Az Oroszország elleni Európai Uniós és amerikai szankciók ismertté válása, azaz a bizonytalanság részleges csökkenése hozhat ma némi fellélegzést a piacokon, ami akár a forint esését is megállíthatja. Ezt egyébként bizonyos technikai tényezők is segíthetik. Délután és este újra fokozott izgalmak várhatók amerikai makroadatok és a Fed kamatdöntése miatt.
A forint kedd reggelig viszonylag jól tűrte a fokozott piaci feszültséget az orosz-ukrán válság kapcsán, de délelőtt óta folyamatosan veszít értékéből és kora délután már 311 felett járt az euróval szemben. Ez bő egyhetes forintmélypontot jelent. Közben a dollár nyolvhavi csúcsra kapaszkodott az euróval szemben, így a kettő eredőjeként a forint új féléves mélypontra bukott. A régiós devizák közül ma a forintnál látjuk a legintenzívebb gyengülést, ráadásul a vezető nyugat-európai piacokon nemhogy romlana a hangulat a készülő ukrán feszültségek miatt, hanem határozottan javul.
Az euróval szemben bő egyhetes, az egyébként is jó erőben lévő dollárral szemben pedig féléves mélypontra bukott ma kora délutánra a forint, noha a készülő orosz szankciók árnyékában ma nem különösebben mutatkozik borúsnak a hangulat. Két piaci szakértőt kérdeztünk a 311-es euró láttán.
Már vagy három hete elakadt a forintgyengülés, és konszolidálódik az árfolyam. Az összenyomott rugó előbb utóbb elpattan, így az oldalazásnak is hamarosan vége szakad, és erőteljesebb mozgások alakulhatnak ki a forint piacán. Videónkból megtudhatja, mit mondanak a grafikonok, illetve hol vannak az eladási zónák az EURHUF árfolyamgörbén.
Bár igen feszült továbbra is az orosz-ukrán, illetve az izraeli-palesztin viszony, de ez láthatóan nem különösebben izgatja a szélesebb értelemben vett piacokat, így technikai alapon akár határozott forinterősödés is kialakulhat az előttünk álló napokban. Közben a holnapra várt újabb MNB-kamatvágás továbbra is alááshatja a forint erejét.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter vasárnap arra intette a nagy központi bankokat, hogy figyeljenek a pénzügypolitika által okozható ártorzulásokra, és igyekezzenek közreműködni az "eszközbuborékok" megelőzésében. A német takarékbankok szövetségében konkrétabban attól tartanak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) lazító pénzügypolitikája okozhat most "árbuborékokat". Közben a német központi bank fő közgazdásza nagylelkű bérmegállapodásokat javasolt a munkáltatóknak.
Napokkal ezelőtt felhívtuk már a figyelmet arra, hogy egy fontos, két éve élő trendvonal törhet meg az euró dollárral szembeni árfolyamában és ez mostanra egyértelműen be is következett. A trendvonal tehát megtört, de még mindig van egy fontos vonal, ami támaszt nyújt a közös európai fizetőeszköznek, és ez ma délután első körben még jól vizsgázott.
Amint arra tegnap felhívtuk a figyelmet: megnőtt az esélye annak, hogy az euró egy rendkívül fontos trendvonalat letör a dollárral szemben, ami további hullámszerű euróesést vonhat maga után. Ma ez részben megtörtént, de egy "utolsó mentsvár" még mutatkozik a grafikonon. Több más tényező azonban abba az irányba mutat, hogy ez csak ideig-óráig segítheti a közös európai fizetőeszközt.
Az Európai Központi Bank (EKB) jelentése szerint továbbra is az euró a második legnépszerűbb tartalékdeviza, de világszinten az eurótartalékok aránya 2013 végére 0,9 százalékos csökkenéssel 24,4 százalékra mérséklődött.
A nemzetközi pénz- és tőkepiacok viszonylagos nyugalma megtévesztő: a gazdaságok komoly egyensúlyi problémákkal küzdenek, amelyeket mindenképpen kezelni kell, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az iraki konfliktus nyomán új energiaválság fenyeget - hívja fel a figyelmet most közzétett harmadik negyedéves globális gazdasági kitekintőjében a Saxo Bank vezető közgazdásza. Steen Jakobsen többek között amellett érvel, hogy az olajárak emelkedésének kockázata miatt a magas energiaárak miatt elkerülhetetlen francia és német recesszió.
A befektetőket a leginkább az érdekli Európa kapcsán, hogy az eurózónás jegybank vajon tesz-e még további lépéseket a lazítás irányába. Mario Draghi, jegybankelnök korábban arra utalt, hogy a kamatvágásukat követően akár még eszközvásárlásokba is kezdhetnek, ha tovább rosszabbodik a helyzet. Ewald Nowotny, osztrák jegybankelnök viszont úgy látja, hogy bőven elég volt a júniusi akciójuk, az eredmények egy része pedig már látszik is.
A stabil kezdés után délelőtt enyhe gyengülést mutatott a forint, hiszen az euróval szembeni jegyzések 310-ről 311 közelébe emelkedtek. Aztán délután újra erőre kapott a magyar fizetőeszköz és így a jegyzések a 310-es szint alá buktak, ami csaknem egyhetes forintcsúcsot jelentett. Estére azonban nem tudott ezen technikai szint alatt maradni az árfolyam.
