Enyhén csökkent az infláció az eurózónában júniusban, a tavalyi év hasonló időszakához képest 0,2 százalékkal emelkedtek az árak, míg májushoz képest nem tapasztaltak változást - derül ki az Eurostat csütörtöki közleményéből.
Az elmúlt évek alacsony inflációs környezetében a reálbérek számottevően emelkedtek hazánkban. Az aktuális előrejelzések szerint a javuló tendencia a következő években is fennmaradhat. A versenyszférában tapasztalt gyors nominális bérkiáramlás a válság előtti időszakban alapvetően hozzájárult a tartósan cél fölötti infláció kialakulásához Magyarországon. Ezzel szemben az aktuális hazai adatok - hasonlóan a nemzetközi tapasztalatokhoz - a bérek és az infláció közötti kapcsolat gyengülését mutatják. A mérsékeltebb inflációs hatást a csökkenő munkát terhelő adó- és járulékterhek, az általánosan kedvező költségkörnyezet, az egyre horgonyzottabbá váló inflációs várakozások és az adósságleépítési periódusban visszafogott keresleti feltételek együttes hatásai okozták.
Az alábbiakban Soós Gábor Dániel és Várhegyi Judit, az MNB közgazdászainak elemzését közöljük.
A KSH frissen közölt adatai szerint júniusban a fogyasztói árak 0,6 százalékkal jártak magasabban, mint egy évvel korábban, ami megfelel a Portfolio által megkérdezett elemzők várakozásainak.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal járhattak magasabban, mint egy évvel korábban. Előző havi felmérésünk óta jelentősen emelkedtek az idei év végi inflációs várakozások, köszönhetően a meglepően magas májusi adatnak és az azóta felfelé módosított jegybanki inflációs előrejelzésnek.
Az első gyorsbecslés szerint a májusi 0,3 százalék után júniusban 0,2 százalék volt az infláció az eurózónában - közölte kedden az Eurostat. A maginfláció 0,8 százalékon állt a beszámoló szerint.
Az elmúlt években a világ számos gazdaságában az infláció jelentős csökkenését figyelhettük meg, aminek következtében az inflációs ráták általában a jegybanki célok alatt, gyakran negatív tartományban is alakultak. A jegybankok ezen makrogazdasági helyzetre a monetáris kondíciók fokozatos lazításával reagáltak. Tekintve, hogy nyitott gazdaságokban - mint amilyen Magyarország is - az alacsonyabb kamatkörnyezet a nominális árfolyamokon keresztül emelheti az inflációt, ezért a jegybankok számára kiemelten fontos az árfolyam és infláció közötti kapcsolat minél pontosabb és naprakészebb megértése. Alábbi elemzésünk e tekintetben mutatja be a legfrissebb hazai eredményeket.
Bár a várt 0,5% helyett havi alapon csak 0,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban májusban, de ez mégis bő két éve a legnagyobb egyhavi emelkedés és az inflációlassulási periódus véget érését jelzi. Éves alapon továbbra is stagnáltak az árak. Közben az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma a vártnál nagyobb mértékben, egyhavi mélypontra süllyedt. A piacokon nem láttunk érdemi változásokat a fél hármas makroadatokra.
A májusi inflációs adat ismét a pozitív tartományba került, így egyértelműen megcáfolta az elmúlt időszakban már a defláció kialakulásának esélyét is latolgató vélekedéseket. Az adat ugyanakkor magasabb volt az előzetes várakozásoknál, az MNB márciusi előrejelzéséhez képest pedig elsősorban az üzemanyagárak rövidtávú alakulása jelentett eltérést. Ezzel együtt a középtávú inflációs kilátásokat nem változtatta meg sem a legutóbbi inflációs adat, sem az utóbbi hónapokban megjelent egyéb makrogazdasági indikátorok. Ezért a májusi inflációs adat nem indokolja a márciusban újraindított kamatcsökkentési ciklus újraértékelését.
