A kormány is látja és várja is, hogy az eredetileg tervezettnél magasabb lesz a jövő évi infláció - ismerte el kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. December közepén tehát ezért kiderülhet, hogy mekkora plusz emelést kaphatnak emiatt jövőre a nyugdíjasok.
Óriásit zuhant a török líra a dollár ellenében és jelenleg is rekordalacsony szinten kereskednek vele a piacon. Ennek oka, hogy a török központi bank Erdogan elnök nyomására ismét csökkentette az alapkamatot és a befektetők kezdik elveszteni a bizalmukat az ország pénzügyi szabályozó rendszerében.
Az inflációt, vagyis az árak emelkedését és a pénz vásárlóerejének romlását minden egyes vásárláskor érezhetjük saját pénztárcánkon. Cikkünkben tisztázzuk, mi az infláció, miért baj az infláció, hogyan tudunk védekezni az inflációval szemben, melyek a legjobb befektetések infláció ellen, amelyekkel hosszú távon felvehetjük a harcot a pénzromlással szemben. Érdemes felvérteznünk magunkat, mert a 2022-es inflációs előrejelzések szerint nem rövid csata, hanem hosszú hadjárat áll előttünk. Csapjunk is a lovak közé, először is tisztázzuk, hogy mi az infláció?
A mostani emelkedő hozamkörnyezetben a biztosítók befektetési eredményét alaptevékenységük jellege determinálja. Azoknak a biztosítóknak (élet és kompozit) az eredményére, amelyek befektetési portfóliója jellemzően hosszabb lejáratú állampapírokból áll (vagy pl. a unit-linked biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközökből, mint például nagyrészt részvényeket is tartalmazó befektetési alapok jegyei), a hozamemelkedés először kedvezőtlenül hat, mivel átértékelési veszteséget okoz, ami csökkenti a szavatoló tőkéjüket, minekután az osztalékfizetési képességük romlik (lásd a PZU idei első féléves tetemes befektetési veszteségét). A befektetési portfólió átértékelését az úgynevezett S2 rendszerben akkor is el kell végezni, ha amúgy a mögöttes értékpapírokat lejáratig tartják. Természetesen üdvözlendő, hogy a vállalat garanciák értéke (forrásoldal a mérlegben) csökken, továbbá az is, hogy az új biztosítási kötvényeken már jobb megtérülést (hozamot) tud elérni a biztosító, mint a meglévő értékpapírokon (future rate > running rate), de a hozamemelkedés pillanatnyi hatása ettől még negatív. Kérdés persze, hogy mire fókuszálnak a befektetők valójában?
A látszat, mint oly gyakran, most is csal. A látszat az, hogy inkonzisztens a fiskális és a monetáris politika. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján. Ezért nincs is ellentmondás, koherenciazavar a gazdaságpolitika alrendszereinek működésében. Mind a fiskális, mind pedig a monetáris politika egy irányba húz, vitathatatlanul ismét prociklikus. Ha nem is teljesen egyenlő mértékben, de évek óta egymással a legnagyobb összhangban fűtik a belföldi keresletet és az inflációt.
Átlépte a 4%-ot az éves infláció az Egyesült Királyságban októberben, meghaladva az elemzői várakozásokat. Szeptemberhez képest jelentős gyorsulást mutatnak az árak.
A Magyar Nemzeti Bank ma számos döntést hozott, ezeket nem is egyidőben ismerhettük meg (sőt, még nem is mindegyiket ismerjük pontosan), ezért érdemes áttekinteni, milyen jelentőségűek a monetáris politika ma bejelentett változtatásai.
Az októberi kiskereskedelmi statisztikák szerint újra jó a hangulat az amerikai fogyasztók körében, a bolti forgalom jócskán a várakozások felett alakult.
Őrizetbe vette az FBI Steve Bannont, Donald Trump ex-elnök volt politikai főtanácsadóját. Trump közleményt adott ki az eseménnyel kapcsolatban, melyben többek közt „radikalizált zűrzavarnak” nevezte az Egyesült Államokat.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint az infláció tovább tart majd és magasabb lesz, mint azt eddig hittük, de továbbra is kitart álláspontja mellett, hogy középtávon a jegybanki cél alá mérséklődik. Christine Lagarde szerint jövőre nem lesz kamatemelés az eurózónában.
