Az európai uniós tagállamok lakossága szerint a tagországok igazságügyi rendszerei hatékonyabbak lettek, azonban néhány országban romlott a bíróság függetlenségének megítélése - olvasható az Európai Bizottság pénteken Brüsszelben bemutatott felmérésében.
Döntő jelentőségű a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, különösen most, a koronavírus-járvány idején, a populisták és a radikálisok ugyanis megpróbálnak visszaélni a vészhelyzet okozta állapotokkal - jelentette ki Christine Lambrecht, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország igazságügyi minisztere az uniós tagországok igazságügyi minisztereinek informális videókonferenciáját követően hétfőn. Ugyanezen esemény apropóján a magyar Igazságügyi Minisztérium (IM) is kiadott egy közleményt, amelyben Bóka János európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár azt mondta: a eddigi meddő jogállamisági viták helyett az európai igazságügyi együttműködés jövőjére kell koncentrálni.
A lengyel kormánypárt által minap benyújtott, a bírósági rendszerről szóló újabb törvénymódosító javaslat veszélyezteti a bírák függetlenségét, ami uniós kötelezettségszegési eljáráshoz, az pedig hosszabb távon az EU elhagyásához vezethet - olvasható abban a legfelsőbb bírósági állásfoglalásban, amelyet a parlamenti véleményezési folyamat keretében adott ki kedden a lengyel bírói testület.
A kormány három részletben emeli a bírák és az ügyészek illetményét: január 1-jétől a bírák átlagosan 32 százalékos, az ügyészek 21 százalékos illetményemelésben részesülnek, majd 2021-ben és 2022-ben 12, illetve 13 százalékos emelésben - jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Míg az EP-választások után azt jelezte a kormány, hogy határozatlan időre félreteszi a közigazgatási különbíróságok felállításának tervét, addig ma azt jelentette be Varga Judit igazságügyi miniszter, hogy végleg letett erről a tervéről a kormány. Ezzel együtt azt is jelezte a tárcavezető, hogy egy most készülő törvénytervezet gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a közigazgatási bíráskodást.
A magyar kormány arra készül, hogy egy új közigazgatási felsőbíróságot hozzon létre, amely a közszférabeli ügyekkel foglalkozna majd - jelentette a Reuters Trócsányi László igazságügyminiszter-jelölt mai parlamenti meghallgatásáról.
Többórás éles vita után megszavazta pénteken a lengyel alsóház a legfelsőbb bíróságról szóló törvényt, illetve a bírósági reformot előkészítő jogszabályt is, amely az országos igazságszolgáltatási tanácsról szól. Az alsóházban a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt van többségben. Mindkét törvényt előzetesen számos alkalommal bírálta az Európai Bizottság, illetve az Európa Tanács emberi jogi szervének alkotmányjogi testülete, a Velencei Bizottság.