2017. szeptember 20. 17:38 | Portfolio
Az Európai Bizottság elnöke a múlt heti beszédében nem a következő év(ek), hanem a következő évtizedek nagy feladatairól beszélt, így sokan tévesen értelmezték, hogy az eurózóna néhány éven belüli bővítését akarná - hangsúlyozta az Eurócsoport előkészítő testületének nagy befolyású osztrák elnöke.
2017. szeptember 19. 09:30 | Portfolio
Politikai zsarolásnak tekinti a magyar kormány nemzetközi szóvivője Angela Merkel német kancellár hétvégi nyilatkozatát, amely a 2020 utáni uniós támogatás kifizetések megvonását, vagy csökkentését helyezte kilátásba a kvótadöntés végrehajtásának megtagadására hivatkozva - jelezte a hétfőn Brüsszelben járó Kovács Zoltán. A szóvivő szerint a 2020 utáni következő uniós keretköltségvetésről szóló bármilyen döntésnek a tagállamok konszenzusán kell alapulnia és azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak még sok a tennivalója, mielőtt csatlakozna az eurózónához.
2017. szeptember 14. 14:05 | Portfolio
Miután azt vázolta tegnapi beszédében az Európai Bizottság elnöke, hogy minden tagállam minél hamarabb vezesse be az eurót és ehhez pénzügyi ösztönzőket is ígért, láthatóan "hűtő" kommunikáció indult el Németországban és Ausztriában. Ez arra épül, hogy a kritériumoknak nem megfelelő, túl gyors euróbevezetés a görög ügyhöz hasonló válságokhoz vezetne. Közben Jean-Claude Juncker azt nyilatkozta a vezető cseh napilapnak, hogy senkit sem akar rákényszeríteni az euróbevezetésre, de örülne, ha Csehország a mag-Európához tartozna a pénzcserével, mert történelme alapján is megérdemli ezt a státuszt.
2017. szeptember 13. 16:07 | Weinhardt Attila
Ha nem akartok kétsebességes Európai Uniót, márpedig én sem akarok, akkor mielőbb vezessétek be az eurót és ehhez kétféle anyagi ösztönzőt is társítunk - lényegében ezt ajánlotta fel az eurót még nem használó, jórészt keleti tagállamok számára mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke azonban az ösztönzőket egy olyan döntéshozatali reformon keresztül szeretné elérni, ami nagyon messzire vezet. Éppen ezért nem csak az tűnik erősen kérdésesnek, hogy a magyar kormány partner-e az egész kezdeményezésben, hanem az is bizonytalan, hogy a mostani eurózóna-tagok tetszését elnyeri a javaslat.
2017. szeptember 12. 06:05 | Madár István
2017. szeptember 06. 13:43 | Portfolio
Új konvergencia-kritériumokat kell felállítani a jelenlegi maastrichti szabályok mellett, mielőtt Magyarország csatlakozik az eurózónához - mondta szerdán egy lengyelországi eseményen a Reutersnek Nagy Márton, az MNB alelnöke.
2017. augusztus 31. 08:10 | Portfolio
Két régiós ország is komolyabban fontolgatja az euró bevezetését. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont azt közölte a Világgazdasággal, hogy Magyarország nem kér megfigyelői státuszt.
2017. augusztus 30. 17:10 | Portfolio
Ha lesz is közös eurózóna költségvetés, az Angela Merkel német kancellár tegnapi kijelentése alapján egyelőre inkább "csak" néhány (tíz)milliárd eurós méretű lesz, így kevésbé tűnik esélyesnek, hogy érdemi plusz forrásokkal csábítanák be Magyarországot az eurózónába. Erre utal az EurActive mai információja is, miszerint az Európai Bizottság elnöke nem is tartja fontosnak a külön eurózónás költségvetést, hiszen a britek kilépésével az eurózóna súlya már eleve 85% körülre ugrik az Európai Unió összgazdasági teljesítményében. A friss információk alapján, azaz érdemi pénzügyi csábítás nélkül, továbbra is kis esélyűnek tűnik, hogy 3-4 éven belül pénzcsere lesz Magyarországon. A 2020 utáni újabb EU-s büdzsé felhasználási szabályrendszerét persze lehet még úgy csavarni, hogy legyen benne anyagi ösztönző és jogi retorzió is, de mindezekről egyelőre lényegében semmilyen konkrét információnk nincs.
