Hamarosan jön a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének pénteki adása. A mai műsorban egyebek mellett a csütörtök este kihirdetett idei felsőoktatási ponthatárokról lesz szó. Adásunk második részében maradunk az oktatásnál, mivel a pedagógusbéremelés és a roma szegregáció megszüntetése a Magyarország és az Európai Bizottság közötti, a Helyreállítási Alap forrásairól folyó tárgyalások kontextusában is felmerült.
A Budapesti Corvinus Egyetem megszerezte az egyik legrangosabb nemzetközi felsőoktatási szervezet minősítését, az AACSB-akkreditációt. A világ gazdaságtudományi képzéseket nyújtó felsőoktatási intézményeinek csak kevesebb mint 6%-a rendelkezik ilyen akkreditációval.
Idén július 21-ére esik a felsőoktatási intézmények felvételi ponthatárainak kihirdetése, ami a nyári lassulás után rendszerint aktivizálja a kiadó lakások iránti keresletet. Két év bezártság után feltételezhető, hogy idén még gyorsabban fognak gazdára találni a kiadó ingatlanok, ezért a szakértők szerint érdemes időben elkezdeni az ideális lakás keresését. Az OTP Ingatlanpont, valamint a KSH-Ingatlan.com számai alapján megnéztük, mire számíthatunk Budapesten és vidéken.
Javában zajlik a magyarországi egyetemek között elsőként modellváltó Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása, de három év után már mérleget lehet vonni, lezárult ugyanis a megújulás első szakasza, látszódnak az első eredmények - derült ki az egyetem által szervezett sajtóbeszélgetésen, ahol az intézmény vezetői tekintettek vissza az elmúlt időszakra és árultak el részleteket a legújabb terveikről. A közgázos hallgatók túlnyomó többsége térítésmentesen tanul, az állami ösztöndíjplafon kétszeresére emelték a tanulmányi ösztöndíjat, megújítottak 10 szakot, jelentősen növelték az angol nyelvű képzések számát, elindult a tehetségtámogató program, fokozatosan javul a hallgató/oktató arány és 10 milliárd forinttal növelték az egyetem költségvetését. A következő három évet is legalább ennyire intenzívre tervezik: rövid távon vissza kell csábítani a Covid után a hallgatókat és az oktatókat, 2023-tól új szakokat indítanak, a fenntarthatóbb működés érdekében a saját bevételek növelését tervezik, az Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 15 milliárd forintból a Ménesi úti Campus területén új oktatási és innovációs központot épít.
A MOME két évtizede kapcsolódott be az európai autóipar tervezőmunkáiba, húsz évvel ezelőtt kötött stratégiai partnerséget a Mercedes-Benz AG-val, amelynek keretében a német prémiummárka vezető tervezői tartanak rendszeres kurzusokat a budapesti campuson. A kreatív gondolatok a mindennapi forgalomban lévő autókon is visszaköszönnek, tovább erősítve a magyar tervezők nemzetközi elismertségét. A régióban egyedülálló Mobility Design Lab megnyitása lehetőséget teremt arra, hogy a hazai designerek akár a kiterjesztett- és virtuális valóság eszközeivel még változatosabb feladatokat oldjanak meg, és egyre nagyobb hozzáadott értékkel járuljanak hozzá az európai autóipar fejlődéséhez.
