Megnőtt a defláció kockázata az eurózónában és a döntéshozók többsége készen áll lépni - számolt be a Reuters Jozef Makúch, szlovák jegybankelnök szavairól, aki ezen tisztségében az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja.
A mennyiségi lazítás továbbra sem zárható ki az Európai Központi Bank eszköztárából - mondta az éppen konzervatívabb monetáris politika mellett kardoskodó német jegybank elnöke, Jens Weidmann. A Bundesbank elnöke ráadásul hozzátette, hogy a negatív betéti rátát alkalmasabb eszköznek tartja minden másnál az euró erősödésének megállítására, ami az inflációs céljuk elérését is hátráltatja. Az euró a hírekre gyengüléssel reagált.
Változatlanul hagyta az irányadó rátára vonatkozó célsávját (0,0-0,25%) mai kamatdöntésével a svájci jegybank, és az erről szóló közleményében újra hangsúlyozta, hogy továbbra is a megfelelő eszköznek tartja a frank felértékelődésének korlátját jelentő árfolyamküszöböt az euróval szemben. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy kész korlátlan mértékben eurót vásárolni frank ellenében (azaz kész gyengíteni a frankot), hogy az 1,20-as árfolyamküszöböt fenn tudja tartani.
A ma délelõtti nemzetközi befektetõi hangulatromlásnak pillanatok alatt véget vetett az orosz elnök azon jelzése, miszerint nem szeretnék "feldarabolni" Ukrajnát, azaz csökkent az orosz-ukrán katonai összecsapás esélye. A fejleményekre a részvényindexek jelentõsen emelkedtek, a kockázati étvágy tehát visszatért a világba. Ez már eleve segítette a forintot, az pedig kissé tovább lökött rajta, hogy kora délután elindult a magyar állam dollárkötvény-kibocsátása. Ez végül sikeres lett, de az árazásról megjelent információk már nem erősítették tovább az euróval szemben egyébként bő egyhetes csúcson lévő forintot.
Határozott hangulatjavulás mutatkozott hétfõn a nemzetközi pénz- és tõkepiacokon, ami csak arra volt elegendõ, hogy a forint a reggeli gyengülés után visszaerõsödjön a pénteki zárószintjére az euróval szemben (312-ig). Közben a vezetõ fejlett és feltörekvõ piaci részvényindexek jelentõsen emelkedtek, és a kockázati étvágy újraéledésének (ill. a fellélegzésnek) a jelei mutatoztak a nagy devizapárokban is. A régiós devizák is stagnáltak a török líra kivételével, amely bõ fél százalékkal gyengült ma az euróval szemben. A forintra ma érdemben nem hatott az Alkotmánybíróság devizahitelesekkel kapcsolatos döntése, illetve az a kormánypárti nyilatkozat sem, amely egy a végtörlesztéshez hasonló megoldás újbóli bevezetésére utalt.
Szinte kihalt az infláció Európából, egyes déli országokban pedig már konkrétan defláció köszöntött be. Az Európai Központi Bank árstabilitásra vonatkozó mandátuma nem látszik teljesülni, a bank mégis kivár. Jelen írás amellett foglal állást, hogy az EKB részéről kisebb kockázata volna a proaktív - akár unkonvencionális - lazító lépéseknek, mint a konzervatív monetáris politikának. A jegybank jobban tette volna, ha már tavaly felhagy a sterilizációval, vagy újabb hosszú refinanszírozási programmal próbálja meg stimulálni a majdnem rekordszintjén ragadt munkanélküliségtől szenvedő eurózónát. A piaci konszenzus szerint a jegybank a mai ülésén nem lazít tovább, de szerintünk, ha a stáb előrejelzései pesszimisták lesznek, akkor legalábbis egy újabb kamatvágás jöhet.
Az alacsony eurózónás infláció és az euró erős szintje elképzelhető, hogy magától korrekcióba kezd idén és így az Európai Központi Bank részéről semmilyen lépésre nem lesz szükség - mondta a jegybank egyik döntéshozója a mai napon. Februárban az EKB nem lépett, de Mario Draghi jegybankelnök ilyen szerencsés önkorrekcióról nem beszélt, sőt inkább arra lehetett következtetni szavaiból, hogy a jegybank komolyan mérlegel valamiféle reakciót, csak éppen még megvárja a stáb márciusi előrejelzéseit.
A forintot, illetve a magyar pénz- és tőkepiacokat fokozottan érintette az elmúlt hetek feltörekvő piaci eladási hulláma, ami a Goldman Sachs elemzője szerint jól rámutat a magyar piacok sérülékenységére, a magyar eszközök által kínált reálkamat csökkenésére. Meglátása szerint az is bebizonyosodott, hogy a befektetők Magyarország kapcsán nem az ország erősségeire, hanem azon gyengeségeire kezdtek fókuszálni, amelyek a legnagyobb esést elszenvedő országokhoz hasonlók. Magdalena Polan elemzésében úgy látja, hogy jövő kedden akár még beleférhet egy szimbolikus kamatvágás az MNB-től, de 320 felett már inkább a kamatemelés esélye nőne. Extrém esetben szerinte már a kamatemelés sem segítene, helyette újra naprendre kerülhet akár egy EU/IMF mentőcsomag is.