2017. augusztus 28. 12:35 | MTI, Portfolio
Románia, az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő tagállama 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez, mihelyt elkezd emelkedni legszegényebb polgárainak jövedelme - jelentette ki a román külügyminiszter egy hétfőn megjelent lapnyilatkozatban. Múlt héten Csehországból jött a hír, hogy szeretnének megfigyelői státuszt kapni az eurózóna ügyeiről döntő pénzügyminiszteri tanács üléseire, előtte pedig az eurót használó Szlovákia miniszterelnöke tett nagyon erősen az EU magjához elköteleződő nyilatkozatot. Úgy tűnik tehát, hogy kezd felpezsdülni a régióban is az euróbevezetés témája, amelynek magyar lehetőségéről júniusban már írtunk egy részletesebb anyagot az okokkal és háttérrel együtt, majd a magyar euróbevezetés anyagi motivációs oldalát is megvilágítottuk.
2017. augusztus 21. 14:34 | Portfolio
Három héttel ezelőtt latolgattuk a cseh euróbevezetés esélyeit, egy tegnapi cseh magazin pedig arról számolt be: információi szerint a cseh kormány azt kéri majd az Eurócsoporttól, hogy a cseh pénzügyminiszter is vehessen részt megfigyelőként az eurótagok pénzügyi tárcavezetőinek ülésén. Fontos, hogy ez még semmiféle formális elköteleződést nem jelent az euróbevezetés mellett, mégis jelzésértékű, hogy a csehek ott akarnak lenni a tűz körül, ahol kialakul, hogy az eurózóna integráció pontosan milyen feltételek mentén mélyül. Akkor, ha a csehek is hajlanának az euróbevezetésre, azaz követnék a szlovákokat, jócskán gyengülne a V4-ek formális egysége és politikai érdekérvényesítési képessége az EU-ban.
2017. július 31. 10:45 | Weinhardt Attila
Igencsak megbontaná a visegrádi országok egységét az, ha az egyébként minden gazdasági feltételt teljesítő Csehország rövidesen úgy döntene, hogy elkezdi az eurózónába való belépés folyamatát. Tavasz óta elhangzott egy-két fontos jelzés ebbe az irányba és az ország közvéleményére nagy hatással bíró cseh jegybanknál is jöhetnek olyan személyi változások, amelyek a most még egyértelműen eurószkeptikus hangulatot elkezdhetik megváltoztatni. Saját helyzetértékelésünk és az Erste Bank minapi elemzése azonban mindezzel együtt is azt vázolja: nincs igazán esély arra, hogy 4 éven belül pénzt cseréljenek a csehek, hacsak nem veszik rá erre például Brüsszelből az országot. A Citi, a Societe Generale és a Nomura minapi cseh elemzései fel sem hozzák a pénzcsere témáját, így nagy lenne a meglepetés, ha a csehek mégis az euró mellett döntenének.
2017. július 10. 05:15 | Weinhardt Attila
Alaptalannak tűnik a magyar kormány azon korábbi "riogatása", hogy 2020 után már nem, vagy csak alig lesznek uniós támogatások, de attól igenis tartani lehet, hogy a felzárkóztatási és agrártámogatásaink akár radikálisan is csökkenni fognak. Az Európai Bizottság minap közzétett, az EU költségvetési kilátásairól szóló vitairatának öt forgatókönyve közül ugyanis háromban elég világosan benne van ennek a két kasszának a nominális csökkentése, egy további forgatókönyvnél pedig legjobb esetben is csak az összegek szinten tartása esélyes. Egy minapi brüsszeli beszéd alapján a Magyarországnak kulcsfontosságú két kassza mérete akár 18-20%-kal is csökkenhet, ami a mostani uniós ciklushoz képest 6-7 milliárd euró forráscsökkenést okozna 2020 után. Ezt el tudná fedni a kormány a hazai pályázók és gazdák felé, ha megnövelné a magyar költségvetési hozzájárulásokat, és/vagy belépne az ország az eurózónába. Utóbbi tehát erős anyagi ösztönző lenne és ez lenne az egyik formája annak a visszautasíthatatlannak mondott brüsszeli ajánlatnak, amiről korábban mi is írtunk.
2017. június 30. 16:12 | Portfolio
Ma Magyarországnak az eurózónán kívül, de az Európai Unión belül maradás az érdeke - foglalt állást az elmúlt hetek egyik fontos gazdasági témájában Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Heteknek adott interjúban.
