Szeptemberben az idén az első alkalommal nőtt a foglalkoztatás az előző havihoz képest a német feldolgozóiparban. Az egy évvel korábbi szinttől azonban a foglalkoztatás még elmaradásban van, csakúgy, mint a teljesített munkaórák száma és a kifizetett bértömeg.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség elemzése szerint Európában a nemek fizetése közötti különbség nyolcévenként csökken egy százalékkal, vagyis a nők átlagosan 84 év múlva érhetik el, hogy ugyanazért a tevékenységért ugyanazt a javadalmazást kapják, mint a férfiak. Magyarországon 2031-re várható a bérdiszkrimináció megszüntetése - derül ki az InfoRádió összefoglalójából.
Jelentősen meghaladta a várakozásokat a versenyszférában foglalkoztatott munkaer-állomány az Egyesült Államokban, az ADP közlése szerint 749 ezer fővel nőtt a számuk szeptemberben.
A második negyedévben a valaha regisztrált legnagyobb mértékben esett vissza a foglalkoztatás az euróövezetben és az EU-ban egyaránt az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat keddi jelentése alapján.
Ellentmondásosnak tűnő adatokat közölt a KSH a foglalkoztatásról és a munkanélküliségről. Májusban ugyanis mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség emelkedett. Az adatok mélyére nézve kiderül, hogy miként oldható fel az ellentmondás.
Áprilisban a KSH a munkaerő-felmérés kiegészítő kérdéseként megkérdezte az állásvesztőket arról is, hogy miért bocsáthatták el őket. Voltak olyan válaszol, amelyek arról szóltak, hogy nem egyszerűen leépítésről van szó, hanem a cég végleges megszűnéséről.
A koronavírus-járvány kirobbanása óta áprilisig több mint 100 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, miközben 110-120 ezren váltak munkanélkülivé, derült ki a KSH adataiból. A foglalkoztatottak száma áprilisban 4 millió 368 ezer fő volt, ami érdemi csökkenés a járvány kirobbanásához képest, és már messze van a tavalyi csúcstól, amely 4,5 millió felett volt. A Portfolio kalkulációja szerint 280 ezer munkanélküli adódik a KSH adatai alapján, ami szintén erőteljes növekedés a járvány előtti 160 ezer körülihez képest. A munkanélküliségi ráta ezzel 6% fölé került, és ha a közfoglalkoztatottakat állástalannak tekintjük, akkor még magasabb ráta adódik.
A világjárvány nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is, hiszen a koronavírus az emberi egészség mellett a munkahelyeket is veszélybe sodorja - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán. Hangsúlyozta, az egészségvédelem mellett a munkahelyek megvédése is fontos feladat.
Márciusban már érzékelhető volt a koronavírus-válság hatása a KSH munkaerő-felmérése alapján: csökkent a foglalkoztatottak száma és emelkedett a munkanélkülieké.
Az Országgyűlés ma nyolc előterjesztés általános vitáját bonyolítja le. A hétfőn kezdődött ülés második napja reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.
A következő három hónapban várhatóan bővülnek a kényszer-szabadságolások és elbocsátások – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből. Az öt főnél nagyobb cégeknél az elmúlt hónap legalább 50-60 ezer fős elbocsátása után újabb 90-100 ezer ember veszítheti el állását.
Az új koronavírus-járvány példátlan sokkot okoz a gazdaság és a munkaerőpiac számára a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elemzése szerint. A második világháború óta ez a legsúlyosabb globális válság.
A magyar kormány napokkal ezelőtt bejelentette, hogy a koronavírus miatt részmunkaidőben foglalkoztatottak bérének 70%-át átvállalja. A részletek eddig nem voltak ismertek, most azonban úgy tűnik, kiszivárgott a kormány munkaterve.
A vártnál jóval kevésbé csökkent a foglalkoztatás az Egyesült Államokban márciusban - derült ki az ADP munkaügyi adatfeldolgozó intézet szerdán közzétett adataiból.
Jelentősen lelassult a foglalkoztatás növekedése az elmúlt időszakban, miközben a munkanélküliségi ráta sem csökken már. A téli gyengébb adatokat akár szezonális hatások is magyarázhatnák, azonban éves alapon sem láthatunk már szép növekedéseket.
Bár az ország jelentős részén akut a munkaerőhiány, de több régióban még van munkaerőtartalék és éppen az ő bevonásukat célozza egy olyan új EU-pályázat, amely ma jelent meg és jövő január 27-től meg is nyílik. A 12 milliárd forintos pályázati keretből arra van mód, hogy egy-egy cégnél legalább 3, legfeljebb 15 főt kell felvenni az ország 4 régiójában és az egy főre jutó támogatás maximális mértéke a becsült 2 teljes éves bérköltség 70%-a lehet kisvállalkozás esetén, illetve 60%-a lehet középvállalkozás esetén.
Május és július között 4 millió 518 ezren dolgoztak a KSH adatai szerint, ami 34 ezres növekedés éves alapon. A munkanélküliek száma 158 ezerre, 8 ezer fővel csökkent. Az elmúlt hónapokban látott trendek folytatódását látjuk: az elsődleges munkaerőpiac erősödik, a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, miközben egyre többen dolgoznak külföldön.
Történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatás és a válság óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség az Európai Unióban, mint most. Az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló jelentés szerint a kilátások alapján a következő időszakban tovább javulhat a helyzet, azonban az egyes tagállamok között továbbra is nagy különbségeket tapasztalhatunk.