Az Európai Bizottság komoly tárgyalásokat folytat a Johnson & Johnson gyógyszeripari óriással, hogy lefoglalja, vagy megvásárolja az egyelőre fejlesztés alatt álló COVID-19 oltásainak első adagjait - írja a Reuters.
A koronavírus-járvány miatt a gyógyszercégek a szalagcímek és a tőzsdei összefoglalók főszereplői, a szektor két nagy szereplője, a legfrissebb lapértesülés szerint a hírekben gyakran szereplő AstraZeneca megkereste a szektor egyik legfelkapottabb szereplőjét, a Gilead Sciences-t, a brit cég vezetői ugyanis azt szeretnék, ha a két vállalat egyesülne.
Az amerikai kormány egymilliárd dollárral támogatja a brit AstraZeneca gyógyszergyártót az új koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében - jelentette be az amerikai emberi erőforrások és egészségügy minisztériuma csütörtökön.
A bangladesi Beximco Pharmaceuticals jelentette be, hogy ők lesznek az elsők a világon, akik elkezdik árulni a Gilead remdesivir nevű vakcinájának másolatát - írja a Bloomberg.
Emmanuel Macron szerint a koronavírus elleni oltóanyagra nem vonatkoznak tisztán a piaci törvények. A francia államfő a Sanofi francia alapítású gyógyszeripari csoportnak üzent, amely jelezte, hogy elsőbbséget ad majd az Egyesült Államoknak, ha sikerül kifejlesztenie a vírus okozta Covid-19 betegség elleni oltást - tudatta csütörtökön a francia elnöki hivatal.
Öt gyógyszergyártó kezdi el gyártani a Gilead Sciences vírus elleni gyógyszerét, a remdesivirt, amely a koronavírus ellen is hatásosnak bizonyult az eddigi klinikai tesztek alapján.
Egy újfajta koronavírus-teszt piacra dobását jelentette be ma az amerikai Abbott Laboratories. A vérteszt különlegessége, hogy az antitesteket mutatja meg, így nem csak a folyamatban lévő fertőzéseknél használható, hanem arra is, hogy kiderüljön, ha valaki már átesett a fertőzésen. Ez pedig kulcsfontosságú a vírus megértéséhez és ahhoz, hogy tudjuk, meddig ad immunitást a fertőzés.
Pénteken robbant a hír, hogy a hazai intézmények legnevesebb szakértőiből és piaci szereplők kapcsolatából feláll egy kutatócsoport, melynek hosszú távú célja gyógyszeres terápia fejlesztése az újfajta koronavírus ellen. A konzorcium tagja a tőzsdén jegyzett Richter, kíváncsiak voltunk ezért, hogy a társaságra pontosan milyen szerep és feladta hárul.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium péntek esti közleményében jelentette be (miután Orbán Viktor videóüzenetében közölte, kutatócsoport alakul idehaza a koronavírus elleni gyógyszerfejlesztés érdekében), hogy terápiás készítmény létrehozására jön létre magyar konzorcium, de nem védőoltást fejlesztenének. Az ITM közleményéből kiderül: a konzorcium tagja lesz a hazai tőzsdén jegyzett Richter is.
Nem csillapodik a koronavírus-járvány a világban, Magyarországon csütörtök éjszakára 4 fertőzöttet regisztráltak. Korábban már írtunk arról, hogy milyen eszközei vannak az egyénnek a fertőzés minimalizálása érdekében, valamint milyen eszközei vannak a közegészségügynek ilyen esetekben, most pedig ismertetjük, hogy mennyi idő alatt fejleszthetőek ki védőoltások az ilyen helyzetek kezelésére. A fejlesztés, gyártás kulisszatitkairól beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Zsigmond Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) védőoltás-munkacsoportjának vezetője.
Gőzerővel folyik világszerte a koronavírus ellenszerének és az oltóanyagának fejlesztése. Vannak, akik már elkezdték a teszteléseket, de az optimista vélemények szerint is legalább egy évet kell várni az engedélyekre. A Statnews cikke alapján összeszedtük, hogy melyik nagy gyógyszergyártó és biotechnológiai cég milyen technológiával próbálkozik és hogy haladnak a fejlesztések. A híreket természetesen a befektetők is figyelik, van olyan cég, amelynek árfolyama több mint a triplájára emelkedett idén a koronavírus terjedése közepette.