A Fed egykori közgazdásza, Stephen Roach csak egyetlen utat lát az inflációs probléma kezelésére: azonnal kamatot kell emelni - írja a CNBC. Szerinte ha a Fed nem lép, akkor sokkhullámokat okozhat azzal a gazdaságban.
Amint majd az idei évi magasabb infláció után jövőre meglátják a magyar lakossági állampapírbefektetők, hogy milyen magas kamatot fizetnek az inflációkövető papírok nőhet irántuk az érdeklődés és „elképzelhető, hogy ezek a papírok olyan népszerűek lehetnek, mint a fix kamatú MÁP Plusz” – mondta el a Világgazdaságnak adott hétfői interjúban Kurali Zoltán. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója azt is jelezte, hogy nem terveznek változtatni a 3 éves (0,75%-pont) és az 5 éves (1,25%-pont) inflációkövető kötvény kamatprémiumán az infláció felett.
A Federal Reserve elveszíti a hitelességét, ha ragaszkodik a magas infláció átmeneti jellegéről szóló üzenetéhez - mondta Mohamed El-Erian, az Allianz vezető közgazdasági tanácsadója.
A növekvő inflációs nyomás, az ismét felbukkant ikerdeficit, és a mélyen negatív reálkamat hatására egyre inkább gyengül a hazai fizetőeszköz. Mostanra a forint az euróval szemben már csak 3 Ft-ra található mindenkori mélypontjától, pedig az év közepén még az látszott, hogy kicsiny devizánk képes lesz akár hosszútávon is felülteljesítő lenni. Egyre több azonban a jel, hogy mind a fiskális, mind a monetáris politika irányában kezd megingani a bizalom és az MNB-nek most már drasztikus lépésekre lesz szüksége, hogy a kötélen egyensúlyozó, nagy mélység felett lévő, a széllel egyre kevésbé dacolni képes forint alá stabil talajt tegyen. Technikai elemzésünkben azt néztük meg, hogy milyen szintekre érdemes odafigyelni ezzel kapcsolatban.
Lassan két éve, hogy Wuhanból kinőtte magát a koronavírus-járvány, ami sok egyéb hatása mellett megtépázta a 2020-as banki eredményeket is. Meglepő módon viszont egyben meg is teremtette a pénzügyi szektor számára minden idők talán legkedvezőbb működési környezetét, legalábbis ami Közép-Európát illeti. Itt ugyanis az első kilenc hónap után rekorddöntögetésre készülnek a régiós bankcsoportok, hosszú idők óta a legmagasabb eredményeket produkálhatják 2021-ben. Hogy jutottunk ide? Több lényeges dolog is történt az elmúlt időszakban, ami ezt a bomba eredményességet lehetővé tette.
Nem sűrűn látunk annyira nagy szórást az elemzői véleményekben a Monetáris Tanács kamatdöntése előtt, mint most. Az elemzők véleménye 15 és 90 bázispontos kamatemelés között szóródik, a többség szerint valamennyit gyorsítani fog a jegybank az eddigi tempón, de a lépés nem lesz hasonlítható a lengyel és cseh döntésekhez méretében. A lépés pedig a múlt héten történelmi mélypontja közelébe gyengült forint sorsát is érdemben befolyásolhatja, ha csalódást okoz a jegybank, akkor további esés jöhet.
Októberben több évtizedes rekordokat döntött meg az infláció világszerte. Nálunk 6,5% volt az áremelkedési ütem éves alapon, Amerikában és Csehországban 6,2%, Lengyelországban 6,8%, és még a németeknél is összejött 4,5%. A jegybankárok a fejlett világban továbbra is kitartanak mantrájuk mellett, miszerint minden átmeneti, ám ezt egyre többen megkérdőjelezik. A régióban már mindenki szigorításra kényszerül, a kérdés most az, hogy vissza tudják-e kormányozni a pénzromlást a jegybanki célokhoz.
Az üzemanyagárakra húzott 480 forintos sapka a gazdaság teljes árszínvonalára is kimutatható, igaz, nem különösebben erős hatást fejt ki. Azonban könnyen lehet, hogy ez a kis hatás járul majd hozzá ahhoz, hogy az infláció 7% alatt marad.
A meredeken emelkedő infláció hatására egy évtizedes mélypontra romlott a fogyasztói hangulat az Egyesült Államokban novemberben a Michigan egyetem szokásos havi felmérésének tanúsága szerint.