2017. december 14. 09:47 | Portfolio
"Eső előtt köpönyeg Európának" címmel jelent meg a mai Világgazdaságban Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök cikke, amelyben összefoglalja azokat a bizottsági erőfeszítéseket, amelyek az EU egységét és az eurózóna stabilitását hivatottak elérni, emlékeztet a magyar euróbevezetés szerződésben vállalt kötelezettségére és rámutat a múlt héten Brüsszelben ismertetett további integrációs tervekre is.
2017. december 08. 12:41 | Weinhardt Attila
2017. december 08. 05:42 | Portfolio
Az euró bevezetése önmagában nem garancia arra, hogy egy fejletlenebb ország sikeresen fel tud zárkózni fejlett társaihoz, ugyanakkor az a kijelentés sem állja meg a helyét, miszerint a közös fizetőeszköz bevezetése felelős azért, hogy néhány tagország gazdasága a padlóra került a 2008-as világgazdasági válságot követően - állapítja meg az Európai Központi Bank napokban közzétett tanulmánya. Egy ország felzárkózási sikerének zálogát, vagy éppen kudarcának okát olyan országspecifikus tényezőkben kell keresni, mint például intézményi rendszerének minősége, amibe a politikai stabilitástól kezdve az elszámoltathatóságon és transzparencián keresztül, a kormányzati hatékonyságon és a szabályozói környezet minőségén át egészen a jogállamiság helyzetéig sok minden beletartozik.
2017. december 07. 15:45 | Weinhardt Attila
A 2002-es fizikai bevezetése óta nem volt még ilyen magas az eurót használó 19 tagállam lakossága körében az euró támogatottsága, mint most (64%), de a litvánok, olaszok és ciprusiak még most is megdöbbentően pesszimisták a közös pénzzel kapcsolatban - derült ki az Eurobarométer szerdán nyilvánosságra hozott felméréséből. A történelmi csúcs és a gazdasági fellendülés lényeges hivatkozási alap volt a tegnapi brüsszeli bejelentések során arra, hogy most kell lépni az integráció mélyítésében, noha az elmúlt években csökkent a gazdaságpolitikai koordináció fokozását támogatók aránya. A szlovákok és a szlovénok döntő része szerint egyébként jót tesz az euró az EU-nak, de közben csak a lakosság töredéke érzi ettől jobban európainak magát. Közben eléggé látványos az az összefüggés, hogy ha kedvezőek a gazdasági folyamatok, akkor hirtelen optimistábban ítélik meg az emberek az eurót is.
2017. december 06. 10:50 | Magas István
Izgalmas vita bontakozott ki az utóbbi hetekben e sokak által kedvelt elektronikus hasábon: mikor lesz/lehet magyar euro? Az euróval vagy nélküle? Ha igen, akkor pedig gyorsabban vagy lassabban avval a fránya csatlakozással? Ezek voltak az alapkérdések. Az alábbiakban én az eddigi tapasztalatokat tárgyaló technikai érvelést kínálok. Honnan vegyük a "helyes", leginkább követendő mintát a külső pénzügyi és versenyképességi alkalmazkodási úthoz? Szerintem érdemes a méretben közel azonos, de fejlettebb, kis nyitott gazdaságokat figyelni, és persze azt, hogy akik már évek óta bent vannak a klubban, mégis hogyan muzsikáltak. Okozott-e növekedési hátrányt a közös európai pénz az immáron évek óta euróval fizető Szlovákiában és Észtországban? Ugyanakkor mit csináltak, hogyan teljesítenek pl. a nem eurózóna tag dánok és csehek?
2017. november 30. 13:38 | Hornyák József
Miután Magyarország tejesítette az euró bevezetéséhez a szerződés szerint szükséges (de mára világossá vált, hogy nem elégséges) maastrichti kritériumokat, újra felmerült az euró bevezetésének kérdése. Persze leginkább csak szakmai körökben, hiszen a kormány egyelőre nem mutat érdeklődést a közös európai fizetőeszköz átvétele iránt, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon szigorú feltételekhez kötötte a csatlakozást.
