Tényleg közeleg a magyar euró?
Gazdaság

Tényleg közeleg a magyar euró?

Magyarország legkorábban 2021-ben vezetheti be az eurót, ha akarja. Ha azonban a kormány komolyan veszi az általa hangoztatott fejlettségi elvárást, akkor talán soha nem fogunk fizetni a közös pénzzel. A maastrichti kritériumok teljesítésével elvileg nincs gond, de az egyik feltétel annyira rosszul megfogalmazott, hogy az ezek alapján vizsgált euróérettségünk igazából teljesen bizonytalan.
Könnyen lehet, hogy őszre kialakul a "kétdimenziós Európa" koncepciója, amelynek keretében az EU vezető országai a szorosabb együttműködés kialakításával próbálják hatékonyabb működésre bírni az integrációt. Mutatkoznak arra is jelek, hogy ennek keretében pozitív és negatív ösztönzőkkel az eurózóna felé terelnék a vonakodó országokat. Ennek hátteréről és a kilátásokról itt írtunk részletesen:A témában várhatóan csak az év vége felé láthatunk majd tisztábban, de annyit most is mondhatunk, hogy jó eséllyel újra felmerül az utóbbi években elfelejtett euróbevezetés ügye. A régiós országok a válság tapasztalataiból kiindulva évek óta a kivárás állapotában vannak. A magyar kormány több alkalommal is az uniós fejlettségi átlag 90%-ának eléréséhez kötötte a belépést. Ez beláthatatlanul messze van, az elmúlt évtizedek konvergenciája alapján talán sosem érjük el ezt a szintet. (Erről Oblath Gábor elemzése itt olvasható.)

Tényleg közeleg a magyar euró?
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten kétszer is óvatosabban fogalmazott: a csatlakozás feltétele a gazdaság megfelelő versenyképessége, ellenkező esetben a magyar munkaerő nem tud legalább a német munkaerő 90 százalékos szintjén teljesíteni. Ebben a kijelentésben már nincs közvetlenül összekötve a 90%-os fejlettség és az euróbevezetés.

Tudnánk, ha akarnánk?

Az elmúlt napokban többször is elhangzott, hogy Magyarország teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket (pontosabban annak számszerűsíthető részeit). Ez a megállapítás azonban csak megszorításokkal igaz.

Az árfolyam-stabilitási feltétel szerint a belépni kívánó országnak két évig a középárfolyam egyoldalú leértékelése nélkül lebegtetnie kell valutáját az ERM II. árfolyamrendszerben.
Árstabilitás: Az átlagos infláció az egy éves referencia-időszakban legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb mutatóval rendelkező ország inflációjának átlaga.
Költségvetési fegyelem: Az államháztartás stabilitásának igazolásául a referencia-időszakban a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósságpedig a GDP 60 százalékát. Utóbbi feltételt enyhítették, és elegendő a tartósan csökkenő adósságpálya.
Kamatkonvergencia: A hosszú távú kamatláb az egy éves referencia-időszakban legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációs mutatóval rendelkező ország kamatszintjének átlaga. (A hosszú lejáratú hozamok alatt a tízéves állampapírpiaci hozamokat értjük.)



Az árfolyam-stabiltási kritériumot formálisan nem teljesítjük, hiszen nem léptünk be az ERM-II. rendszerbe. Ebből ki is található a legkorábbi belépési időpont, a menetrend ugyanis: legalább két év az ERM-II. rezsimben, tavaszi (kora nyári) felvételi döntés, januári belépés. Ez alapján 2021 előtt biztosan nem cseréljük le a forintot. A kritérium teljesítése amúgy biztosan nem okozna nagy problémát, a ±15%-os lebegtetési sáv a mai árfolyamszintek mellett 90 (45-45) forintos mozgásteret jelent az euróárfolyamban.

A költségvetési hiányra vonatkozó elvárás megszegéséhez óriási gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség. A 3%-os limit alá évek óta beférünk, a tervek alapján még a 2018-as választási évben is.