Miközben az egészségügyben kézzel fogható a szakemberhiány, a pandémia rávilágított arra, hogy az orvosok mellett a szakdolgozókra milyen fontos szerep hárul. Ezért sem mindegy, hogy a jövő szakdolgozóit hogyan lehet megszólítani, mivel lehet a fiatalok számára vonzóvá tenni ezt a pályát. Ebben a helyzetben felértékelődik a képzési helyek jelentősége, és a komplex stratégiával rendelkező, hosszú távon is stabil finanszírozással bíró karok működése, mint például a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara. Ács Pongrác, a kar dékánja a Portfolio-nak adott interjújában olyan működési elemeket mutat be a kar életéből, amelyek akár más intézmények számára is tanulságosak és hasznosak lehetnek. Többek között arról beszélgettünk vele, hogy mi is az a pécsi modell, amit a kar valósított meg országos szinten először és vált mintává több intézmény számára, hol és miért terjeszkedik a kar külföldön, miért fontosak a külföldi diákok és hogyan lehet egyáltalán fenntarthatóvá tenni egy kar finanszírozását, valamint ebben milyen változást hoz a modellváltás. A dékán arra is kitért, hogy az elnyert pályázati forrásokból megvalósított kutatások hogyan hasznosulnak náluk a gyógyítás folyamatában. Helyzetjelentés az egészségügy és felsőoktatás olyan gyakorlati szegletéből, amely eddig kevés figyelmet kapott, indokolatlanul.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2017 óta évente megrendezi Innovációs Napját, melynek célja, hogy demonstrálja a jelenlegi ipari együttműködéseket és, felkeltse a jövőbeni egyetemi partnerek érdeklődését a BME-vel közös együttműködési lehetőségekre. Az egyetem tavaly a legtöbb pályázatot nyerte el az európai kutatás és innováció támogatására kiírt uniós keretprogramból, a Horizon 2020-ból, az elnyert támogatási összeget tekintve pedig a második legsikeresebb volt. Hogy milyen eszközökkel igyekeznek fenntartani ezt az eredményt és tovább növelni az intézményben rejlő innovációs potenciált, arról a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) igazgatóját, Joó Attilát, és a FIEK vezető európai pályázati tanácsadóját, Schenk Borbálát kérdezte a Portfolio.
Ha az HBO úgy dönt, hogy második évadot is rendel a Besúgóból, akkor a sorozatbeli Kilián Kollégiumnak biztosan költöznie kell majd. A forgatás nagy részének helyszínéül szolgáló Corvinus Ménesi úti épületében ugyanis már javában zajlanak a felújítási munkálatok. A hetvenes évek végén épült, jellegzetes szocialista épület 2023-ra kívül-belül megújul: egy igazi zöld oktatási és innovációs központ lesz a Ménesi Campusból, sok közösségi térrel, kollégiummal, sportolási lehetőséggel és a legmodernebb technikával felszerelt adattérrel.
Vesztenivalója nincs, ellenben rengeteget nyerhet a felsőoktatásba jelentkező diák azzal, ha az általa leginkább vágyott szakot jelöli meg első helyen, és a módosítási lehetőség révén erre még július 7-ig lehetősége is van – hívta fel a figyelmet Szántó Richárd, a Budapesti Corvinus Egyetem dékánja. Ha a döntés bejön, akkor a hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer, az angol nyelvű képzések, és a brand előnyeit is élethosszig élvezhetik a diákok a munkaerőpiacon.
A Vállalkozásfejlesztési Bizottság előtt beszélt Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt szerda délután. Bemutatkozásában összefoglalta, milyen szempontok mentén fog működni a minisztériuma és milyen feladatai lesznek az új tárcának.
A felsőoktatási jelentkezőszámok a 2020-as visszaesést követően stabilizálódni látszanak egy, a 2019-es értékektől és az azt megelőző évek tendenciáitól elmaradó szinten. Tanulmányunk alapján azt mutatjuk be, hogy makroszintű adatok fényében ez a trend összefüggésbe hozható az emelt szintű érettségi és a minimumponthatár követelményének bevezetésével.
Az Illyés Gyula Program célja, hogy olyan rászoruló fiataloknak nyújtson második esélyt a felsőoktatásba való bejutáshoz, akiknek már megvan az érettségijük, de eddig nem vették fel őket egyetlen felsőoktatási intézménybe sem. A program keretében 10 hónapos, intenzív angolnyelvi és matematikai képzést kap 10 diák, amely keretében felkészítik őket az ismételt felvételire.
Egy tavalyi félreérthető kormányzati jelzés nyomán akár több ezer felsőoktatási hallgató is bajba kerülhet a mostani tanév végén, mert idén már nem érvényes a nyelvvizsga amnesztia, így nyelvvizsga hiányában nem vehetik egyelőre át a diplomájukat – derült ki az RTL Híradó kedd esti riportjából, amelyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium tisztázta a szabályokat.