2017. június 28. 09:41 | Beke Károly
A régió országainak egyelőre eszük ágában sincs rohanni az eurózónába, de Emmanuel Macron győzelme után láthatóan mindenhol ismét bekerült a közbeszédbe a csatlakozás kérdése. A múlt héten már írtunk arról, hogy a magyar kormány is visszautasíthatatlan ajánlatot kaphat az euró bevezetésére, hiszen 2020 után a források elosztásánál sokat jelenthet, hogy ki lesz hajlandó beállni a sorba. Más hírek ugyanakkor arra utalnak, hogy Brüsszel türelme sem lesz végtelen, előbb-utóbb mindenkit választás elé állíthatnak. A legfrissebb hírek szerint egyelőre Brüsszel sem tudja pontosan, milyen eszközökkel ösztönözné a csatlakozást, az pedig teljes félreértés, hogy 2025-ig kötelező lenne belépnünk.
2017. június 28. 08:04 | Portfolio
A kormány továbbra sem rohan az eurócsatlakozással, szerintük előbb a tényleges konvergenciának kellene megtörténnie - olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszaiból, melyeket a Világgazdaságnak küldtek. Emellett a minisztérium továbbra is az eurózóna reformjaira vár, hogy eldöntse, érdemes-e belépnünk. Tegnap egy saját elemzésben jártuk körbe, hogy hogyan áll Magyarország az euróbevezetéshez szükséges feltételek teljesítésével, ma pedig egy régiós körképet állítottunk össze a csatlakozásról szóló közbeszédről:
2017. június 27. 20:02 | Portfolio
Nem létezik olyan terv, aminek értelmében 2025-ig az egységes valutaövezet "bekebelezné" a még kívülálló uniós tagállamokat - erősítették meg EU-források a BruxInfónak. Ettől függetlenül jelenleg legalább két tagállam, Bulgária és Csehország is kacérkodik a csatlakozás gondolatával. Az állítólagos elhallás mellett ugyanakkor Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos egyik közelmúltban elhangzott nyilatkozata is fokozta a zavart a fejekben, mert azt mondta, hogy az eurózóna reformjának keretében olyan ajánlatot tesznek majd a kívülálló országoknak, amit azok nem fognak tudni visszautasítani.
2017. június 27. 15:02 | Madár István
Magyarország legkorábban 2021-ben vezetheti be az eurót, ha akarja. Ha azonban a kormány komolyan veszi az általa hangoztatott fejlettségi elvárást, akkor talán soha nem fogunk fizetni a közös pénzzel. A maastrichti kritériumok teljesítésével elvileg nincs gond, de az egyik feltétel annyira rosszul megfogalmazott, hogy az ezek alapján vizsgált euróérettségünk igazából teljesen bizonytalan.
2017. június 19. 12:32 | Weinhardt Attila
Egyre több jel mutat arra, hogy a következő fél-egy évben egy visszautasíthatatlannak mondott ajánlatot kap Magyarország és emiatt kimozdul a holtpontról az euróbevezetésünk témája. A német-francia tengely őszre várhatóan kitalálja, hogy pontosan milyen (pozitív és negatív) ösztönzőkkel kívánja a szorosabb integráció felé terelni a vonakodó tagállamokat. Egy friss felmérés szerint egyébként a magyarok egész "barátian" állnak a pénzcsere kérdéséhez.
2017. január 07. 17:35 | Portfolio
Tizenöt éve kerültek először forgalomba az euróbankjegyek és érmék, vagyis akkor jelent meg fizikailag is a közös fizetőeszköz Európában. A következő évek nagy kérdése az lesz, hogy megéri-e az euró a nagykorúságot, illetve a mi szempontunkból az lesz a lényeges, hogy látunk-e valaha magyar eurót. Jelenleg mindkettő inkább politikai kérdés, az euró sorsa az idei politikai kockázatok után tisztázódhat, és ettől függhet az is, hogy a magyar kormány mikor kezdhet el komolyabban foglalkozni a bevezetés gondolatával.
2016. október 14. 14:07 | MTI
Nem híve a közös európai pénznem, az euró csehországi bevezetésének Andrej Babis cseh pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes.
Felszámolták az utolsó harckocsizó dandárt is.
Hullámzó frontálzóna érkezik.
Nagy kockázatokat azonosítottak a kutatók.
Jó üzlet a vallási igények kiszolgálása.
Friss adatok érkeztek.
Álom marad az osztrák életszínvonal?