Tényleg közeleg a magyar euró?
Az államadósság feltételét "könnyítéssel" teljesítjük. A 60%-os limit még messze van, de a csökkenő pálya jól megfigyelhető. (Az alábbi ábra felső részén látszik, hogy az adósság inkább csak 2014 óta csökken trendszerűen, az alsó részén pedig azt láthatjuk, hogy az év végi "adósságbeállításokkal" 2012 óta sikerül csökkenő adósságot kimutatni.)

Tényleg közeleg a magyar euró?
Az inflációs kritériumot három és fél éve teljesíti Magyarország, köszönhetően az alacsony importált (külső) inflációnak, a nyersanyagárak csökkenésének és az idehaza mérséklődő várakozásoknak. Ugyanakkor a grafikonon jól látszik, hogy nem feltétlenül marad sokáig ez a helyzet.

Tényleg közeleg a magyar euró?
A magyar inflációs mutató emelkedik, és mivel a jegybanki cél a 3%, nem biztos, hogy néhány év múlva teljesül az árstabilitási elvárás. Az inflációs kritérium egyébként meglehetősen furcsa: a három legkisebb inflációjú ország számít referenciának, ráadásul nem csak az eurózóna, hanem az összes EU-tagország közül. Májusban például referenciának számított az eurózónába való belépéshez a román infláció, az év elején pedig a lengyel árindex volt ebben a kitüntetett szerepben. A 27 tagország közül már jó eséllyel előfordul néhány, amelyik éppen egy negatív inflációs sokkon esik át, így a referenciamutató nagy eséllyel lesz alacsony.

Ennél is cifrább a hosszú lejáratú kamatok ügye. Ahogy írtuk, a hosszú távú kamatláb esetében szintén a három legalacsonyabb inflációjú ország számít referenciának. A referenciaországok azonban gyorsan változnak, az év első öt hónapjában kilenc (!) EU-tag is volt, amelyik legalább egyszer benne volt a legalacsonyabb (de még nem negatív) inflációjú országok triójában. Ez az inflációs kritériumnál még csak kisebb problémát okoz, hiszen közel azonos inflációs ráták cserélődnek ki hónapról hónapra. Ám az már egyáltalán nem mindegy, hogy a hosszú lejáratú kamatlábak szempontjából Görögország vagy Finnország számít-e referenciaországnak, hiába ugyanakkora az inflációs mutatójuk.

Ez alapján (ahogy a lenti ábra mutatja) 2013 óta néha havonta változott, hogy sikerül-e teljesíteni a feltételt vagy sem. Most éppen a kritériumszint alatt vagyunk, de az európai pénzbőség, az amerikai kamatemelés, az MNB kötvénypiacot érintő lépései vagy éppen a kritérium furcsasága ismeretében gyakorlatilag megjósolhatatlan, hogy középtávon hogyan alakul a magyar kamatszint relatív helyzete.

Tényleg közeleg a magyar euró?
A teljesítés esélyeit javítja, hogy amennyiben egy ország hiteles euróbevezetési programmal (és ennek megfelelő makrogazdasági pályával) rendelkezik, a 10 éves hozamok árazása igazodik az Európai Központi Bank várt kamatpályájához, és ez a horgony segíthet kellően alacsonyan tartani a kamatot.

Összességében tehát nem egyszerű teljesíteni a belépési kritériumokat, de ha a gazdaságpolitikai szándék megvan, nem kell nagy bátorság ahhoz, hogy belevágjon a kormány a projektbe. Meglehet, az ősszel már látni fogjuk, hogy milyen ösztönzőket kap az ország az EU-tól a belépésre.




A címlapkép forrása: PHILIPPE HUGUEN / AFP
An oil pumping unit, also known as a
BET
panel_ingyenpenz_otthon melege1500
BEIJING, CHINA - AUGUST 06: A pedestrian walks past the People's Bank of China (PBOC) headquarters on August 6, 2019 in Beijing, China.
Telenor
forintarfolyam
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
panel_ingyenpenz_otthon melege1500