Új, a digitalizációra és a mesterséges intelligenciára építő oktatási rendszert tervez bevezetni a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központja. Az új megoldás egyesíti az egyéni és a tömegoktatás előnyeit, egyéni megközelítést és tempót tesz lehetővé a diákoknak, a számonkérést pedig a csapatmunkát és az interdiszciplináris együttműködést megkövetelő projektfeladatok jelentik. A cél a való életben, a cégeknél is használható tudás kialakítása olyan formában, amely megfelelő a jelenleg a diákságot alkotó generációk igényeinek. Erről a megoldásról és az egyetemek új megközelítéséről beszélgettünk Németh Istvánnal, a Pannon Egyetem stratégiai rektorhelyettesével és a Zalaegerszegi Egyetemi Központ főigazgatójával, valamint Ujhegyi Andrással, a Delta Csoport kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével.
Hamarosan ismét egy fontos határidő jár le a továbbtanulni vágyó fiatalok számára, már csak két nap van a felsőoktatási felvételi dokumentumok hétfő éjfélig történő hitelesítésére - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vasárnap az MTI-vel.
A Budapesti Corvinus Egyetem az első modellváltó felsőoktatási intézmény volt Magyarországon. A 2019 júliusa óta alapítványi fenntartásban működő egyetem jelentős átalakuláson ment keresztül az utóbbi két és fél évben. Utánajártunk, mégis milyen eredményei látszanak már az alapítványi fenntartásra való átállásnak, mit tapasztalnak mindebből a hallgatók és az egyetem munkatársai.
Története során először nyert nemzetközi innovációs pályázatot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Az Európai Unió kutatás-fejlesztési programja, a Horizon keretében a MOME egy Magyarország számára is fontos célkitűzést, a biomassza-alapú gazdaságra való átállást segíti majd.
A munkaerőpiacra a folyamatos, dinamikus változás a jellemző, a Világgazdasági Fórum Future of Jobs jelentése szerint 2025-re az összes alkalmazott 50%-ának át kell képeznie magát, ahogy a technológia fejlődik. Változnak tehát azok a tulajdonságok is, amelyek vonzóvá tesznek egy munkavállalót, erre pedig a felsőoktatási intézményeknek is reagálniuk kell. A Docler Holdinghoz tartozó Kodolányi János Egyetem épp ezért vezette be kooperatív nézőpontú egységes felsőoktatás-pedagógiai modellt, melynek lényege, hogy a hallgatók aktívak, a gyakorlati témáknál a képzési területhez tartozó, céges világban meglévő, stratégiai partnerek közvetlenül beleszólnak a tartalmakba, továbbá részt vesznek nem csak a gyakornoki programban, hanem a tanításban is, sőt sokszor projektfeladatokat adnak. A struktúrában minden szakon, minden egyes tantárgy esetében összehangoltan jelennek meg a tartalmi és a kompetenciafejlesztő elemek, a tanárok pedig partnerként tekintenek a hallgatókra, folyamatosan segítik, támogatják őket.
A ma ismert szakkollégiumi mozgalom az 1970-es években indult el Magyarországon, de évszázados múltból építkezik: megtalálhatjuk benne az angolszász college-ok és a magyar neveléstörténetben fontos kollégiumok hagyományát. Jelenleg mintegy 50 úgynevezett minősített szakkollégium működik Magyarországon, ezek jellemzően az egyetemektől némiképp független, önszerveződő, diákönkormányzatiságra épülő intézmények. Többek, mint egy lakóközösség: a kollégisták az egyetemek képzési rendszerét kiegészítve elmélyült tanulást és kutatást végeznek az őket érdeklő témákban, erős a közösségi élet, fontos a társadalmi felelősségvállalás. Elitképző intézmények, jellemzően jelentős a túljelentkezés is. Vajon kinek van lehetősége bekerülni egy ilyen intézménybe? Jár-e plusz költséggel a szakkollégiumi lét? És mégis, milyen pluszt ad, miért érdemes jelentkezni? Ennek jártunk utána.
"A Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei története a kezdetektől 2020-ig" címmel elkészült az első történeti jellegű összefoglaló munka a Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei történetéről. A könyv arra vállalkozik, hogy az egyetem strukturális fejlődésének ívét mutassa be, az olvasó pedig mély bepillantást kap a magyar felsőoktatás elmúlt évszázadaiba is.