Londoni pénzügyi elemzők szerint a vártnál magasabb, 0,5 százalékos tizenkét havi májusi magyar infláció nyomán elhárulhatnak a deflációs veszéllyel kapcsolatos piaci aggályok.
Idén éves átlagban enyhén pozitív tartományban lehet a magyarországi infláció, azaz kissé a tavasszal mondott prognózis felett alakulhat - többek között ezt nyilatkozta a ma reggel közzétett májusi, váratlanul magasra sikeredett inflációs adatot követően Pleschinger Gyula.
Májusban 0,5%-os volt az infláció Magyarországon. A friss adat érdemben meghaladja a Portfolio felméréséből adódó 0,1%-os piaci várakozást, de még a legmagasabb elemzői prognózis is csak 0,3%-os volt.
A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint májusban 0,1%-os lehetett az egy évre visszatekintő drágulás. Utoljára tavaly augusztusban járt a pozitív tartományban az inflációs mutató.
Az elemzői konszenzusban szereplő 0,2%-os drágulásnál nagyobb lett a májusi infláció az euróövezetben: 0,3%-kal emelkedtek az árak az Eurostat első becslése szerint.
A német harmonizált fogyasztói árindex (HICP) értéke - amely alkalmas az euróövezeti tagországok árszínvonalának összehasonlítására - éves alapon 0,7 százalékos, míg havi alapon 0,1 százalékos drágulást jelzett májusban a szövetségi statisztikai hivatal friss előzetes adatközlése szerint. A májusi éves mutató mind az áprilisi adatnál (0,3%), mind a Reuters elemzői konszenzusánál (0,6%) magasabbnak bizonyult.
A gazdasági növekedés 2016-ban az EU-forráslehívás jelentős lassulása miatt csak átmenetileg torpan meg, majd 2017-től beáll a 3% körüli éves ütemre és hasonló pálya olvasható ki a beruházások terén is - többek között ezt tartalmazza a 2016-os költségvetési törvényhez a minap csatolt középtávú makrogazdasági kitekintő. A nemzetgazdasági tárca úgy látja, hogy a potenciális növekedési ütemünk mindhárom fő tényezője szépen lendületesen bővül az előttünk álló években, a lakosság pedig mérsékelten elkezd fogyasztani, beruházási rátája pedig intenzíven emelkedik.
Áprilisban 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban a tavalyi év hasonló időszakához képest, havi összevetésben pedig 0,1 százalékkal emelkedtek az árak.
1960 óta nem láttunk olyat, mint most: átkerült a deflációs tartományba a briteknél is a fogyasztói árindex. Az éves mutató áprilisban -0,1 százalék lett, ami alulmúlja a piaci konszenzust is.
Áprilisban -0,3 %-os volt a fogyasztói árindex - jelentette a KSH. Az inflációs mutatóval kapcsolatosan előzetesen nagy volt a bizonytalanság, az előrejelzések -0,8 és -0,3% között szóródtak, a konszenzus -0,4% volt. A márciusi adat -0,6% volt, tehát tovább folytatódott az inflációs mutató emelkedése
Meglehetősen eltérőek a Portfolio által megkérdezett elemzők várakozásai az áprilisi inflációs adattal kapcsolatban: van, aki arra számít, a márciusi -0,6 százalékról ismét még mélyebbre kerül mutató, míg van, aki úgy véli, az ismét nagyobb lépést tesz a 0 felé. Az elemzői konszenzus a pénteken megjelenő adatot -0,4 százalékra becsüli, noha arra számítanak, a 0 százalékot csak október környékén érheti el a mutató.
A Demján Sándor Program tervezett intézkedését május 20-án indíthatják el.
Száznál is több modern páncélos érkezett.
Inflációs adatra figyelnek a befektetők.
Javulhat a vevők alkupozíciója.
Már ülésezik is erről a parlament Gazdasági Bizottsága.
Ennek megvalósítása nem lesz olyan egyszerű.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