Kókai-Nagy Ákos személyében február közepétől új elnök képviseli az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületét. A Biogen gyógyszeripari vállalat több éves külföldi vezetői tapasztalattal rendelkező magyarországi ügyvezetőjének megválasztására azt követően került sor, hogy lejárt Vereckei Péter kétéves elnöki mandátuma.
Hosszú út áll még a koronavírus ellenszerét fejlesztők előtt – figyelmeztetnek a gyógyszergyártók, reagálva a tegnapi hírekre, amelyek arról szóltak, hogy sikerült áttörést elérni. Ez akkor a piacokat is némi optimizmussal töltötte el, de a gyógyszergyártók szerint emögött nincs feltétlenül realitás - írja a Reuters.
A novemberi amerikai elnökválasztásig fennmaradhat az egészségbiztosítás, valamint a gyógyszerárazás körüli politikai zaj. Az egészségügyi szektor azonban ennél a két alágazatnál lényegesen szélesebb befektetési palettát kínál, éppen emiatt lehetnek még vonzó sztorik ezen a területen – vélekednek a Fidelity Global alapkezelő szakemberei, akik legutóbbi elemzésükben azt a kérdést járták körül, hogy az elnökválasztás és az addig tartó politikai csatározás milyen lehetséges következményekkel járhat az amerikai egészségügy számára.
Egyre súlyosabb gyógyszerhiánnyal küzd Németország, a hiánycikként számon tartott szerek és készítmények száma az utóbbi hat évben csaknem meghatszorozódott.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) újabb 3 évre elnökének választotta meg Greskovits Dávidot. A szervezet 2019. május 10-én megtartott éves rendes közgyűlésén az elnökválasztás mellett, Hodász Istvánt, az Egis Gyógyszergyár vezérigazgatóját választották alelnöknek, két korábbi alelnököt pedig megerősítettek pozíciójukban.
A magyarok egészségügyi adatai aggasztóak a szomszédos országok mutatóival összevetve. Ezért az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete hárompontos javaslatcsomagot tett le egy csütörtöki háttérbeszélgetésén az asztalra. Ennek értelmében a gyógyszerkassza 40 milliárd forintos megerősítésére, a gyógyszerbefogadások bürokratikus elemeinek lebontására, valamint a gyógyszeripart érintő különadók egészségügy érdekében történő felhasználására van szükség. Az innovatív gyártók rendre megfogalmaznak hasonló javaslatokat, azonban ezúttal van két pont, ahol hangsúlyeltolódás történt.
Jelenleg még a tíz évvel ezelőtti gyógyszerkiadások szintjéhez képest is hiányzik 20 milliárd forintnyi összeg a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, akkor ezen felül további 15-20 milliárd forintos pluszpénzt kellene betenni a rendszerbe - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója, aki a finanszírozás hiányosságának következményeit is érzékeltette. A betegek ebből azt érzékelik, hogy az új típusú gyógyszerek később jutnak el Magyarországra, ha egyáltalán eljutnak hozzánk. Az egyesület konkrét javaslatokkal is él, Holchacker Péter vallja: még időben vagyunk, a plusz összeg akár már a 2020-as költségvetésben megjelenhetne, ezáltal a jelenlegi kritikus magyarországi helyzet rövid távon javulna.
A magyarok szerint az államnak jobban kellene támogatnia az új fejlesztésű gyógyszerek árát és a betegek számára történő gyorsabb hozzáférhetőségét, melynek érdekében a jelenleginél sokkal gyakrabban kellene döntenie ezeknek a modern készítményeknek a társadalombiztosítási támogatásáról - derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) országos reprezentatív kutatásából.
A klinikai vizsgálatok fontosságára hívta fel a figyelmet szerdai szakmai eseményén az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és figyelmeztettek: hazánk ezen a területen egyre inkább versenyhátrányba kerül, már a régiós országokkal szemben is. Miközben ugyanis nálunk kimutatták, hogy csökken az ilyen vizsgálatok száma, addig például Romániában vagy Bulgáriában megvalósulnak ezek. Ami viszont kedvező, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumban készülőben van egy gyógyszerinnovációt érintő stratégia.
Mutatjuk a Budapest környéki és a vidéki listát.
Lemondott Skócia első minisztere.
Van még mit tanulnia a lakosságnak.
Ám gyorsan meggondolta magát a Telegram.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