2017. november 24. 13:27 | Pataki Márton
A közös pénz mindenekelőtt politikai kérdés. Egyszerre eszköze és szükséges eleme a lassú, de folyamatos európai integrációnak. Az integrációnak, amit sokan vitatnak, de amivel szemben egyelőre Európa népeinek békéjét, szabadságát és jólétét hosszútávon biztosító hihető alternatívát nem állítottak. A közös pénz szükségességének elfogadása mellett még mindig lehet vitatni létrehozásának időpontját, intézményrendszerét, a résztvevő országok körét. Ezek érdekes, sőt fontos, de ma már inkább csak elméleti jelentőségű viták. Az euró létezik, 19 ország hivatalos fizetőeszköze, és túlélt egy komoly válságot.
2017. november 23. 12:34 | Mihályi Péter
Madár István kétrészes vitaindítója (nov. 6. és nov. 15.) meggyőző módon tárgyal pro és kontra sok mindent, ami figyelembe veendő az euró övezethez való csatlakozás időzítésekor. Abban is igaza van, hogy az euró bevezetéséhez szükséges - ahogy ő nevezi - öt legfontosabb "érettségi feltétel" (fiskális mozgástér megteremtése, bérkontroll, makrostabilitás, makroprudenciális szabályozás, hatékony és transzparens állami intézmények) lehető leggyorsabb teljesítése akkor is indokolt, ha belátható időn belül mégsem akarjuk bevezetni az eurót.
2017. november 22. 11:32 | Andor László
Az Európai Unió célja, hogy meghaladja a népeket megosztó nacionalizmusokat. A megosztottságból az elmúlt évszázadok során számtalan konfliktus származott. A béketeremtés programját az európai integráció gazdasági eszközökre építi. Ezek közé tartozik az egységes valuta is. Kérdés azonban, hogy az euró mint az EU egységes valutája mennyiben tudja betölteni egyesítő funkcióját. A közelmúlt folyamatai és a jelen történései fényében ezt a kérdést három síkon kell megválaszolnunk: a német-francia tengely mentén, az észak-déli polarizációval kapcsolatban, valamint a kelet-nyugati törésvonalra való tekintettel.
2017. november 16. 13:25 | Motyovszki Gergő, Iker Áron
A magyar euró kapcsán utóbbi időben felélénkült szakmai vitában számos közgazdasági kockázatra mutatnak rá azok, akik szerint hazánknak egyelőre nem kéne csatlakoznia a valutaunióhoz. Mi úgy gondoljuk, hogy bár a kockázatok valósak, azok megfelelő intézményekkel és gazdaságpolitikával kezelhetőek. Egy felelős fiskális politikai intézményrendszer, hatékony makroprudenciális szabályozás és termelékenységgel összhangban lévő bérpolitika mellett Magyarország sikeres tagja lehet az euróövezetnek, így érdekében áll csatlakozni. Ezen intézkedések az euróhoz való csatlakozástól függetlenül is előnyösek egy egészségesen működő gazdaság számára. Emellett fontos az euró intézményi reformjának befejezése is, mely téren jelenleg ígéretesek a kilátások.
2017. november 15. 05:50 | Madár István
Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?
Kétrészes írásom első részében a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásait vettem számba, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintésével. A második részben országpéldákon keresztül vonom le a tanulságokat, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszonyt vázolom fel.
2017. november 06. 05:46 | Madár István
Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?
Kétrészes írásom célja a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásainak számbavétele, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintése, a tanulságok levonása, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszony felvázolása.
Sorozatunkban szívesen helyet adunk más véleményeknek, elemzéseknek is.
2017. október 31. 13:22 | MTI, Portfolio
Orbán Viktor szerint az euró bevezetése akkor lehet sikeres, ha az ország reálgazdasága közel került a megcélzott közösség gazdasági szintjéhez. Ezt a miniszterelnök a Parlamentben mondta egy képviselői kérdésre válaszolva.
