyanakkor hozzátette, hogy egyes eszközeik akár nem kívánt hatásokat is előidézhetnek, amit gondosan mérlegelniük kell.
Az Egyesült Államokban látott kedvező fejleményeket követően erősödésbe kezdhet a dollár, amit egyedül a jövő év elején újra napirendre kerülő költségvetéssel és adósságplafonnal kapcsolatos politikai harcok törhetnek meg. Európában és itthon is fellendülés kezd kibontakozni, ugyanakkor ez termelési oldalról vizsgálva rendkívül törékenynek tűnik. A piac 2,8 százalékosnál alacsonyabb hazai alapkamat esetén kedvezőtlenül reagálhat, de még ideális körülmények esetén is folytathatja gyengülését a hazai fizetőeszköz. Hozzá kell majd szoknunk jövőre, hogy 300 és 310 közötti euróval szembeni árfolyammal kell együtt élnünk - hangzott el Háda Bálint, a Quaestor Csoport vezető elemzőjének az előadásán.
Trendfordulós jelek alakultak ki az EURNZD grafikonon, így a technikai elemzés eszköztárára alapozva izgalmas kereskedési lehetőségeket azonosítottunk. Videó technikai elemzésünkben vételi zónák után kutatva nézzük át az árfolyamgörbét.
Matolcsy György jegybankelnök csütörtökön olyan nyilatkozatot tett, miszerint Mario Draghi EKB-elnök szerint az 1,30-as szint feletti euróárfolyam veszélyezteti a dél-európai államok versenyképességét. Az Európai Központi Bank szóvivője azonban közölte: Mario Draghi nem tett ilyen nyilatkozatot korábban.
Két mai német lapértesülés szerint az Európai Központi Bank újabb refinanszírozási program elindításán dolgozhat, hogy a vállalati hitelezés élénkítésén keresztül segítse a gazdasági fellendülést. A sajtóértesülések ma délelőtt érdemi részvény- és devizapiaci mozgásokat nem gyakoroltak, ami azzal is összefügghet, hogy egy ilyen új program lehetőségéről már többször is tettek említést az EKB vezető döntéshozói. Közben figyelemre méltó az, ami az eurózóna periféria országok rövid államkötvény hozamainak piacán történik. Az EKB felől egyébként az utóbbi két héten szinte naponta jelentek meg olyan jelzések, amelyek szerint a jegybank a gazdaság élénkítése, illetve az infláció lassulásának fékezése érdekében további lazító lépéseket tehet. Ezek kapcsán kiemelten fontos lesz, hogy a most pénteken megjelenő eurózóna inflációs adat hogyan alakul.
A svájci jegybank továbbra is fontosnak tartja az euróval szembeni plafon megtartását és annak védelme érdekében korlátlan mennyiségben hajlandó eurót vásárolni - mondta a mai napon Fritz Zurbrügg jegybanki döntéshozó.
Mégsem biztos, hogy negatív betéti rátát tervez az Európai Központi Bank, legalábbis Mario Draghi EKB-elnök mai szavaiból ez következik, ugyanis állítása szerint ebben a kérdésben semmi fejlemény nem történt a legutóbbi ülés óta. A kommunikációs fordulatnak köszönhetően az euró erősödni kezdett.
Négy olyan érvet sorolt fel pénteken kiadott elemzésében a Nomura bankház londoni elemzője, Peter Attard Montalto, amelyek megalapozhatnak egy év végéig tartó forinterősödési periódust a nagyon kedvező külpiaci légkör mellett. Ajánlása szerint a 290 körüli tartományig erősödhet a forint az euróval szemben, igaz egyelőre a pozíció mérete azt jelzi, hogy nincs teljes meggyőződése erről a kimenetről. Szintén pénteken adott ki egy feltörekvő piaci elemzést Timothy Ash, a Standard Bank londoni feltörekvő piaci stratégája, aki az idei évben már megszokott tartományban hullámzást várja a forinttól (290-300 között),és közben fundamentális megfontolások alapját két kötvénybefektetési stratégiát javasol.
Az Európai Központi Bank elképzelhető, hogy negatív betéti kamatot vezethet be, sőt, akár eszközvásárlásokba is kezdhet, ha szükségesnek látja az inflációs céljának elérése érdekében - nyilatkozta Peter Praet, az EKB vezető közgazdásza a Wall Street Journal-nek. Praet szavainak kiemelt súlya van, ugyanis ő vezeti a jegybank közgazdasági stábját - ennek megfelelően pedig az euró a hírekre hirtelen esésbe kezdett. Ezt azonban később teljesen ledolgozta, mert a piacok inkább a ma esti és holnapi Fed-jegybankári beszédekre fókuszálhatnak.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