Az Európai Központi Bank ma a vártnak megfelelően nem vágott tovább a kamatokon. Mario Draghi EKB-elnök már a legutóbbi sajtótájékoztatókor jelezte, hogy nem lesz újabb kamatvágás, de helyette viszont más eszközökhöz nyúlnak. Ma a legnagyobb hangsúlyt a hosszú refinanszírozási programra (TLTRO) tette Draghi, ugyanis a júliusi döntésük fókuszában a hitelezés élénkítése és annak technikai részleteinek kidolgozása volt. A jegybankelnök így beszélt a programjuk ütemezéséről, feltételeiről és mindennek a masszív méretéről is. A bankrendszernek nyújtott teljes hitelösszeg elérheti akár az 1000 milliárd eurót is, de ebből a pénzből az ingatlanpiac és az állampapírpiac nem kaphat. A sajtótájékoztató során ez alkalommal is gyengült az euró a dollárral szemben - noha ebben egy vártnál sokkal jobb amerikai munkaerő-piaci adat játszott közre.
Fontosabb részletek
A nem túl kedvező piaci környezetben éppen rosszkor jött a forintnak az a délutáni hír, miszerint az Európai Bizottság kilátásba helyezte a túlzott deficit eljárás jövő tavaszi újraindítását, ez pedig új többhavi mélypontra lökte a magyar fizetőeszközt. Az alacsony kamatkörnyezetünk, a devizahiteles mentőcsomag körüli nagyfokú bizonytalanság (ami miatt ma is esett az OTP) és az egész régióban "legörbülő" feldolgozóipari aktivitás szintén nem kedvezett a magyar fizetőeszköznek, de azt is látni kell, hogy délután a török és a dél-afrikai fizetőeszközt is ütni kezdték. Szintén nem támogatja a térségi piacokat, hogy a tűzszünet végével kiújultak a harcok Kelet-Ukrajnában és tovább nőtt a feszültség az országban, illetve Oroszország és a nyugati hatalmak között.
Az EKB még nagyban küzd a vérszegény eurózónás infláció újjáélesztéséért, de Mario Draghi máris utalást tett rá, hogy mikor kezdhetik emelni az öreg kontinensen is a kamatokat.
Bár összességében továbbra is jó maradt a nemzetközi befektetői hangulat a geopolitikai kockázatok mellett is, ez a forintnak továbbra sem segít az MNB felőli további kamatvágási "ígéretek" hatására. A tegnapi Kúria-döntés értelmezése és a kormány felőli üzenetek összességében továbbra is fenntarthatják a bizonytalanságot. Az MNB és a kormány felőli friss jelzések a két témában:
"Megígértem a választóimnak, hogy Juncker útját állom" címmel közölte kedden a Bild című német lap az Orbán Viktorral készült interjú második részét, amelyben a kormányfő ismételten elutasította Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság elnöki tisztségére.
Az eurózóna jegybankja felőli lazítás és üzenetek fontos szint közelébe gyengítették az eurót, közben a forintot nyomasztja a bizonytalanabb nemzetközi befektetői hangulat, így egyhavi mélypont körül zárta a hetet az euróval szemben.
Az euró elmúlt években mutatott erősödése nemcsak a piac, de még az Európai Központi Bank szemét is szúrta az inflációt lehúzó hatása miatt, és ők, mint az ügy illetékesei, végre odacsaptak az asztalra. A júniusban bejelentett intézkedési csomagjuk egyik eszköze véleményünk szerint kifejezetten az árfolyam gyengítését szolgálhatja. Ez pedig egy ijesztően hangzó, de valójában már ismert eszköz: a negatív betéti ráta. A lépés nem ismeretlen, a dánok már alkalmazták, méghozzá pont árfolyamgyengítő céllal, ami sikeresnek is bizonyult. Eredményt az EKB esetében még korai volna hirdetni, de úgy tűnik, hogy a trükk egyelőre nekik is bejött. A rendkívül alacsony kamatokat még egy kényszeredett lépéssel közelebb vitték a nulla alsó korláthoz, a piac pedig máris engedelmeskedik és gyengül az euró. Valós élénkítő hatása ennek önmagában ugyanakkor aligha lesz, ahhoz majd a most még csak belengetett, újabb játékszerekre lesz szükség.
Az Európai Központi Bank 10 bázisponttal vágta az irányadó rátáját, amivel az 0,15 százalékra süllyedt. A jegybank ezzel ugyanakkor nem érte be és két további kamatinstrumentumán is változtatott: az egynapos betéti ráta mínusz 0,1 százalékra változott, míg az egynapos hitelkamata 0,4 százalékra módosult. A piaci konszenzus előzetesen 15 bázispontos vágást várt volna az irányadó ráta kapcsán, de a betéti ráta mértékét eltalálta. Az euró hirtelen gyengüléssel reagált a döntésre, amit Mario Draghi szavai tovább fokoztak a sajtótájékoztató alatt. Az EKB elnöke bejelentette, hogy elkezdték előkészíteni az eszközfedezetű értékpapírok vásárlását, továbbá felhagynak az SMP-program eddig alkalmazott sterilizációjával. Sőt, a jegybank két új, hosszú refinanszírozási hitelprogramot is indít még idén.
Fontosabb részletek
Magomed Daudov a csecsen parlament vezetője volt.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
Jelasity Radovánt, az ERSTE Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