Januárban újra oda esett vissza az eurózónás infláció, ahol októberben volt: négyéves mélypontjára. Erre akkor az Európai Központi Bank a piaci várakozásokkal teljesen szembemenve azonnal kamatot vágott. De ma a dezinflációs nyomás újabb bizonyítékait látva sem gondolja a piac, hogy az EKB kamatot csökkentene. Ha nem is teszi, más eszközökkel még könnyen előállhat, sokan például a kötvényvásárlások sterilizációjának abbahagyására tippelnek.
A forint árfolyamváltozása miatt nem kell az idei költségvetést módosítani, idén is kézben tartja az államháztartás folyamatait a kormány, a hiány 3 százalék alatt lesz, a kormány arra számít, a piacok átmeneti ingadozás után meg fognak nyugodni - mondta Varga Mihály egy szerdai sajtótájékoztatón.
Nem fenyegeti már az euró létét a nemzetközi gazdasági válság - hangsúlyozta Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse szombaton, a svájci Davosban a politikai vezetőket, üzletembereket és jegybankárokat tömörítő Világgazdasági Fórum (WEF) zárónapján.
Idén szeptember 23-án kerül forgalomba az új 10 eurós bankjegy. Az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint a legújabb bankjegy-technológiai eredményeknek köszönhetően még nehezebben hamisítható.
Csak minden negyedik-ötödik magyar állampolgár számít helyzetének javulására a következő egy évben, miközben közel 50 százalékuk nem vár változást. Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb az egységes valuta támogatottsága - derül ki a 2013-as őszi Eurobarométerből, aminek eredményeit a Bruxinfo ismerteti.
A megelőző negyedévi jóval 100 milliárd alattról 211 milliárd dollárra gyorsult a világ jegybanki devizatartalékainak növekedési üteme 2013 harmadik negyedévében - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) minap közzétett adataiból, amely jelentés arra is rámutatott, hogy a tartalékbővülés az országok széles körére igaz volt. A legnagyobb összegben az amerikai dollárban denominált tartalékok nőttek, de ha a tartalékok deviza összetételét vizsgáljuk, akkor az euró lett a nyertes, hiszen részaránya a második egymást követő negyedévben is emelkedett. Ez az adat is abba az irányba mutat, hogy a 2010-2012 között legintenzívebb euróválság (ami a jegybanki tartalék-menedzserek stratégiáján is nyomot hagyott) valóban múlófélben van.
Sokan beszélnek a 2008-ban kirobbant gazdasági és pénzügyi válság negatív következményeként arról, hogy egy elvesztegetett évtized lehet a kilábalás ára és ha valóban erről van szó, akkor ennek most már túl vagyunk a felén. Emiatt a tegnap közölt 2013-as devizapiaci rangsor után azt is érdemes röviden megvizsgálni, hogy mi történt a világ főbb devizáival öt éves távlatban. Egy biztos: elképesztő változásokon: féktelen szárnyalásokon és óriási hanyatlásokon vagyunk túl.
Már hónapok óta biztosra lehetett venni, hogy az idei év leggyengébben szereplő fejlett piaci devizájának címét a japán jen kapja, csupán a hanyatlás mértéke volt kérdéses. Mostanra már látjuk, hogy ez a dollárral szemben a 20, míg az euróval szemben a 25 százalékot is meghaladta egy év alatt. A közös európai fizetőeszköz egyébként az év nyertesének is nevezhető, mert a dollárral szemben a legjobb teljesítményt nyújtotta a fejlett piaci devizák körében. A feltörekvő piaci devizák között a legjobbnak az izlandi korona-izraeli sékel páros bizonyult a dollárral szemben, míg a leggyászosabb teljesítményt a súlyos gazdasági zavarokkal küzdő argentin peso és venezuelai bolivár nyújtotta.
Bár sokan sokszor "temették" idén a forintot, de nemzeti fizetőeszközünk a jelentős ellenszél mellett is lényegében stabil tudott maradni az euróval és a dollárral szemben és éppen emiatt a Portfolio.hu vizsgálatában szereplő 38 deviza döntő többségével szemben erősödni tudott 2013-ban. Kijelenthető tehát, hogy az idei év egyértelműen a forinté volt. De lássuk röviden, hogy ez hogyan jött össze!
Nem hagyta szó nélkül az eurózóna periféria országok számára egyelőre kellemetlenül erős euró témáját egy mai beszédében Enrico Letta olasz kormányfő. Arra, hogy az euró ereje kedvezőtlen sokaknak a fizetési övezetben, már hetekkel ezelőtt mi is felhívtuk a figyelmet és Letta szavainak ismeretében gyorsan összeszedtük azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek az eurót erősítették, illetve erőstik.
Hét napig tartó sorozatos erõsödés után tegnap megszakadt a svájci frank felértékelõdése, így talán fellélegezhetnek a magyarországi frankhitelesek is. Igaz közben a forint ma folytatta a fokozatos értékvesztését, így továbbra sem hárult el a veszély, hogy a frank/forint jegyzések elérik a 250-es szintet. Az euró árfolyama délelőtt 303 fölé lendült.
A német Bundesbank elnöke is csatlakozott a korábbi EKB-tisztségviselők által hangoztatott állásponthoz, miszerint a jegybank készen áll újra lépni, ha a körülmények úgy kívánnák. Jens Weidmann, az EKB döntéshozó testületének tagja ugyanakkor hozzátette, hogy egyes eszközeik akár nem kívánt hatásokat is előidézhetnek, amit gondosan mérlegelniük kell.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
A miniszterelnök személyéről azonban még mindig nincs egyetértés.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