2017. október 31. 10:06 | Portfolio
Nem ellenzi az euróbevezetést a lengyel kormány, de egyelőre nem is erőlteti a pénzcserét addig, amíg nem erősödik meg a fizetési övezet, illetve amíg nem történik meg a megfelelő mértékű konvergencia a lengyel gazdaság és az eurózóna között - lényegében ezt az üzenetet fogalmazta meg az utóbbi napokban tett nyilatkozataiban Mateusz Morawiecki lengyel pénzügyminiszter. A Reuters meglátása szerint ez a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt korábbi retorikájához képest már egyértelműbben puhább álláspontot jelent az euróbevezetés témájában és ugyanerre világított rá ma reggeli devizapiaci kommentárjában a Commerzbank is.
2017. október 30. 13:50 | Portfolio
Bár a migráció témájában erőteljes hangvételű politikát folytathat a leendő cseh kormányfő, de Magyarországnál és Lengyelországnál kevésbé lesz konfrontatív az EU-val kapcsolatos politikája, az EU-ból való kilépés esélye pedig csekély - többek között ezt hangsúlyozza a minapi cseh választások következményeiről ma reggel kiadott elemzésében Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője. Közben lényeges, hogy a jelek szerint felhagy a koalíciós tárgyalásokkal a választások nagy győztese, Andrej Babis és ki is jelentette, hogy eurót nem akar, de EU-tagságot igen.
2017. október 30. 13:45 | MTI, Portfolio
Az euró bevezetése növeli Horvátország globális, politikai és gazdasági hitelességét, valamint eszközt jelent a gazdaság fejlesztéséhez - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn Zágrábban, az euró bevezetéséről a Horvát Nemzeti Bankkal (HNB) közösen rendezett stratégiai fórumon.
2017. október 26. 10:00 | Nagy Márton, Virág Barnabás
A közepes fejlettségű országok hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célja a fejlett országok jövedelmi szintjének elérése. Az euró bevezetésének kérdését is ezen végső cél függvényében érdemes megvizsgálni. Az euróövezethez már csatlakozott országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése önmagában nem jelent garanciát a konvergenciára. A nem megfelelő felkészültség mellett csatlakozó országokban a közös fizetőeszköz használata hozzájárult komoly sérülékenységi problémák felépüléséhez, ami több esetben tartós divergenciához is vezetett. A maastrichti kritériumok nem érték el céljukat. Az euró bevezetésének időzítését legalább három további dimenzió mentén fontos értékelni:
2017. október 13. 10:25 | Portfolio
Magyarország elutasítja az euróövezet mélyebb integrációját és nem fog sietni a csatlakozással addig, amíg nem áll készen - jelentette ki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára.
2017. október 05. 09:56 | Portfolio
Nem kizárt, hogy Magyarország előbb rá lesz kényszerítve arra, hogy csatlakozzon az euróövezethez, mint ahogy azt a kormány szeretné, mivel a szorosabb integrációra való EU-s törekvés nem hagy majd más lehetőséget - foglalja össze Csányi Sándor-OTP-vezér véleményét a Bloomberg cikke.
2017. szeptember 22. 11:22 | Weinhardt Attila
Egyelőre nem látunk érdemi esélyt arra, hogy tíz éven belül belép az eurózónába Magyarország és Lengyelország, de a 2020 utáni EU-pénzek döntő része csak a fizetési övezet tagjainak lesz elérhető, így a nagy kép gyorsan megváltozhat és ez nyugtalanságot okoz a régió fővárosaiban - fejti ki meglátását Peter Attard Montalto. A Nomura londoni elemzője szerint az idegesség érthető, hiszen igencsak kellemetlen helyzet elé néznek a régiós kormányok az EU-pénzek, a jogállamiság, a pénzcsere, és az azzal kapcsolatos társadalmi támogatottság "négyszögében". Arra számít azonban, hogy a 2018-as magyar parlamenti választások után enyhül majd a kormány és az EU viszonya, de ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a bolgárok és a horvátok előttünk fogják bevezetni az eurót.
Biztatóak az eredmények.
Még az sem biztos, hogy Trumpnak joga van kivetni az új tarifacsomagokat.
Jó üzlet a vallási igények kiszolgálása.
Friss adatok érkeztek.
Álom marad az osztrák életszínvonal?
