Meglepően nagy vereséget szenvedett a szélsőjobboldali Szabadságpárt a holland választáson, ám a széttöredezett pártrendszerben a fő kérdés mégis az, hogy kijön-e az eredményekből egy működőképes koalíció. Úgy tűnik, hogy igen.
A Mark Rutte holland miniszterelnök vezette Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) a szavazatok 21 százalékát megszerezve győzött a hollandiai parlamenti választásokon, és messze megelőzi Geert Wilders második helyen végzett bevándorlásellenes Szabadságpártját (PVV), amely 13 százalékot kapott - derült ki a leadott szavazatok több mint 90 százalékának megszámlálását követően, csütörtök hajnalban.
Az iszlámellenes Geert Wilders Szabadságpártja (PVV) az első exit-pollok szerint csúnyán leszerepelt a mai hollandiai választásokon, legalábbis ahhoz képest, amilyen eredményt előzetesen vártak tőle. Mindössze 19 helyet sikerült megszereznie a 150 tagú országgyűlésben, amivel messze elmaradt a jelenlegi miniszterelnök, Mark Rutte 31 mandátumot szerző pártjától.
Kibertámadás miatt átmenetileg elérhetetlenné vált Hollandia két legnépszerűbb politikai orientációs oldala éppen a mai parlamenti választások napján. Közben a délelőtti részvételi adatok szerint 2%-ponttal magasabb a jó időjárás mellett a részvétel, mint 4 évvel ezelőtt. Mivel a választásokra jogosultak mintegy 40%-a bizonytalan, így gyakorlatilag lehetetlen megjósolni a választások eredményét. Az urnák este 9-ig lesznek nyitva, akkor jönnek ki az első exit-pollok, aztán valamikor szerda éjszaka látjuk már az eredmények alapján a pontos helyzetet.
Fontosabb részletek
28 párt verseng a parlament alsóházának 150 helyéért
nincs parlamentbe jutási küszöb
az országban 13 millió választásra jogosult állampolgár adhatja le a szavazatát
Megerősödve jött ki a Mark Rutte holland miniszterelnök vezette kormánypárt a Hollandia és Törökország közötti diplomáciai pengeváltásból a friss felmérések szerint. Kevesebb, mint 48 óra van hátra a holland parlamenti választások kezdetéig.
A Benelux-államok hamarosan meghívják a visegrádi országcsoport vezetőit Hollandiába, hogy közösen tárgyaljanak az Európai Unió jövőjéről - közölte Mark Rutte holland kormányfő péntek délelőtt Brüsszelben, az uniós vezetők informális tanácskozását megelőzően.
Normál esetben a hollandokon kívül nem sok mindenkit szoktak érdekelni a holland választások, azonban most, hogy Európa-szerte és az Egyesült Államokban is előretört a populizmus, sokan attól tartanak, hogy Hollandia lehet a következő dominó a sorban. A közvélemény-kutatások jó ideje azt mutatják, hogy a március 15-én sorra kerülő általános választások után Geert Wilders iszlámellenes és euroszkeptikus pártja lehet a legnagyobb párt a parlamentben, igaz, ebből még egyáltalán nem következik, hogy kormányra is kerül. Sőt, a nagyobb pártok kizárták annak lehetőségét, hogy együttműködjenek Wilders-szel, így valószínű, hogy a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt részvétele nélkül alakul meg a következő koalíciós kormány.
A Holland Kelet-indiai Társaság nem csak a világ első igazi multinacionális vállalata volt, de az első is, amely részvényeket adott ki a pénzügyei finanszírozására, elősegítve a világ első modern tőzsdéjének a megalakulását. Csúcspontján a társaság százhatvan hadihajóval, hajónként 30-60 ágyúval, harmincezer katonával és 25 ezer alkalmazottal rendelkezett. Bár a fő profilja a kereskedelem volt, közel 200 éves fennállása során több mint egymillió utast szállított Ázsiába, többet, mint az összes többi európai ország együttvéve. A társaság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Amszterdamot közel két évszázadig a Föld pénzügyi központjaként tartották számon.
A közvélemény-kutatások szerint azonos támogatottságot tudhat magáénak a Mark Rutte vezette jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) nevű kormánypárt és Geert Wilders bevándorlásellenes holland Szabadságpártja (PVV) alig három héttel a holland parlamenti választások előtt - közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió internetes oldalán holland felmérésekre hivatkozva szerdán.
Jó nagy bakit követett el a holland piaci felügyelet, véletlenül nyilvánosságra hozták több nagy hedge fund, köztük Soros György cégének is privát short pozícióit, ezek között több holland bank esésére játszó ügylet is van - számol be a hírről a Financial Times.
A 2016-os évben több olyan politikai esemény is történt, melyre előzetesen kevesen számítottak. A sort a britek nyitották nyáron a Brexit-népszavazással, majd jött Donald Trump, aki megnyerte az amerikai elnökválasztást, december elején pedig az olasz kormányt buktatták meg a választópolgárok egy referendummal. Részben ezek az események okozzák, hogy a 2017-es politikai kockázatokkal kapcsolatban már most sokkal érzékenyebb a piac. A szakemberek elsősorban a német és a francia választásoktól féltik a kontinenst, de Törökország is egy lőporos hordó jelenleg, ami bármikor felrobbanhat.
Sokak számára a 2016-os év arról lehet majd emlékezetes, hogy többször is megtörtént az elképzelhetetlen: előbb nyáron látszólag a józan ésszel szembe menve az EU-ból való kilépésre szavazott a brit választópolgárok többsége, majd a héten szintén meglepetésre Donald Trumpot választották az USA elnökének. Az elemzők szerint ezek az események mind a populizmus erősödését jelzik. De mi lesz a következő?
Három évvel ezelőtt Amszterdam polgármestere egy teremben megkérdezte az összegyűlt, nyugdíjalapokat menedzselő szakembereket, hogy hajlandóak-e a város piros lámpás negyedének újjászületésébe fektetni. Akkor csak ketten tették fel a kezüket, ma ugyanez a kérdés már igazi háborút indítana a jelenlévők között a legjobb ajánlatok adásáért.
Elbukott a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetőjének Hollandia uniós kilépésről szóló népszavazási kezdeményezése az ország törvényhozásában kedden.
305 millió eurós működési eredményt ért el 2016 első negyedévében az NN Csoport, ami közel azonos az egy évvel korábbival. Az ING Csoport áprilisban értékesítette az NN-ben meglévő maradék részesedését, így az NN Csoport teljesen függetlenné vált. A biztosító részvényárfolyama jelenleg 1,3%-os esést mutat a tőzsdén.
Egy nappal azután, hogy Belgiumban bejelentették: jövőre minden állampolgárnak osztanak jódtablettát nukleáris balesetek esetére, ma a szomszédos Hollandia hozott hasonló döntést. A hágai egészségügyi minisztérium úgy határozott, hogy az eddigi 20 kilométerről 100 km-re terjeszti ki a védelmi zónát és azért, hogy a pajzsmirigyet a radioaktív sugárzással szemben megvédő jódtablettát tudjon kiosztani, 15 millió darab ilyen készítményt rendelt meg.