Egy kifejezetten bátor ismeretlen úgy döntött, hogy csütörtök éjszaka egy ukrán zászlót feszít ki Oroszország hatodik legnagyobb városában, Nyizsnyij Novgorodban, ráadásul mindezt az orosz hírszerzés (FSZB) épülete előtt.
Fegyveresek támadtak rendőrökre a délnyugat-kolumbiai Cauca megyében helyi idő szerint szombaton, három rendőrt megöltek. Helyi hatóságok a támadásért egy a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű gerillaszervezetből kiszakadt csoportot tesznek felelőssé.
Kiújultak a harcok Mianmar északkeleti részén, a felkelők ellenőrizte területeken. Az összecsapásokra azután került sor, hogy a kormányerők megpróbálták visszaszorítani Hakha város környékéről az ellenállókat. A katonai junta a légierőt is bevetette.
Az ukrán hírszerzés információi szerint egyre erősödik a Putyin hatalmát ellenző oroszországi ellenállási mozgalom. Szerda hajnalban Krasznojarszk környékén érte gerillatámadás az orosz vasútvonalat, idén négy nap alatt ez már a hatodik eset.
A Dél-Amerika északnyugati részén fekvő, mintegy 52 milliós lakosú Kolumbiában 1964 óta zajlik gerillaháború az egyes, főleg marxista-leninista irányultságú gerillacsoportok és a kormányerők, illetve az egyes milíciák között is; a konfliktus csaknem félmillió ember életét követelte eddig. Az egyik legnagyobb szervezettel már 2016-ban sikerült békét kötni, de a csaknem hat évtizede létező Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) továbbra is folytatja a küzdelmet. Velük és négy másik, kisebb csoporttal január 1-jétől féléves fegyverszünet lépett életbe, és folynak a tárgyalások a teljes békéről. Vajon Kolumbia újonnan megválasztott, első baloldali elnökének, Gustavo Petrónak sikerülhet véget vetni a csaknem 60 évnyi vérontásnak? Ez a tétje a megbeszéléseknek, melyek hamarosan Mexikóban folytatódnak.
A kolumbiai kormány hathónapos tűzszünetet kötött az ország öt legjelentősebb fegyveres csoportjával, illetve drogbandájával – jelentette be szilveszterkor Gustavo Petro kolumbiai elnök.
A kolumbiai kormány megállapodást kötött a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg(ELN) lázadóival arról, az ország nyugati részébe menekült őslakosok visszatérhetnek földjeikre, ez első egyezség a hatalom és a gerillacsoport közötti béketárgyalások kezdete óta - jelentette be szombaton Gustavo Petro elnök. Az 1964-ben Ernesto "Che" Guevara és a kubai forradalommal szimpatizáló szakszervezeti tagok és diákok által alapított ELN a mai napig az utolsó még aktív kolumbiai gerillacsoport, míg a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) 2016-ban békemegállapodást írt alá a kormányzattal.
Kolumbia katonai műveletet indít a határtérségekben tevékenykedő illegális fegyveres csoportok felszámolására, s ehhez szomszédainak együttműködésére is számít - jelentette be hétfőn Alfonso Prada kolumbiai belügyminiszter.
Hét rendőrtiszt életét vesztette és egy megsebesült egy támadásban a Kolumbia nyugati részén található San Luisban pénteken – közölte a bogotái kormány.
Tajvan egyik leggazdagabb embere bejelentette, hogy egymilliárd tajvani dollárt (32 millió dollár) áldoz saját pénzéből 3,3 millió civil fegyveres kiképzésére, hogy meg tudják védeni a szigetet egy esetleges kínai inváziótól - számol be róla a Guardian.
Sajtóértesülések szerint elfoglalta az Amrulla Szaleh afgán ex-alelnök által vezetett tálib-ellenes mozgalom Csarikart, Parván tartomány központját. Az egyelőre csak „Pandzsír ellenállás” néven ismert fegyveres szervezet a ’90-es évek végén, a tálibok ellen harcoló Északi Szövetség utódszervezeteként tünteti magát fel, a mozgalmat támogatja Ahmad Masszoúd is, a kommunista, majd tálib rezsim ellen harcoló legendás mudzsahed vezető fia. Az ellenállás központja, a Pandzsír-völgy az utolsó olyan terület Afganisztánban, melyet még nem irányítanak a tálibok és Szaleh ex-alelnök azt ígéri, mindent elkövet majd, hogy ez így is maradjon.
A tálib-ellenes harcok folytatását ígérte Amrullah Szaleh afgán alelnök. A politikus néhány volt kormánykatonával a Pandzsír-völgybe vonult, ahol mentorával, Ahmed Shah Masszoúd tálib-ellenes veteránnal a radikális iszlamisták elleni gerilla-harc irányítását tervezi.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Döntött az Országgyűlés gazdasági bizottsága.
Maradtak még olcsó lehetőségek a védelmi iparban.
Nemcsak bombák repkednek Európában, hanem a társadalom immunrendszerét támadják.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.