A következő három hónapban várhatóan bővülnek a kényszer-szabadságolások és elbocsátások – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből. Az öt főnél nagyobb cégeknél az elmúlt hónap legalább 50-60 ezer fős elbocsátása után újabb 90-100 ezer ember veszítheti el állását.
Az új koronavírus-járvány példátlan sokkot okoz a gazdaság és a munkaerőpiac számára a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elemzése szerint. A második világháború óta ez a legsúlyosabb globális válság.
A magyar kormány napokkal ezelőtt bejelentette, hogy a koronavírus miatt részmunkaidőben foglalkoztatottak bérének 70%-át átvállalja. A részletek eddig nem voltak ismertek, most azonban úgy tűnik, kiszivárgott a kormány munkaterve.
A vártnál jóval kevésbé csökkent a foglalkoztatás az Egyesült Államokban márciusban - derült ki az ADP munkaügyi adatfeldolgozó intézet szerdán közzétett adataiból.
Jelentősen lelassult a foglalkoztatás növekedése az elmúlt időszakban, miközben a munkanélküliségi ráta sem csökken már. A téli gyengébb adatokat akár szezonális hatások is magyarázhatnák, azonban éves alapon sem láthatunk már szép növekedéseket.
Az EU-ban tízből egy dolgozó szegénynek számít, azonban az egyes országok között hatalmas különbségek vannak.
Bár az ország jelentős részén akut a munkaerőhiány, de több régióban még van munkaerőtartalék és éppen az ő bevonásukat célozza egy olyan új EU-pályázat, amely ma jelent meg és jövő január 27-től meg is nyílik. A 12 milliárd forintos pályázati keretből arra van mód, hogy egy-egy cégnél legalább 3, legfeljebb 15 főt kell felvenni az ország 4 régiójában és az egy főre jutó támogatás maximális mértéke a becsült 2 teljes éves bérköltség 70%-a lehet kisvállalkozás esetén, illetve 60%-a lehet középvállalkozás esetén.
Május és július között 4 millió 518 ezren dolgoztak a KSH adatai szerint, ami 34 ezres növekedés éves alapon. A munkanélküliek száma 158 ezerre, 8 ezer fővel csökkent. Az elmúlt hónapokban látott trendek folytatódását látjuk: az elsődleges munkaerőpiac erősödik, a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, miközben egyre többen dolgoznak külföldön.
Történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatás és a válság óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség az Európai Unióban, mint most. Az európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről szóló jelentés szerint a kilátások alapján a következő időszakban tovább javulhat a helyzet, azonban az egyes tagállamok között továbbra is nagy különbségeket tapasztalhatunk.
Az idei első negyedévben 4 millió 497 ezren dolgoztak (Magyarországon), ami 62 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakban mért szint, miközben a munkanélküliek száma 166 ezerre csökkent. Ők 12 ezren vannak kevesebben, mint 2018 első negyedévében. Ha rövidebb távon nézzük a trendet, akkor azt látjuk, hogy kezd megállni a foglalkoztatottság növekedése, a szezonálisan igazított adatok azonban bizakodásra adnak okot.
Elkészült a várva várt versenyképességi csomag, amelyből kiderült, hogy a munkaerőpiaci reformok hozhatják a legnagyobb GDP-növekedési hatást a Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint a következő években. A munkaerőhiányra és a veszélyeztetett csoportok foglalkoztatásának növekedésére igyekszik választ találni a csomag, és a célok között szerepel többek között a munkaügyi hivatalok fejlesztése, a bölcsődeit és óvodai férőhelyek számának növelése, vagy éppen egy autópálya-fejlesztés. A tervezett reformok azonban úgy tűnik, hogy hosszabb távon nem adnak választ a különösen fontos munkaerőpiaci problémákra (képzettségi szint javítása, skill mismatch, átképzés, atipikus foglalkoztatás), így érdemes lenne beépíteni az MNB javaslatait is a végső csomagba.
Hónapok óta képtelen érdemben tovább növekedni a magyar foglalkoztatás és a munkanélküliségi ráta sem kerül lejjebb. A közfoglalkoztatottak még szivárognak át az elsődleges munkaerőpiacra, de lassan úgy tűnik, hogy elértük a csúcsot a foglalkoztatásban, amit csak további munkaerőpiaci reformokkal lehetne tovább javítani.
A nyilvántartott álláskeresők száma 4,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a 2019. januári zárónapon 254 200 álláskereső szerepelt, mintegy 13 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.
Víz alatt a nagyváros több negyede.
Ha tényleg ez volt az ötlet, úgy néz ki bevált.
Magas a tét, kicsi a külnöbség.
Változtatni kell az adópolitikákon.
Japánban zsugorodott a GDP, pedig a vámok még be sem ütöttek.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
